E két témakör köré fonódott a Katedra Napok idei rendezvénye, amelyet november 4-én tartottak Dunaszerdahelyen. A tartalmas előadásokat szakmai vita követte, a nap fénypontjaként pedig átadták a Katedra-díjat.
Pintes Gábornak, a Katedra Társaság elnökének megnyitója után Fáyné dr. Dombi Alice, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa tartott lebilincselő előadást arról, mi is a tehetség, hogyan kell azt felismerni és gondozni. Rámutatott, a különleges képességek megmutatkozhatnak már egész pici gyermekkorban, de később, az iskolában vagy akár felnőttkorban is. Kiemelte a tehetséggondozó programok fontosságát és megemlítette azt is, hogy a talentumokkal megáldott gyermekek sokszor nehezen illeszkednek be az osztály-, vagy az iskolai közösségbe, kitaszítottság érzésük van, és a tehetség nem egyenlő a sikerrel.
Mi is a tehetség, hogyan kell azt felismerni és gondozni? – boncolgatta előadásában Fáyné dr. Dombi Alice (Fotó: a szerző)
Soós Katalin, aki szintén a Szegedi Tudományegyetemről érkezett „Sajátos nevelési igény a mindennapok iskolájában” című előadásában azt feszegette, hogyan tudjuk kezelni a más, sokszor agresszívnek címkézett gyermekeket, akikből egyre több van iskoláinkban. Nemcsak az egészségileg problémás, hanem a hiperaktív és viselkedési, valamint tanulási zavaros gyermekek is ebbe a „más” kategóriába tartoznak. Ők azok, akik sokszor konfliktusokat váltanak ki az adott közösségben, és a pedagógusoknak nem ezek kezelésére, sokkal inkább a megelőzésükre kellene törekedniük. Hangsúlyozta, ezeket a gyermekeket a felelősségvállalásra kell megtanítani, annál is inkább, mivel a gyermekek egy hatodát teszik ki.
A konfliktusmegelőzést hangsúlyozta Soós Katalin (Fotó: a szerző)
Napjaink iskolája teljesítményorientált, ugyanakkor évről évre nő a tanulásban akadályozott és tanulási zavarokkal küszködő gyermekek száma, a jó képességű gyerekek körében is, aminek oka a pszichikus funkciók éretlensége, emelte ki prezentációjában Krippel Éva, a pedagógiai és pszichológiai tanácsadó vezetője. Elmondta, tavaly 1798 olyan gyermeket vizsgáltak meg, akiknél tanulási gondok merültek fel. A baj időben való felismerésének, diagnosztizálásának fontosságára is felhívta a figyelmet, azért is, mert egyre több sajátos nevelési igényű gyermek kerül az iskolákba.
A pszichikus funkciók éretlensége a zavarok okozója, emelte ki Krippel Éva (Fotó: a szerző)
Forró Zsuzsanna gyógypedagógus szerint a speciális oktatási-nevelési igényű gyermekek sokszor hátrányos helyzetben lévő gyermekek is egyúttal, ahol a családra, a szülőkre is oda kell figyelni, és kiállt amellett, hogy ezek a gyermekek az integrált oktatás révén szerezzék meg ismereteiket. Ehhez nemcsak befogadásra és elfogadásra van szükség, hanem megfelelően felkészített pedagógusokra és jól közreműködő szülőkre is.
Forró Zsuzsanna szerint a családra is oda kell figyelni (Fotó: a szerző)
A pedagógus a munkájának az eredményeit csak jóval később láthatja…
A szakmai vitát követően került sor az idei Katedra-díj átadására, melyet a kuratórium ezúttal Sándor Annának, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzorasszonyának ítélt oda.
„Megörültem a díjnak és meglepett. Azért is tartom fontosnak, mert a szlovákiai magyar pedagógusokat ritkán tünteti ki az oktatási tárca. Nem figyelünk oda a pedagógusok munkájára, a köztudatban gyakran az él, hogy letanítja azt a 4-5 órát, és ennyi. Pedig a pedagógus munkája csak otthon folytatódik igazán – az órákra való előkészületekkel, a dolgozatjavításokkal. Ez mind időt igényel. Nem is beszélve arról, hogy korunkban egyre több a sajátos nevelést igénylő gyermek, ami egy külön kihívás a pedagógusoknak. Köszönet illeti azokat, akik ezt a díjat létrehozták, mert a pedagógus a munkájának az eredményeit csak jóval később láthatja, mint ahogy ez más foglalkozások esetében van” – nyilatkozta portálunknak a kitüntetett.
Sándor Annának a kitüntetést Hodossy Gyula, a Katedra Társaság igazgatója adta át (Fotó: a szerző)
Arra a kérdésre, vajon hogyan lehet megbirkózni a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásával, Sándor Anna a következőképpen válaszolt:
„Ennek a zaklatott világnak ez az egyik következménye, amit én úgy tartok megoldhatónak, ha kevesebb óraszámban tanít a pedagógus, nagyobb szakmai potenciállal rendelkezik ehhez a különleges munkához, és még fontosabbá válik az egyéni bánásmód a gyermekekkel. A pedagógusnak és szülőnek pedig együtt kell működnie annak a célnak az érdekében, hogy a gyermek eredményes és sikeres legyen.”
Fibi Sándort Pék László méltatta (Fotó: a szerző)
A Katedra Napok egyik kedves színfoltjaként felköszöntötték a nemrég hetvenedik életévét betöltő Fibi Sándort, aki a mai napig aktív pedagógus, a Katedra Társaság tagja és a Katedra című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.
