Az elfogott hivatalnok leleplezése, aki az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) kenőpénzt fogadott el, komoly rendszerhibára mutat rá, mivel nem az ügynökség ellenőrző mechanizmusai tárták fel az esetet, hanem egy szövetkezeti elnök bejelentése nyomán tudták rábizonyítani a félrelépést.
Erre a rendszerhibára hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Veronika Remiášová és Grendel Gábor (OĽaNO), amikor az erdők revitalizációjára kiírt pályázatot úgy minősítették, mint a hozzá nem értés, az elbaltázás, az euroalapok rossz menedzselésének, esetleg a tudatos rosszindulat mintapéldáját.
A vihar okozta károk miatt a mezőgazdasági minisztérium pályázatot írt ki a károk enyhítésére, az erdők felújítására, amire csaknem 20 millió eurót szántak. A pályázatra kisebb tulajdonosok, közbirtokosságok jelentkezhettek.
Sikerdíj és elutasított kérvények
A projekt kidolgozása nem volt egyszerű, hiszen a pályázati adatlap a mellékletekkel és az útmutatóval együtt majdnem 360 oldalt tett ki. Ezt kellett volna átrágni, kitölteni a kis tulajdonosoknak. Természetesen a pályázathoz nyilvános közbeszerzést is le kellett bonyolítani azokra a munkákra, amelyeket a pályázat forrásaiból akartak finanszírozni.
A pályázók többsége logikusan profi pályázatírókat bízott meg, átlagosan 1200 eurós alapárért, amihez a nyertes pályázat után általában még sikerdíjat is számláznak, Remiášová szerint 25-30%-ot. A közbeszerzésre szintén szakembert fogadtak, mert egy kisvállalkozónak nincs meg sem a tudása, sem a tapasztalata, hogy az eljárást végigvigye úgy, hogy utólag ne legyen támadható.
Ezután lepődtek meg a kérvényezők, amikor a PPA-ból azt az értesítést kapták, hogy nem a formai előírásoknak megfelelően nyújtották be a kérvényüket, mivel a beadványt nem a 2. számú aktualizált előírások szerint töltötték ki. Erre mondhatnánk, hogy ha a pályázó nem tudta rendesen kitölteni a pályázati kérdőívet, akkor pénzt sem érdemel.
A PPA a pályázatot 2015. május 22-én hirdette meg. Két hónap múlva megváltoztatta a kiírást, egyben megváltoztatta az adatlapot is, és a beadás határidejét október 1-re tolta ki. Öt munkanappal a pályázat lezárása előtt, szeptember 22-én, péntek délután újra aktualizálta a kiírást, de ekkor már csak a pályázati adatlapot módosította, ami valószínűleg még ennél is később került fel a PPA honlapjára.
Tehát a kérvényezők fél évig küszködtek a 360 oldalas projekt-kiírás értelmezésével, amit aztán a PPA öt nappal a pályázat beadási határideje előtt megváltoztatott. A pályázati adatlapban a kötelező mellékletek rész már csak azzal a fél mondattal lett kiegészítve, hogy a zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ mégis adhat igazolást. Ez azért is érthetetlen, mert a júliusi első adatlap-módosítás pont ezt a lehetőséget vonta meg a zólyomi központtól és a helyi erdészeti szakfelügyeletekre bízta az igazolások kiállítását.
Ennek alapján sikerült a PPA-nak formai okokra hivatkozva 29 kis erdőtulajdonos kérvényét azonnal elutasítania, további 57 pályázót pedig pénzhiányra hivatkozva utasított el. A projekt ma sincs lezárva, pár héttel ezelőtt még 16 projekt nem volt elbírálva, 63 pályázóval viszont már szerződést kötöttek.
Furcsaságok és átláthatatlanság
A közbeszerzések érdekessége, hogy a kiszucai és a liptói régióban két cég – a Floretky és a Ligneus Kft. – szinte minden közbeszerzésnél megjelent. A Floretky társaságnak mindössze egy alkalmazottja van, és ebben a pályázati kiírásban összességében majdnem négymillió euró értékű megbízást sikerült elnyernie.
A közbeszerzési eljáráshoz szükséges technikai és szakmai háttérként a Riava Corporation Kft.-vel való szerződését mutatta be. A Riava Corp. gyakori nyertese az állami erdők által kiírt pályázatoknak, és csodák csodája, ugyanott van a székhelye, mint a közbeszerzési eljárások során örök második Ligneus Kft-nek. Ez pedig felveti a kartellezés gyanúját a közbeszerzés során, ezért az OĽaNO az esetet a monopolellenes hivatalhoz továbbítja.
Az OĽaNO képviselői vizsgálódásaik során megkeresték a pályázókat, hogy kiderítsék, mik is a pályázat benyújtásának gátjai és mi segíthetne, hogy sikeresebbek legyenek a pályázatoknál.
Általánosságban a PPA az új pályázatokat már kész közbeszerzési eljárással kéri, így egyszerűbb neki, mert a projekt végösszege már csak minimálisan fog változni. Azoknál a cégeknél viszont, akik nem nyernek, ez felesleges költségként jelentkezik, és az eljárást időben sem egyszerű lefolytatni. Ezért javasolják, hogy a közbeszerzést csak a projekt jóváhagyása után, de még a szerződés aláírása előtt kelljen elvégezni.
Az OĽaNO másik javaslata, hogy a pályázati eljárás legyen nyilvános, hogy a pályázó tájékozódni tudjon, merre is tart a projektje az elbírálás folyamán. Ez segítene abban is, hogy valamely projekt feldolgozása esetleg ne élvezzen elsőbbséget.
Szintén nyilvánossá tennék az értékelők értékelését, erre már a Számvevőszék is figyelmeztette a PPA-t. A PPA az értékelők névsorát sem adta meg az OĽaNO -nak, amikor egy erősen korrupciógyanús pályázatot vizsgáltak.
Az átláthatatlan közeg élteti azokat a projektíró ügynökségeket, amelyek a PPA-s ismeretségekre hivatkozva azzal kínálják a szolgáltatásaikat, hogy csak az ő segítségükkel sikerülhet elnyerni a támogatást, mert ők azt el tudják intézni. Második lépésben pedig ráveszik a pályázót, hogy irreálisan emelje meg a pályázat költségeit, hiszen úgysem neki kell majd azt fizetnie, ezzel pedig a saját sikerdíjukat növelik. És a 25-30%-os sikerdíj nem kevés!
Méregdrága beruházások
Azok, akik ezen az úton járnak, a pályázati támogatásokat nem célszerűen használják fel, akár négyszeres áron építenek, az erdőgazdasági munkákért kétszeres árat fizetnek. Hasonló folyamatokra figyelmeztették az idegenforgalmi létesítményekre kiírt pályázatnál a minisztériumot, ahol szintén 2-3, vagy akár négyszeresen túldrágított tételek voltak.
Az államnak már tíz éve egy tanácsadói hálózatot kellett volna kialakítania, elsősorban a kisebb pályázók érdekében.
A pályázatok körüli probléma nem egy hivatalnok problémája, hanem a pályázatok köré kialakított rendszeré és a Fico kormányok évekig semmit sem tettek az átláthatóságért. Ez a rendszer azoknak jó, akik közel vannak a tűzhöz, és el tudják intézni a(…), de sérti a tisztességes vállalkozókat.
Grendel Gábor feltette a kérdést: mi a valószínűbb, az, hogy a kispályázó minden nap ellenőrizte, nem változott-e a kiírásban esetleg egy mondat, vagy hogy a kiválasztott pályázóknak öt nappal a vége előtt odaszóltak?
Ez egy konstruktív ellenzéki megnyilvánulás volt. Azért, mert nemcsak feltárta a hibákat, de javaslatokat is tett, amivel eredményesebbek lehetnek a kisvállalkozóink az EU-s alapoknál. Hiányérzetet az okozhat, hogy nem merték feszegetni azt a sokakban felmerülő kérdést, hogy a projektíró ügynökségek 25-30%-os sikerdíjából mennyi is landolhat az állami korrupció feneketlen zsebeiben. Mert itt kapcsolódhatunk vissza a csóró hivatalnok lebukásához, aki a saját zsebére dolgozott, és valószínűleg nem adta le a jattot, akiknek kell.
