A városban működő diákszínpad, a GIKSZER május 9-én mutatta be legújabb darabját. A sci-fi műfajának jegyeit hordozó előadást George Orwell 1984 című disztopikus regénye ihlette. A társadalmunkat bemutató darabot W1nston címmel vitték színre.
Kristóf Roland, a nagysikerű előadás rendezője így üdvözölte a városháza nagytermébe érkező, színjátszást kedvelő nézőközönséget a bemutató előtt: „Én azt gondolom, hogy évről évre kicsit finomodunk, tanulunk és fejlődünk, de legfőképpen szeretünk együtt lenni és csapatban művelni a hobbinkat, ami idestova lassan hetedik esztendeje tart. Most már kijelenthetjük, hogy Rozsnyónak van saját magyar színháza.”
A város amatőr színjátszói, művészetet kedvelő gimisek és diákok közös hobbijukra építve hét éve összefogással és erős elhatározással alapítottak egy színjátszó csapatot. „Rozsnyónak akkor nem volt színjátszó köre, és mivel én színész vagyok és Szádalmásról származom, engem kerestek meg, hogy lenne-e kedvem belevágni, így aztán Kovács Peti barátommal bele is vágtunk ebbe a kalandba”- nyilatkozta Kristóf Roland, a GIKSZER művészeti vezetője, a darab rendezője.
A GIKSZER elnevezés egy mozaikszó, a Gömöri Ifjak Kis Színpadi Erőlködése Rozsnyón elnevezésből származik. Elmondásuk szerint, az „erőlködés” szó azt takarja, hogy nem veszik magukat túl komolyan, mivel az a lényeg, hogy egy csapatként érezzék kiválóan magukat, miközben azt művelik, amit szeretnek – színházat. „A gikszer szó önmagában hibát jelent, ez szintén közel áll hozzánk, hiszen kísérletező színház vagyunk, ahol nagy a hibalehetőség, és mi merünk hibázni, mert abból lehet tanulni és fejlődni” – magyarázta a betűsor jelentését Kristóf Roland, aki a színjátszó kör vezetését távolról igyekszik kézben tartani, mivel Szombathelyen él feleségével. „Szerencse, hogy ügyes és rátermett társaim vannak, Kovács Peti, aki a díszletért, a szövegkönyvért, illetve a heti foglalkozásokért felel, illetve Lőrincz Timi, aki a szervezés nehézségeit oldja meg. Így hárman alkotjuk a vezetői stábot, rám a rendezés és a stratégiai tervezés hárul”- mondta.
A mai korhoz igazított előadások
A csapat minden évben igyekszik korunk társadalmi viszonyaihoz és személyes tapasztalataikhoz igazítva előadni a választott darabot. Idén is ezt tették. Évente más-más műfajt választanak: láthattunk tőlük tragédiát, krimit, romantikus drámát, vígjátékot, vásári komédiát, és az idei bemutatónak köszönhetően már sci-fi-t is. „Ha már sci-fi, akkor legyen a műfaj megteremtője. Így készítettük el a W1nston című előadást George Orwell műve alapján. Az ok, amiért 1984-et választottuk, végtelenül egyszerű, hitelesek akartunk lenni”- mesélt a műfajválasztásról a rendező, és hozzátette, hogy „a szereposztás nem volt egyszerű, hiszen mára már 22 színjátszónk van, ami véleményem szerint Rozsnyóhoz mérten egy komoly létszámú csapat. Mivel szinte minden esetben mi írjuk a szövegeket is, ezért a létszámhoz tudjuk igazítani a szövegkönyvet. Ugyanakkor 22 embert már nehéz ellátni „nagy szerepekkel”, így óhatatlanul vannak kisebb és nagyobb szerepek, de mindenkinek van lehetősége a megvillanásra.
A GIKSZER hetente tart foglalkozásokat, folyamatosan születik meg a darab. Viszont az előadások rendezési részét igyekeznek hétvégi, 2-3 napos összpontosításokkal megoldani. Ezek az alkalmak csak néhányszor valósulnak meg, ilyenkor Kristóf Roland is a városba utazik, és a lelkes színészpalántákból megpróbálja kihozni a maximumot: „Nyilván van egy alapgondolat, melyet közvetíteni szeretnék és egy hatás, amit el akarok érni, de színészközpontú vagyok, ezért általában mindig a színészből indulok ki, az ő egyéniségéből, illetve ami abból megvillan egy-egy próbán.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő az négy.”
A kommunista törvények között hánykolódó Orwell világa helyett, a hasonló körülmények közé szorult 21. század végét mutatják be az előadók. „Orwell művének erős politikai mondanivalója van. Mi nem politizálunk, hanem az orwelli világ emberekre gyakorolt hatását és annak veszélyeit hangsúlyoztuk ki. Meg kell nézni!”- nyilatkozta Kristóf Roland.
A minimalizált díszlet, néhány ablakkeret, W1nston laptopja és apró tárgyak is segítenek abban, hogy a néző a mondanivalóra figyeljen. Ibos Bálint aláfestő, hangulatteremtő és -bontó hegedűjátéka és a piros, olykor részletekre fókuszáló megvilágítás megfelelő hatást gyakorol Bodnár Dánielre (W1nston) és a közönségre is. A főhős meggyőző színészi alakítása a lelkileg és eszmeileg megbomlott modern század karakterét testesíti meg. A darab által megjövendölt -22 és +55 fok között ingó hőmérséklet, a számmal ellátott, mindig és mindenhol megfigyelt emberek képe kísértetiesen hasonlít az 1984-es időszak praktikáira.
A szoba rabságában tengődő W1nston képtelen kiszabadulni és kapcsolatot teremteni a vonzó Jul1ával (Icso Bereniké), akit a kötelező párválasztási időszakban nézett ki magának. Minden hozzáférhetetlenné válik, letiltják a világháló oldalairól, saját kutatásainak eredményeiben, miszerint van élet a vesztegzáron kívül, is kételkedni kezd, embertársaival csak a cseten tud kommunikálni. Fokozatosan emészti fel a tehetetlenség ténye és a szabadulás vágya.
Egy idő után már a gondolkodás is megerőltető számára. Andi – Android (Papp Viktória) robotként jelzi napi teendőit és szükségletei kielégítésére figyelmezteti. Gyakorlatilag O’Brien-nel (Kusztván René) együtt túlzott intelligenciája miatt elgázosítják, agymosási módszereikkel veszik át tettei, gondolatai, érzései felett az uralmat. A társadalom összes emberével elhiteti a rendszer, hogy nem léphetnek ki a falakon túlra, ahol az időjárás viszontagságai uralják a bolygót. A szereplők egyformák, mindenki 84-es számmal ellátott trikót visel, a modernizált világban senkinek nincs egyénisége, saját arca, sem magánélete.
A rozsnyói előadásokat pozitívan fogadták a nézők: „Diák és felnőtt közönségünk is nagy sikerrel fogadta a keddi bemutatót, ugyanis egy diákoknak szánt délutáni és egy felnőtt közönség előtti esti előadásunk is volt”- nyilatkozta a rendező, akinek a szívéhez a maga sajátságos módján közel áll a csapat minden egyes választott darabja, annak „gikszereivel” együtt. „Mindegyik előadásunk egy mérföldkő volt, egy-egy sikeresen vagy kevésbé sikeresen megugrott léc, mely mindenképpen a fejlődésünket segítette elő.” A GIKSZER W1nston című előadását legközelebb Komáromban az 54. Jókai Napokon láthatja a szakmai zsűri és a nagyközönség is.
