Dunaszerdahely, Kisvárda, Királyhelmec, Fülek, Gúta, Rimaszombat, Komárom – tudják, melyik a kakukktojás ezek között a városok között? Azok tippeltek jól, akik Rimaszombatot gyanították. Igen, ez az a hely, ahol a felsoroltak közül még nem járt a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, Magyarország legfiatalabb megyei társulata. Pedig volna mivel, s jóval közelebb is vannak, mint a kassai vagy a komáromi társulat.
Tíz éve, amikor Jordán Tamás létrehozta a Weöres Sándor Színházat, már csak Salgótarján maradt profi színház nélkül. Holott a hagyományok már rég feljogosították volna Magyarország legkisebb megyeszékhelyét erre. A Petőfi Színjátszók, a Vertich Színpad Stúdió vagy az itt és a környéken született óriások, mint Zenthe Ferenc, a szintén Kossuth-díjas, zagyvapálfalvai születésű Molnár Tibor, Fekete Tibor, az operaénekes Komlóssy Erzsébet, de akár a mohorai Tolnay Klári is nagyon sokat tettek a régió színházi életének láttatásáért.
Színház születik
Mégis 2012-ig kellett várni arra, hogy Susán Ferenc, Sándor Zoltán és az addig amatőr vonalon mozgó színjátszók az akkori polgármesterrel, Székyné Sztrémy Melindával közösen, a József Attila Művelődési- és Konferenciaközpont színpadán folytatott hosszas megbeszélés után kimondják – nekünk, salgótarjániaknak színház kell –, idézi fel az akkori történelmi eseményeket Andó Ákos, a Zenthe Ferenc Színház menedzsere.
Levehetetlen a műsorról Molière klasszikusa, a Képzelt beteg (Fotó: a színház archívuma)
Megalakult az a nonprofit kft., amely kezébe vette a színház irányítását, így végül a salgóbányai születésű színészóriás, Zenthe Ferenc nevét (Salgóbányán évente megtartják a színész emlékét ápoló emléknapot) vette fel. A Vertich Színpad Stúdió tagjai mellé (Falati Hedvig, Müller Zsófia, Patakiné Kerner Edit), fiatalok (Tarnóczi Jakab, Mikecz Estella, Krausz Gergő), hazatérők (Gyuriska János, Csernák János, Bozó Andrea, Albert Péter), vendégművészek (Koltai Róbert, Mikó István) csatlakoztak. De a kölcsönös együttműködés keretében cseréltek színészeket a losonci Kármán József Színházzal is, így Erdélyi Gábor évek óta a salgótarjáni társulat tagjaként (is) dolgozik.
A Liliomfival kezdődött
A város gyorsan megszerette a társulatot, annak vezetése pedig mindent megtett azért, hogy valamennyi réteget magához öleljen, így a klasszikus népszínházi felállás mellett nagyon fontosnak tartották az alap- és középiskolások megfertőzését is, az elmúlt évek alatt számos gyerek- és ifjúsági darabot mutattak be. A leghűségesebb nézők egy-egy szék megvásárlásával is jelezhették kötődésüket a színházhoz, s ma már a tágabb régióban is több bérletes székhelyük (Kisterenye, Pásztó, Szécsény) van.
Az első nagy sikert a Liliomfi zenés változata hozta el a társulat számára Susán Ferenc rendezésében, amely a mai napig műsoron van, de az elmúlt öt év legtöbb bemutatóját műsoron tartják, hiszen mind Magyarországon, mind a Felvidéken egyre nagyobb az érdeklődés a társulat előadásai iránt. Ma már rendszeresen fellépnek Budapesten is, legutóbb a RaM Colosseumban játszották hatalmas sikerrel a Képzelt beteget Koltai Róberttel a címszerepben, míg május 19-én a József Attila Színházban mutatják be Tracy Letts Augusztus Oklahomában című sikerdarabját Susán Ferenc rendezésében (az előadás egyik főszerepét Vándor Éva játssza), míg a salgótarjáni bemutatót május 22-én és 23-án tartják.
Halasi Imre Görgey Gábor után Heltai Jenőt vette elő, méghozzá a Tündérlaki lányokat (Fotó: a színház archívuma)
Tavaly nagy sikerrel szerepeltek a Hazatéréssel a Thália Színházban is, a Vidéki Színházak Találkozóján, ahol különdíjat vehettek át, műhelyteremtő alkotómunkájukért. Harold Pinter darabját Gyuriska János rendezte, s annak egyik főszerepét Mikó István vállalta el.
Sikerdarabok
Andó Ákos az elmúlt öt év fontosabb előadásai között említi Szophoklész Antigonéját, az akkor még középiskolás Tarnóczi Jakab rendezésében, aki ma a Színművészeti Egyetem harmadéves rendezőszakos hallgatója. Ő az, aki ősszel Valentyin Katajev A kör négyszögesítése című darabját rendezte meg a szintén egyetemista Krausz Gergővel és Mikecz Estellával a főszerepekben. Aki az utóbbi nevet ismerősnek találja, nem véletlenül, Estella ugyanis a Csak színház és más semmi című sorozatban is főszerepet kapott.
Tarnóczi Jakab az Antigoné után Valentyin Katajev darabját rendezte meg (Fotó: a színház archívuma)
Több alkalommal rendezett Salgótarjánban Halasi Imre (Komámasszony, hol a stukker?, A Tündérlaki lányok), Csizmadia Tibor (Black comedy), de nem feledkeztek el a régió nagyjairól sem, így Deres Péter átiratában játsszák Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjét, ahogy a repertoár része Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija is Gyuriska Jánossal a címszerepben. Mindkettőt Susán Ferenc rendezte.
Kamaraterem kerestetik
A színháznak igazából egy 100-120 fős kamaraterem hiányzik – mondja Andó Ákos, hisz a nagyterem 562 néző befogadására képes, s az intimebb darabok a hatalmas színpadon és nézőtéren elvesznek. Van egy kis termük, amelyet Zenthe Szalonnak neveztek el, s itt kerül sor a Szerdatársaság estjeire, a havi rendszerességgel jelentkező Felolvasószínházra, s itt rendezik a találkozókat a Nemzet Színészeivel.
A salgótarjániak nagy szeretettel látták vendégül a Nemzet Színészeit, köztük Almási Évát (Fotó: a színház archívuma)
A Szerdatársaság legutóbbi vendége Böszörményi István losonci helytörténész volt, míg május 17-én Erdős Virág költőt fogadják. Az elmúlt év egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a Nemzet Színészeit bemutató sorozatuk, amely során Sándor András beszélget a színészóriásokkal. Vendégük volt már Szacsvay László, Haumann Péter, Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Almási Éva és legutóbb Tordy Géza, de a jövő évadban szeretnék majd folytatni a Nemzet Művészeivel.
