„Esterházy János élete üzenetet hordoz és példa lehet a ma embere számára” – jelentette ki Balga Zoltán prágai magyar lelkész szombaton Olmützben a felvidéki magyarság két világháború közötti, illetve második világháború alatti vezető politikusának emlékére a Szent Vencel-katedrálisban bemutatott szentmisén.
Balga Zoltán prédikációjában Esterházy János életét felidézve a kereszt viseléséről, az önfeláldozásról és az Istenbe vetett hit fontosságáról is beszélt a több tucatnyi résztvevő előtt, akik a mise végén ünnepélyesen elénekelték a magyar himnuszt.
Középen Balga Zoltán, prágai magyar lelkész (Fotó: Kokes János)
A jubileumi, az idén immár 20. alkalommal megtartott emlékünnepséget a közép-morvaországi Olmützben és a közeli Mírovban a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) osztravai helyi szervezete rendezte.
Több mint egy tucat magyar szervezet koszorúzott
Az olmützi szentmise után a tiszteletreméltóan szépszámú résztvevő átvonult Mírovba, ahol az alig néhány száz lakosú község egykori rabtemetőjében megtartott megemlékezésen – amely hagyományosan a cseh, a lengyel és a magyar himnusz elhangzásával kezdődött – a csehországi, a szlovákiai és a magyarországi magyar szervezetek, valamint a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. A koszorúzó magyar szervezetek száma meghaladta a tucatot. Szintén koszorúztak a síremléknél az Esterházy család lengyelországi tagjai, és Mírov polgármestere, Lubomír Pejchal is.
Koszorúzók (Fotó: Kokes János)
A polgármester minden évben az ünnepség előtt nagyon szépen rendezteti az egész rabtemetőt, lekaszáltatja a füvet, megtisztíttatja a járdákat, hogy a megemlékezés résztvevői méltó és rendezett környezetben látogathassák meg a kegyhelyet. Lubomír Pejchal elismerésre méltó tevékenységét az ünnepség után Rákóczi Anna, a CSMMSZ elnöke, valamint Szesztai Dávid, a prágai magyar nagykövetség első beosztottja nyilvánosan megköszönték.
„Önfeláldozó harcáért a magyarság javára, humánus, keresztény értékeket védő és emberi életeket mentő bátor magatartásáért, hősi tetteiért Esterházy János a csehországi magyarok eszményképévé vált. Üzenete számunkra felhívás, hogy semmilyen körülmények között se mondjunk le nemzeti identitásunkról, az igazság és igazságosság melletti kitartásunkról, olyan alapvető emberi erényekről, mint a hit, a remény és a szeretet. Mi ezt a felhívást magunkévá tettük és helytállásunkkal igyekszünk érvényre juttatni” – áll az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért csehországi magyar polgári szervezet elnökének, Dr. Kocsis László Attilának köszöntő beszédében, amit az egybegyűlteknek Szabó Ede, a Társulás alelnöke olvasott fel.
Ez a társulás szervezte többek közt a március 5-ei prágai Esterházy-megemlékezést, ahol Karel Schwarzenberg a cseh parlament Külügyi Bizottsága elnöke kijelentette, hogy Esterházy János a XX. század Közép-Európájának egyik legtisztességesebb és legbecsületesebb politikusa volt.
Szabó Ede ünnepi beszédet mond (Fotó: Kokes János)
A mírovi megemlékezésre az idén is többtucatnyi Nyitra vidéki magyar érkezett. Mint ismeretes, Esterházy Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) született. Egy házaspár pedig Gútáról jött Mírovba leróni tiszteletét Esterházy előtt. A nagycétényi asszonyok parádés zoboralji népviseletbe öltözve koszorúztak. A zoboraljiak olmützi és mírovi utazását, akárcsak az elmúlt években ezúttal is Paulisz Boldizsár szervezte meg. Magyaros viseletben vettek részt a rendezvényen az ostravai Csalogányok énekkar tagjai is.
A mártír rehabilitációjára várunk
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
Lubomír Pejchal, Rákóczi Anna és Szesztai Dávid (Fotó: Kokes János)
A második világháború után Esterházyt letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és egy szibériai táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Esterházy dédunokái a síremlék előtt (Fotó: Kokes János)
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván. Elmondható azonban, hogy a saját szabályai szerint működő nagypolitikától eltérően a társadalom, a közélet szintjén Esterházy János ma már gyakorlatilag rehabilitálva van. Ezt tanúsítja egyebek között a személye iránt kialakult köztisztelet, az emléktáblák, emlékhelyek és a különböző megemlékezések sokasága.
