Februárban már magasabb nyugdíjbiztosítást kell fizetniük a magánvállalkozóknak. A minimális összeg, amit havonta el kell vezetni a szociális biztosító számlájára: 146,35 euró. Hatalmas kiadási tétel ez annak, aki havonta csak pár száz eurót keres. Amennyiben még ehhez hozzászámítjuk a szintén kötelező egészségbiztosítást is, ami februártól ugyancsak emelkedik (61,81 euróra), akkor az államkasszába összesen havi 208,16 eurót kell befizetni.
Ha belegondolunk, nem is olyan régen ez a summa kitett egy fizetést. Régi pénzben számolva, sokan kerestek 6300 korona körüli összeget. Még inkább elgondolkodtató az, hogy a legtöbb kisvállalkozó számára kínnal-keservvel, hosszú évek során befizetett biztosítási összegekből mit kap vissza. Vagy mindent elnyel a feneketlenül mély államkassza?
Újabban divat lett, hogy a biztosítók időben szólnak, levelet küldenek az érintettekhez. Figyelmeztetve őket kutyakötelességükre, vagyis a magasabb összeg fizetésére. Mintha a szerencsétlen vállalkozó magától nem tudná, hogy az számára semmi jót nem jelent, ha emelkedik a minimálbér. Tudják ők nagyon is, hogy azt mindig a maszekok tb-járulékainak növekedése követi.
Szóval, a szociális biztosító abszolút személytelen, hivatalos levélben küldi a felszólítást a magasabb járulék fizetésére, és tételesen felsorolja, mire, mennyi megy a befizetett összegből. Nos, lássuk csak! E szerint táppénzre 19,42 euró, nyugdíjra 79,47euró, rokkantsági nyugdíjra 26,49 euró és a szolidáris alapba 20,97 euró.
De kérdezem én, melyik tételből és mennyit kap vissza az a becsületes vállalkozó, aki mondjuk, sosem vagy alig megy táppénzre, vagy ha olyan szerencsés lesz, és nem robban le annyira, hogy rokkanttá nyilvánítsák? S ki engedheti meg magának, hogy munkanélküli legyen?
Lehet, hogy utópia, vagy sci-fibe illő dolog, de szeretnék egyszer egy olyan tételes kimutatást is látni, hogy a befizetett összegből mennyit használt el a kisvállalkozó. Mert így csakis olyan érzése lehet, hogy az összes léhűtőt, munkakerülőt, dolgozni nem akarót, magát betegnek tettetőt is az ő pénzéből fizetik.
Mert azt még csak lenyelik valahogy, hogy szüleik nyugdíját ők fizetik, de a szolidaritásnak azért legyen már egy bizonyos határa! Nem babra megy a játék, hiszen nem egyszeri befizetésekről, hanem sokszor évtizedeken át tartó folyamatos elvezetésekről van szó. Nagyon sok pénz tűnhet el a feneketlen zsákban…
Szóval, a biztosító levelét megírta és tudomásulvételre elküldte. A magasabb járulékterhek valószínűleg újabb kisvállalkozókat kényszerítenek majd arra, hogy bedobják a törülközőt. Elvégre nem azért akartak önállósodni, hogy állam bácsi elvegye, szinte elrabolja jövedelmük komoly hányadát. Amikor kiváltották az engedélyüket, a szebb jövő és az anyagi biztonság motiválta őket.
De ebben az országban a becsületesen dolgozóknak és a keményen hajtóknak nem jár becsület. Sőt, még rendes nyugdíj sem. Különben miként volna lehetséges az, hogy aki egész életében jóformán semmit sem dolgozott, az is megkapja a minimális nyugdíjat?