Február 27-én mutatták be a Natálka című darabot a Szlovák Nemzeti Színházban, Pozsonyban. Egyik főszerepét Bárdos Judit alakítja, s a bemutató heves vitát váltott ki. A színpadi játék megtörtént eset alapján készült, egy 2009-es csehországi botrányt elevenít fel.
A darab egy roma kislány, a vítkovi Natálka és családja történetét dolgozza fel, akiknek a házába az újfasiszták Molotov-koktélt dobtak. A tűzvész következményei az egész család életére rányomták a bélyegüket, mind fizikailag, mind lelkileg. A szerző az események feldolgozásával a bírósági eljárást rekonstruálja az újfasiszták és a testének 80 százalékán égési sérüléseket szenvedett akkor még csak kétéves Natálka édesanyja között egyfajta dokumentumszínház formájában. Az előadás a szélsőséges megnyilvánulásokra és cselekedetekre kívánja felhívni a figyelmet.
A szóban forgó ügy bírósági eljárása nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem az emberség próbájává is vált. A darab azokat a kérdéseket feszegeti, vajon csinálhat-e az áldozatokból bűnösöket a bűnösökből pedig áldozatokat a média világa és a félelem. Hogyan zajlott a bírósági eljárás? Mekkora lehet a megfelelően kimondott szavak súlya? Miben rejlenek a szélsőséges gondolkodás gyökerei… és milyenek a családi összetartozás gyógyító hatásai? Erről is szól a Natálka, amely nemcsak az emberi rosszindulat, hanem a szeretet, a polgári részvét és támogatás élő tanúságtétele is.
Emlékezzünk!
A darabot eredetileg a középiskolások számára készítették, az ötlet, hogy a nemzeti színházban is bemutassák a nyilvánosság előtt, azután jött, hogy különböző vélemények és kétségek merültek fel vele kapcsolatosan. A Szlovák Nemzeti Színházban megtartott három előadás után vitafórumot is tartanak.
Az Emlékezzünk! projekt keretében megvalósított színpadi játék Pozsony megye támogatásával készült, és a megyeelnök Pavol Frešo elmondása szerint a megye mindenütt fel kíván lépni a területén megnyilvánuló szélsőségesség ellen. A szülők és a pedagógusok megfélemlítésére irányuló kritikus hangok ellenére, amelyek célja, hogy gyengítsék az olyan tevékenységek iránti érdeklődést, amelyek a szabad párbeszédre, egymás tiszteletére ösztönöznek, és amelyek a kritikus gondolkodást támogatják, Frešo szerint továbbra is folytatódik a Natálka című darab bemutatása a megye középiskoláiban. A megye ez irányú projektjeivel ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a társadalom megismerje a múlt totalitárius szélsőségességeinek következményeit, s hogy a fiatalok képesek legyenek a szabadság és a demokratikus társadalom gyengítésére irányuló valamennyi próbálkozást kritikus gondolkodásnak alávetni.
Kotlebáék nem vettek részt a nemzeti színházi bemutatón
Egy nő a színpad közepén ülve roma nyelven imádkozik. Két feketecsuklyás férfi járkál körülötte, és a háza falára jelszavakat firkálnak: „Dögöljetek meg, élősködők!” „Őrségbe!” „Gázkamrába!” „Fekete k…vák!” Ezt követően az egyikük közvetlenül vele szembe, a másik meg a háta mögé áll. Így kezdődik a Natálka, amelyet Kotlebáék megpróbáltak betiltatni. A darab kapcsán az utóbbi hetekben heves vita alakult ki, némelyek, akik mögé Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártja is felsorakozott, büntetőfeljelentést is tettek, és a darab betiltását követelték.
„A színház mindig is a társadalom tükre volt. Ezért döntöttünk úgy, hogy három előadás erejéig a darabot a széles nyilvánosság előtt is bemutatjuk, hogy az emberek maguk győződhessenek meg, valójában miről is szól ez a mű” – indokolta a darab kiválasztását a Szlovák Nemzeti Színház drámai előadásainak vezetője, Roman Polák. A feljelentések kapcsán megjegyezte, „bizonyíték ez arra, hogy társadalmunkban vannak emberek, akiket ingerel, ha rámutatunk a szélsőséges gondolkodásukra, és ezzel kapcsolatban különböző kifogásokat keresnek”. Véleménye szerint a színházi előadás egyfajta ugródeszka lehet a félelmekről és kétségekről folytatott társadalmi vitához.
Polák nem tart attól, hogy a darab ártana Szlovákia jó hírnevének. Mint mondta, olyan bonyolult világban élünk, amikor nem is tudatosítjuk a demokrácia értékeit. „Abban a pillanatban, hogy nem gondolunk a demokráciára, előbukkannak a csontvázak a szekrényből” – fogalmazott.
A politikailag ellentmondásos darabokkal Polák szerint azt szeretnék kifejezni, hogyan kellene az embernek embertársához viszonyulnia, és mi történhet, ha ezt elnyomjuk magunkban. „Például, hogy valaki Molotov-koktélt dob be az ablakunkon” – fűzi hozzá a darab szélsőséges figurát alakító szereplője, Marek Koleno műsorvezető. Koleno szerint őt magát is meglepte a média érdeklődése a Natálka iránt. „A politikusok tisztázzák ezt egymást között a saját fórumaikon, mi azért csináljuk, hogy a gyerekeknek megmutassuk, mi történt itt a múltban, s mihez vezethet mindez” – mondta Koleno, aki szerint a fiatalok közül sokan azt se tudják, mi az a demokrácia és mi a totalitárius rendszer. Mint mondja, az előadásai után gyakoriak az olyan megjegyzések a diákok részéről, hogy „semmi sem működik itt, ezért jobb lenne a diktatúra”.
A Natálka leghangosabb bírálói, Natália Grausová, az ĽSNS képviselője és a sikertelen ombudsmanjelölt, Anton Čulen, Grausová asszisztense a hétfői előadást figyelmen kívül hagyták, bár korábban szerettek volna előadás közben bejutni a pozsonyi középiskolába. De a párt más képviselője sem kívánta a saját szemével látni, miről szól a darab, annak ellenére, hogy elhatárolódnak attól.
Žitňanskát nem zavarja a horogkereszt a darabban
A csúcspolitikusok közül egyedül Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügy-miniszter nézte meg a darabot, aki szerint az nem nehéz a középiskolások számára. „A Natálka projekttel az elevenébe találtak, mivel azonnal szálka lett a szélsőségesek szemében, akik igyekeznek lejáratni és beszüntetni azt. Én viszont kiváló projektnek tartom” – nyilatkozta a miniszter asszony.
Kotlebáék a leginkább azt kifogásolták, hogy a darabban egy Szűz Máriát ábrázoló szobor is van, amely mögé horogkeresztet rajzoltak a falra. Žitňanskát ez azonban nem zavarja, azt mondja, a művészet részeként fogja fel ezt, minden szimbolikájával együtt, büntetőjogi jellege azonban szerinte nincs a dolognak. Véleménye szerint a történelmünkkel való szembenézéshez segíthetnének az iskolákban folytatott beszélgetések, nemcsak a diákokkal, hanem a pedagógusokkal is.
Žitňanská szerint a jelenlegi társadalmi légkör teret ad a szélsőségesek előretörésének. „Attól tartok, hogy a politikai viták módja is hozzájárul ehhez, egyúttal azonban az is meggyőződésem, hogy most aratjuk le annak a hosszú távú fejlődésnek az eredményeit, amit akkor nem is tudatosítottunk” – mondta. Véleménye szerint Közép-Európa még sérülékenyebb, mivel nem tudhatjuk magunk mögött a demokratikus hagyományok éveit, mint például Németországban vagy Franciaországban, bár ott is gondok vannak manapság. Véleménye szerint az sem kedvez ennek a társadalmi légkörnek, hogy Robert Fico kormányfő a romákról cigányokként beszél.
Előfordult , hogy a diákok rasszista, sőt nihilista módon nyilvánultak meg a beszélgetés során
A darabban a Natálka édesanyját alakító Bárdos Judit a vele készült beszélgetés során a Denník N napilapban úgy fogalmazott, nem várta, hogy a középiskolák számára készült darabnak ekkora médiavisszhangja lesz. A sikeres fiatal színésznő szerint jó megoldás színházi előadással küzdeni az iskolákban az extrémizmus ellen. „Az előadásokat követő viták során azt tapasztaljuk, mintha némelyik gyerek nem is tudatosítaná, hogy ami Natálkával történt, az egyáltalán megtörténhet. Mások viszont nagyon is jól tudták. Van erről véleményük, de nem mondják ki. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a szélsőségesség totalitarizmusba mehet át…. A demokrácia, amelyben élünk, jó dolog, és tudatosítanunk kellene, nem biztos, hogy az örökké tart. Meg kellene becsülnünk a szabadságunkat, és tenni is valamit azért, hogy megmaradjon, nem pedig bedőlni az első dolognak, ami érthető eszmének tűnik számunkra” – fogalmazott.
Bárdos elmondása szerint az első előadásuk egy pozsonyi gimnáziumban volt, és azt követően nagyon heves vita alakult ki, amelynek során néhány diák rasszista jellegű kérdést vagy megjegyzést tett. „A beszélgetés különös volt, negatív, sőt nihilista hangulatú. Egyrészt jó dolog, hogy a darab kérdések feltételére provokálta őket, s hogy volt merszük elmondani a véleményüket, másrészt viszont nagyon negatív volt” – mondta a színésznő.
Fedor Gál ezzel kapcsolatban azt írta a blogjában, „a színház, amit játszottunk nekik, szerintük közönséges propaganda volt. A demokrácia nem működik. A kapitalizmus disznóság. Az Európai Unió teljesen felesleges a számunkra. Nincs értelme semmit sem tenni. El kell innen menni. És hogy Kotleba majd rendet rak itt” – állították.
Bárdos szerint nagy hatással van minderre a közösségi háló is. Még ha nem is akarják az emberek, különböző hírek eljutnak hozzájuk, amelyek a szélsőséges véleményeket támogatják. Azt mondja, más iskolában ilyen rasszista véleményekkel nem találkoztak, inkább csak azt mondták a diákok, értik, hogy az emberek miért támogatják Kotlebáékat, de ők maguk nem osztják ezt a nézetet.
(SITA, Denník N/Felvidék.ma)
