Márciustól Czibula Ádám vezeti a Bethlen Gábor Alap komáromi irodáját. Új helyen, megújult arculattal várják a felvidéki pályázókat, akiket az új ügyvezető igazgató személyesen buzdít: legyenek egyediek, ötletesek, és a legfontosabb, hogy pályázzanak.
Az új iroda a régitől nem messze található: szintén a Duna rakparton egy több funkciós épületben – bejárata a Szent András utcáról nyílik. Czibula Ádámot kérdeztük a támogatásokról, azok elbírálásáról, a pályázókról és igazgatóként, távlati céljairól.
A komáromi iroda (Fotó. Szalai Erika/Felvidék.ma)
A BGA komáromi ügyvezetőjeként milyen jó tanáccsal tud szolgálni a felvidéki civil és ifjúsági szervezetek, valamint az egyházi és oktatási intézmények vezetőinek?
Figyeljék a pályázati kiírásokat, különös tekintettel a tematikus évekre vonatkozókat, legyenek egyediek, ötletesek, pályázzanak. Emellett a pályázatok terén legyen szempont a pontosság, precizitás és a profizmus. A komáromi irodánkat pedig keressék bátran, hiszen azért vagyunk, azért működünk, hogy tájékoztassunk, és segítsünk a különböző szervezeteknek a pályázatoknál.
Ki vagy kik és milyen szempontok alapján bírálják el a beérkezett pályázatokat?
A pályázati felhívásban közzétett módon történik a pályázatok értékelése. A pályázatokat tárgyalja a BGA Kollégiuma és a BGA Bizottsága is; ennek összetétele a honlapon elérhető. Általános szempont, hogy a pályázat megvalósulása mennyiben segíti az összmagyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, mennyiben támogatja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának megerősítését. Az értékelésnél figyelembe veszik a pályázat szakmai, tartalmi és formai követelmények szerinti megfelelését, illetve a pályázó szervezettel való esetleges korábbi tapasztalatokat (korábbi évek pályázatainak hiánytalan elszámolása, ha volt korábbi pályázat).
Az elutasított pályázatok esetében melyek a leggyakoribb hibák?
Gyakran formai hibák is előfordulnak. Többször előfordult, hogy nem megfelelő kategóriába nyújtottak be pályázatot. Sok esetben a nyilatkozat hiánya is jelentős probléma volt. A BGA a jogszabályok adta kereteken belül megpróbál rugalmas lenni, de a kötelező formai előírásoknak meg kell felelni. Volt már probléma a nem megfelelő működési igazolás, és a kötelező mellékletek hiánya is. Természetesen, ha túljelentkezés van egy pályázaton, akkor nem garancia a sikerre, ha formailag rendben van a pályázat, de ez alapfeltétel a támogatás odaítéléséhez.
Mire kell legfőképpen odafigyelnie a pályázóknak?
Tömören és lényegre törően: a tervezésre, a pontosságra és a határidőkre.
Az elszámolásnál és a monitoringnál milyenek a tapasztalatok? Mi jellemző a felvidéki pályázókra?
Hasznos tapasztalataink vannak évről évre, melyeket igyekszünk beépíteni a következő évi kiírásokba és elvárásokba, hogy még hatékonyabbak és egyértelműbbek tudjunk lenni. A felvidéki pályázók többsége precíz, a benyomások mindenképpen pozitívak. Az ellenőrzések nagyon alaposak, ezért továbbra is sarkallunk mindenkit, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek az elszámolások precizitásának.
Ügyvezető igazgatóként milyen céljai, távlati tervei vannak?
Az első fontosabb célomat már el is értem, hiszen márciustól vezetem a BGA Komáromot, és a BGA felvidéki irodáját új helyünkön áprilistól sikerült megnyitni. Az iroda új arculatot is kapott. Céljaim között szerepel a BGA tevékenységének népszerűsítése és helyi működésének hatékonyabbá tétele. Mindenképpen szeretnék látványosabban és hatékonyabban működni, mint korábban, hogy minél többet segíthessünk a felvidéki magyar közösségnek, és a nemzetstratégiai célokat ezáltal elérhessük. Ebben kívánok aktív szerepet vállalni a jövőben. Az irodánkat tehát bátran keressék fel, akár személyesen, akár e- mailben vagy telefonon, mert célunk, hogy minél többet segíthessünk, hogy az itteni magyarság jobb helyzetbe kerülhessen, mint amilyenben jelenleg van, és érvényesüljenek a nemzetpolitikai célok.
