A felvidéki Szülőföldön Magyarul Társulás ernyőszervezet, összesen 25 regionális tagszervezetet egyesít, amelyek a Rákóczi Szövetség felvidéki Város és Vidéke Célalapjainak feladatait is ellátják. A vezetőik és képviselőik november 26-án Budapesten találkoztak. Kiemelt témájuk a beiratkozási program volt, de szakmai előadásokat is meghallgattak. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke is. A tanácskozást Gabri Rudolf, a Szülőföldön Magyarul Társulás elnöke vezette.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte, a célalapok fontos küldetést teljesítenek, s kivétel nélkül a felvidéki magyar kultúra és oktatás ügyét szolgálják.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a Kisebbségi magyar közösségépítés – elmélettől a gyakorlatig című előadásában kifejtette, amennyiben a többségnek joga van a nemzetépítéshez, akkor a kisebbségnek is. Elmondta, 2010 óta a nemzetpolitika a magyar állampolgársági jog kiterjesztésének következtében új fázisába lépett, egyre strukturáltabb lett.
Kántor Zoltán előadás közben (Fotó: Pálinkás Barnabás)
Kiemelte, fenyegető veszély a demográfiai probléma, nevezetesen, hogy vészesen kevés gyermek születik, amit tovább súlyosbít a kivándorlás, az asszimiláció csak ezek után következik. Ilyen körülmények között az óvodák és a magyar nyelvű oktatási intézmények megőrzése kulcsfontosságú – ezért is óriási jelentőségű a Rákóczi Szövetség tevékenysége, beiratkozási programja – jelentette ki Kántor Zoltán.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság ún. tematikus éveit szintén ebből a felismerésből hirdették meg. Ezt erősíti a magyar állam 17 milliárd forintos óvodaépítési kezdeményezése is.
A külhoni magyarok körében 2003 és 2012 között végzett PISA-kutatások tanúsága szerint az anyanyelvi intézményekben tanuló magyar gyerekek eredményei lekörözték a más iskolákba járó magyarokét.
„Tudatában kell lenni, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek oktatási intézményeivel a magyar intézmények versenyeznek. Ezért is fontos számunkra, hogy ott továbbra is minőségi oktatás folyjon” – hangsúlyozta Kántor Zoltán.
Bali János (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Az anyanyelvi iskolaválasztás dilemmái a Kárpát-medencében című előadásában Bali János a szórványhelyzetben lévő magyar települések oktatási alternatíváiról szóló felmérésük eredményeiről számolt be. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője Beszterce-Naszód és Szeben megye magyar településein végzett kutatásainak érdekessége, hogy a különböző életkori szakaszokban hozott döntések miként vannak összefüggésben a magyar intézményrendszer fennmaradásával, illetve miként hatnak rá. Fontosnak tartotta kiemelni Duray Miklós és Szász Jenő kezdeményezését még 2004-ből, akik harcot indítottak a kisebbség elnevezés ellen, aminek valóságalapja továbbra is adott – emelte ki Bali János –, hiszen a Kárpát-medencében minden viszontagság, az asszimilációs és jelentős kivándorlási veszteség ellenére – továbbra is a magyarok vannak többségben.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszámolt a dunaszerdahelyi magyar-magyar párbeszédről. Kezdeményezésük – a közösségben gondolkodás parancsát követve – az egymással versengő politikai erőket a civil szférával a közös összefogás irányába terelte. A november 24-i találkozójuk célja – mondta a párt elnöke –, a magyar erők széleskörű összefogása volt, viszont csak akkor lehet ez igazán gyümölcsöző, ha további – a részfeladatokat megvitató – találkozókkal folytatódik. Megszólították az összes megyei képviselőt is. Ahol nincs képviseletünk, ezerszer nehezebb dolgunk van! – jelentette ki. Füleken például a szlovák politikusok már fenik a fogukat az iskolánkra, és ha nem vagyunk résen, sikerrel járhatnak – jegyezte meg. „Elmulasztottunk sok mindent, hibákat is elkövettünk, de ez nem ok arra, hogy magunkba révedve a múlton rágódjunk. Örülök neki, hogy elkezdődött a munka!“ – jelentette ki Menyhárt József.
Menyhárt József előadás közben (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Mint ismert, Szlovákiában összesen 110 ezerrel kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint tíz évvel korábban, ami sokkoló a párt vezetése számára. Menyhárt meggyőződése, hogy a felvidéki magyar politika ugyan nem az iskolákban, hanem a hálószobákban kezdődik, de a magyar oktatásügy azért kulcsjelentőségű, mert konkrétan ennek a különböző állomásainál veszíthetjük el a jövőt – fogalmazott Menyhárt József, aki pontosan ezért tartja rendkívül fontosnak a Rákóczi Szövetség beiratkozási programját, hiszen fontos döntési helyzetekben adhat az identitásában elbizonytalanodó szülőnek impulzust magyar mivoltának vállalásában.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára ezt követően ismertette a Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának munkáját. Elmondta, a program 2004-ben a Felvidéken indult, azzal a céllal, hogy minél több magyar család vállalja gyermeke magyar iskolába íratását. A magyar iskolába íratott gyermekek szüleinek ösztöndíjátadókon jelképes 10 ezer forintot nyújtanak át egy-egy erős kézfogás kíséretében. 2016-ban 235 helyszínen 5 283 ösztöndíjat sikerült kiosztaniuk.
A kezdetekben előbb Ipolyságtól keletre, majd Ipolyságtól nyugatra a nagycsaládosokra összpontosítottak. 2010-ben sikerült kiterjeszteniük az egész Felvidékre, és ez az esztendő igazolta igyekezetüket. Annyira, hogy 2012-ben Bihar megyében is elindították, majd 2013-ban a Délvidék szórványmagyar településein is megjelentek. 2014-ben Désben és Horvátországban indították el a beiratkozási programot, 2015-ben Temes megyében, Kárpátalján, a Felső-Tisza-vidék magyarlakta szórványtelepülésein, illetve a Muravidéken. Az idén Dél-Erdélyben Fehér megyébe is eljutottak, jövőre, 2017-ben pedig Máramaros megyét szeretnék bekapcsolni.
Pálinkás Barnabás és Csáky Csongor beszámolója a beiratkozási programról (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Pálinkás Barnabás a Rákóczi Szövetség óvodások számára szervezett karácsonyi ajándékcsomag-akciójáról számolt be. A Rákóczi Szövetség központi irodájának munkatársa elmondta, hogy örülnek neki, hogy 14 ezernél több magyar óvodába járó gyerek van, viszont 16 277 ajándékcsomagot osztanak ki, arra gondolva, hátha ez is ösztönzi a szülőket a magyar óvoda, később iskola választására. Szerinte célzott, településekre lebontott facebook-kampányokra is szükség lehet a magyar iskolaválasztás népszerűsítésekor. Sőt, adott esetben a kétnyelvű mozgósítástól sem kell idegenkedni, mert lehetséges, hogy a vegyes házasságokban ez lehetne a célravezetőbb.
Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke a diaszpóra- és a szórványprogramról szólva kijelentette, hogy a nyugati szórványnak nevezett diaszpórából összesen 650 fő számára szerveznek magyarországi és a szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló kirándulást, a kárpát-medencei magyar szórványtelepülések fiataljai közül pedig 1 850 diáknak.
Olajozottan működik a Rákóczi Szövetség tatai, bajai, győri, ópusztaszeri, és szovátai anyanyelvi tábora, mint ahogy a június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából, illetve a nándorfehérvári diadal alkalmából szervezett kirándulások és nem utolsósorban a nagy múltra visszatekintő őszi Gloria Victis diákutaztatási program, valamint a vetélkedő is.
Jerasz Anikó a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács képviseletében tartott beszámolót (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A Rákóczi Szövetség tevékenysége Erdélyre és Vajdaságra is kiterjed.
Jerasz Anikó a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséggel közösen dolgozták ki oktatási stratégiájukat. 2013 óta működnek együtt a Rákóczi Szövetséggel, amelynek eredménye, hogy akad olyan település, ahol 37 év után ismét van magyar tannyelvű alsó tagozat. Beiskolázási programjuk a Vackor, amely iskolabuszt, napközis programot is kínál a szülők számára. Óriási gondként említette, hogy a Vajdaságban immár divattá vált a kivándorlás, így azok a magyar fiatalok is veszik a vándorbotot, akiknek erre semmi okuk nincs.
Kéry Hajnal, Bihar megye főtanfelügyelő-helyettese, aki civilben matematikatanár, elmondta, hogy óriási eredménynek tartják, hogy megyéjükben, amelyben a szórványhelyzet valamennyi formája előfordul, sehol nem szűnt meg magyar iskola. Egyelőre ez a cél – hiszen egy megszűnt iskolát újraindítani nagyon nehéz, majdhogynem szinte lehetetlen. Kéry Hajnal fontosnak tartja az iskolakezdő csomagot, amelyből az idén 1 715 volt. „Van, ahol a 10 ezer forintos iskolakezdési támogatás is sokat számít. Ahol nem annyira, ott a jelentősége mégis azért rendkívül komoly, mert ebben manifesztálódik, hogy foglalkozik velünk az anyaország” – jelentette ki.
Kéry Hajnal, Bihar megye főtanfelügyelő-helyettese (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A hozzászólásokban Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alapító tagja üdvözölte Menyhárt Józsefnek, az MKP elnökének megnyerő előadásmódját és elhivatottságát a civilek iránt. Csúsz Péter, a losonci célalap vezetője az iskolabusz problémáiról és a romakérdés oktatással összefüggő gondjairól szólt. Márton Jolán tanárnő Désből az erdélyi szórványban uralkodó pesszimista hangulatot vázolta. Mácsadi János Zselízről javasolta a rovásírás oktatására irányuló figyelemfelkeltést. Köteles László Szepsiből kérte, hogy az iskolák készítsenek magukról szórólapokat, amelyeket szintén el tudnak majd juttatni a szülőkhöz. Duray Rezső Szencről az asszimiláció veszélyeire figyelmeztetett, megjegyezte, hogy a magyar iskolákban javítani kell a szlovák nyelv oktatásának színvonalát. A Vágsellyén élő Kilacsko János a saját példájuk alapján megerősítette a magyar iskolaválasztás előnyeit.
A találkozó a Szülőföldön Magyarul Társulás kuratóriumi ülésével ért véget. Az összejövetel célja az információk átadásával a célalapok működésének és tevékenységének a megerősítése volt.
