Óvoda építési és fejlesztési program indult a Kárpát-medencében a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága támogatásával. A fejlesztés keretében 7,5 milliárd forint támogatásban részesül Erdély, amelyet 6,2 milliárddal követ Felvidék, illetve Muravidék, Horvátország és Kárpátalja. A fejlesztés keretében húsz óvoda, de akár bölcsőde épülhet vagy újulhat meg a Felvidéken – többek között Hetényen is.
Pénteken késő este a helyi református gyülekezeti házban, presbiteri ülésen foglalkoztak a témával, hogy vajon létesüljön-e református óvoda Hetényen a magyar kormány támogatásával. Az elmúlt napok eseményei tették szükségessé a gyűlést, melyen Palcsó Attila lelkész mellett, Madarász Róbert, a Mariánum Egyházi Iskolaközpont igazgatója, és Szénási Szilárd esperes, martosi lelkipásztor is jelen volt.
Levél az önkormányzattól
A hetényi önkormányzat által minden háztartás postaládájába eljuttatott – természetesen kétnyelvű – levélben arra kéri a helyi község vezetése a lakosokat, hogy mondjanak véleményt arról, szeretnék-e, ha Hetényen a jelenlegi önkormányzati óvoda a református egyház fenntartása alá kerülne. A levélben veretes szlovák és magyar nyelven egyébként az áll, hogy az óvoda átvétele „jogilag azt jelentené, hogy most a község tulajdonában lévő óvoda, mint intézmény megszűnne a falu tulajdona lenni. Az alkalmazottakkal való munkaviszony is megszűnne“. További magyarázatként még feltüntetik, hogy óvoda (egyetlen és magyar tannyelvű), mint közintézmény, jogilag megszűnne, tehát a falu vezetősége az óvodával kapcsolatosan semmilyen döntést nem hozhat a jövőben: sem alkalmazotti, sem pénzügyi kérdésekben. A döntéshozatal joga a Hetényi Református Egyházközség Presbitériumát illetné. Az egyházi óvoda fenntartása, annak működtetése, minden anyagi vonzatával, kötelezettségeivel és döntési jogával együtt az egyházközségé lenne. A levélen sem dátum, sem aláírás, sem bélyegző nem látható, viszont az eldöntendő kérdést tartalmazza, melyre szombaton reggel 8 órától este 8 óráig adhatnak választ a helyi lakosok a községházán. Magyari František (Most-Híd) polgármester a hirek.sk-nak így nyilatkozott: „Gyereksorsok és szülők lelkivilágának a hozzáállását míg meg nem kérdezzük, nem dönthetünk“. Amennyiben a falu úgy dönt, hogy egyházi fenntartású óvodát szeretne működtetni, akkor a testület áldását adja rá – tett ígéretet Magyari.
Levél a lelkészi hivataltól
A presbiteri ülésre is levélben hívták a hetényieket péntek estére – a lelkipásztor és a gondnok nevével, aláírásával fémjelezve, a Hetényi Egyházközség körpecsétjével ellátva. Ebben feltüntették az önkormányzati levélben hiányzó információkat is. Leírták például azt, hogy a magyarországi támogatás mértéke több százezer euró, melyet önrész nélkül használhatnak fel az iskola mellett, közel 30 éve befejezetlenül álló épületcsonkra. Ennek az épületnek a felhasználásával új magyar óvoda és bölcsőde létesülne, ami a hetényi gyerekeket szolgálná, modernebb és kedvezőbb feltételek mellett, mely a törvény által előírt minden előírásnak megfelel majd. További előnye, hogy közvetlenül a magyar iskola mellett van. Így tehát, a közös programok mellett a közös étkeztetés is biztosított lenne, valamint az óvónők, nevelők és bölcsődei gondozók szorosabb szakmai kapcsolatot is ápolhatnak. Túlzás nélkül, magyar oktatási központ jöhetne létre Hetényen. Nem utolsó szempont, hogy az új épület karbantartása, fűtése is költséghatékonyabb lenne. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház véleménye szerint az új magyar óvoda és bölcsőde, mellette a magyar iskolával, még vonzóbbá teheti a községet a fiatalok körében és ez a tény is ösztönzi majd a fiatalok Hetényen maradását és a további betelepüléseket.
Majdnem népszavazás
Szombaton tehát a községházán mondhatnak véleményt a hetényiek arról, szeretnének-e református óvodát a községben. Cikkünk írásakor még tartott a presbiteri ülés a gyülekezeti házban, ezért nem sikerült a témában megszólítanunk az illetékeseket. Mindenesetre Fazekas László, a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke egy korábbi tévéinterjúban úgy fogalmazott, egyházukat azért választották ki erre a célra, mivel a legstabilabb olyan intézmény, amely a magyar identitástudatot erősíteni tudja. „A magyar nyelvet ápolja és a magyar kultúrát megtartja. Akkor, amikor mi magyar református óvodákról beszélünk, egyben világossá lesz mindenki számára, hogy amíg egy helységben magyar református egyház működik, addig egy ilyen óvodai intézmény végig magyar intézmény marad“ – fogalmazott. Fazekas László református püspök a komáromi régió egyik hetilapjának nyilatkozva elmondta, ott, ahol átvett óvodáról, vagyis az alapító-fenntartói jogok átvételéről lesz szó, azt szeretnénk, hogy azok az óvópedagógusok, akik az adott intézményben dolgoztak, továbbra is a helyükön maradjanak“.
A református óvodába nemcsak keresztény gyerekeket várnának, de olyanokat is, akik nincsenek megkeresztelve
A késői megkeresés ellenére, Kotiers Róza, a Diákhálózat elnöke szívesen állt rendelkezésünkre. Mint mondta, hetényiként szívügyének tartja a helyi óvoda megújulásának lehetőségét. Portálunknak úgy nyilatkozott, hogy ez egy lehetőség lenne arra, hogy megújuljon egy befejezetlen romhalmaz a helyi iskola mellett. Utalt a hetényi református lelkész, Palcsó Attila ígéretére, mely szerint az óvoda jelenlegi alkalmazottait továbbra is foglalkoztatnák. Kihangsúlyozta, a református óvodába nemcsak református gyermekeket várnának, de katolikusokat és olyanokat is, akik nincsenek megkeresztelve. Tehát lényegében mindenkit, ahogy eddig is.
Fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy az óvoda jelenlegi épülete a község tulajdonában maradna és ezáltal bővülne a községi és az önkormányzati célokra felhasználható épületek száma. Emlékeztetett arra is: volt már rá példa, hogy a szlovák kormány veszélyeztette a kis létszámú magyar oktatási intézményeket. „Ha a Református Keresztyén Egyház kezében lenne az óvoda, nem fenyegetné a bezárás és ez biztos alap lenne a falunak“ – fogalmazott Kotiers Róza. Hozzátette: évtizedekig két épületcsonk csúfította a községet. Az egyik, a helyi kultúrház, amelyet nemrég megvásároltak és felújítottak – azóta is épül, környezete is szépül. A másik, az iskola mellett található szóban forgó épület, amely eddig senkinek sem kellett. „Ennek a felújításával régi álom válhatna valóra“- fogalmazott a Diákhálózat elnöke.
Hetényen, a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint, az 1383 lakosból 356-an vallották magukat katolikusnak, 815-en reformátusnak, 19-en evangélikusnak, és egy személy görög-keleti vallású. A községben élnek még baptisták, metodisták és Jehova tanúi is. Közel 150 fő, aki nem tartozik semmilyen felekezethez. Magyar nemzetiségűnek 1157 személy vallotta magát, 201 pedig szlováknak. 17 személy esetében nem ismert a nemzetiség, a faluban él egy-egy ukrán és német nemzetiségű és öt fő cseh nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor.
(Forrás: hirek.sk)
