Egy érdekes adatra lettem figyelmes a minap Peter Spáč A Most-Hídnak (talán) befellegzett címmel a Denník N-ben jegyzett cikkében, melyet a Korkep.sk szemlézett. A szerző a tavalyi parlamenti választások után készült, Focus ügynökség által készített exit poll eredményekre hivatkozik. A terjedelmes felmérés a pártok választóbázisának összetételét is vizsgálja. Számunkra leginkább a magyar választók viselkedése szempontjából érdekes, ami több tanulsággal és megannyi meglepetéssel szolgál.
A leginkább érdekes számadat a Most-Híd választóinak az összetétele, mely szerint a párt szavazóinak több mint a felét, 53,8 százalékát alkotják a szlovákok, a magyar voksok aránya csupán 43,7 százalék, a maradék 2%-ot pedig az egyéb, főleg roma és ruszin szavazatok teszik ki. Tehát, ha kiszámítjuk a választáson szerzett 6,5%-nyi szavazatnak a 44%-át, akkor az derül ki, hogy a szlovák voksok nélkül a Híd csak 2,84 százalékpontot szerzett a magyarok körében, ami abszolút értékben 74 112 szavazatot jelent. Ehhez jön hozzá az MKP 4,04 százaléka, ami szinte teljes egészében (96%) csak magyar nemzetiségűektől érkezett, így együtt mindez 6,88 %-ot jelent. Tehát a magyar szavazatok 44 %-a az MKP-ra, 39%-a pedig a Hídra ment, a hiányzó 17% (abszolút számban 36 500 szavazat) pedig az egyéb pártok között oszlott meg (Kollár-Sme rodina: 2,6%, OĽaNO: 2,3%, Sieť: 1,6%, Kotleba:1,4%; SaS:1,2%; MKDSZ:1,1%; Smer:1,1% stb.)
Ezek a számadatok a mindenkori hibatartományt belekalkulálva is teljesen reálisak lehetnek annak fényében, hogy Szlovákiában a legutóbbi 2011-es népszámlálás alapján 8,5%-os a magyarság, amibe bele kell kalkulálni, hogy 6 év alatt ez a létszám sajnos tovább csökkent. De figyelembe kell venni azt a tényezőt is, hogy a vegyes identitásúak esetében nehéz meghatározni, hogy a Híd 54 százalékos szlovák, avagy a 44 százalékos magyar bázisához sorolandóak.
A Híd támogatottsága valószínűleg már bőven 5% alatt lehet.
Annak ellenére, hogy a Híd vegyes pártról átnevezte magát polgári párttá, a Smer-SNS koalíciós házasság miatt gyakorlatilag elvesztette a szlovák polgári, előszeretettel „kávéházi értelmiségnek” titulált bázisát, és bár magyar szavazóik toleránsabbak ilyen téren velük, nyilvánvaló, hogy itt is történt némi lemorzsolódás, már csak Simon Zsolt és más regionális emberek távozása miatt is. Ami tehát maradt, az a párt „hardcore” kemény magja és a vegyes identitásúak, illetve a vegyes házasságban élők, akiknek a lelkiismerete számára még mindig ez a legmegnyugtatóbb alternatíva. Ezek értéke viszont már messzemenően az 5 százalékos küszöb alatt van, de valószínűleg az MKP 4 százalékát sem éri már el. Persze a közvélemény-kutató ügynökségek próbálnak más képet sugallni, de Bugárék pánikszerű magyarázkodó országjáró körútja, és a levelek, szórólapok százezrei másra utalnak.
Mindezek fényében a közelgő megyei választásokon további arányosítható különbség körvonalazódik, hiszen jelenleg is háromszor több magyar képviselője van az MKP-nak a Hídnál, ugyanakkor a Híd ismert arcai többnyire kormánytisztviselői pozíciókban vannak, ami összeférhetetlen a megyei mandátumszerzéssel, így további csökkenés várható ilyen téren. Ez viszont a megyék választási rendszeréből adódóan nem jelenti a magyar képviselők arányos csökkenését. A parlamenti választásokon viszont egy eddig nem tapasztalt helyzet állhat elő.
Kérdéses, mennyire fogadnának el a választók egy MKP-Híd szövetséget?
Egy esetleges MKP-Híd választási szövetkezés esetén számba kell venni a „frigy” miatt elfordulókat (ahogy történt a 2014-es komáromi önkormányzati választásokon), valamint a visszatérőket is. Egyiknek és a másiknak a mérete viszont nagyon nehezen prognosztizálható, és mélyebb felmérést igényel.
Mindenesetre azt figyelembe kell venni, hogy etnikai párt jellege miatt az MKP ezután sem számíthat nagyobb arányban szlovák voksokra, így egy esetleges közös lista is elbizonytalanítaná a Híd maradék szlovák szimpatizánsait (bár a Smer-SNS kormánykoalíció miatt ez a réteg már jócskán megcsappant). Kérdéses továbbá, hogy a vegyes identitásúak és a vegyes házasságokban élők hogyan fogadnák el a közös listát, mindenesetre a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb 7 % körül mozogna egy ilyennek a támogatottsága, ami – amennyiben koalíciós szövetség lenne – már remegne a 7%-os küszöb miatt.
Ezek konkretizálása viszont célirányos nagy mintás felméréseket igényelne.