Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya főünnepünk (október 8-a) arra emlékeztet bennünket, hogy Szent István királyunk halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. A magyar nép Mária-tisztelete innen eredeztethető, és ebben a legnehezebb időkben is lankadatlanul kitartottak. A magyarok, anyaországiak és felvidékiek egyaránt, ezen az ünnepen Máriavölgybe zarándokolnak, hogy megköszönjék Nagyasszonyuknak vigyázó szeretetét.
Máriavölgy, Marianka, vagy más néven Máriathal a legrégibb zarándokhely Szlovákiában, mely Pozsony közelében található, és ez az első Mária-zarándokhely a történelmi Magyarország egész területén. Keletkezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik szerint egy ismeretlen remete még a 13. században egy Mária kegyszobrot faragott ki itt. Ám a rablók elől menekülni kényszerülvén a Szűzanya szobrát a kútba rejtette. Később egy rabló telepedett meg a remetelakban, akinek torzszülött fia született. Isten csapását látva ebben, imádkozni kezdett, mire azt az utasítást kapta, hogy mossa meg a fiút a forrás vizében. A fiú meggyógyult, a rabló pedig megpillantotta a kút mélyén a Szűzanya szobrát. Kiemelte és kis fakápolnát készített neki, a hely pedig kegyhellyé vált.
Ezt a kegyszobrot 1380-ban, amikor a templom felépült, Lajos király ünnepélyesen a főoltárra vitette. Máriavölgyet 1377-től feloszlatásáig, 1786-ig a pálos rend gondozta, napjainkban pedig a Vigasztaló Testvérek Kongregációja.
A Csallóközből gyalogosan is indultak zarándokok
Valaha még mártír politikusunk, Esterházy János is rendszeresen elzarándokolt e kegyhelyre, a férfi zarándokok vezéreként. Az elmúlt évtizedekben elsősorban már autóbusszal, de azért még gyalogosan is érkeznek zarándokok erre a szent helyre, főleg a dél-szlovákiai egyházközségekből. A Csallóközből is indult egy kis csapat, hogy háromnapos gyalogos úttal – több mint ötven kilométert megtéve – lelkileg feltöltődve érkezzen meg Máriavölgybe, s ott részt vehessen a Lourdes-i barlangnál bemutatott szabadtéri szentmisén, és együtt imádkozzon a többiekkel a Szűzanyához.
Egyikük Katona Júlia, aki a tizennégy fős csoporttal tegnap indult Bacsfa-Szentantalról. Az első napon Dunacsúnyig jutottak el, ma Pozsonyba szeretnének elérni, ahol – ha minden jól alakul – a Ferencesek templomában a szentmisén is részt vesznek. Szombaton pedig a végcél Máriavölgy, ahol csatlakozva a többi zarándokhoz részt vesznek az ünnepi szentmisén.
„Ez nemcsak afféle gyalogos túra, hanem lelki feltöltődés is, hangsúlyt kap a lelkiség. Útközben énekelünk, imádkozunk, elmondjuk a rózsafüzért, az Úrangyalát, de természetesen beszélgetünk is. Többnyire középkorúak vagyunk, jómagam már másodszor veszek részt ezen a zarándoklaton, ami a Via Mariae, vagyis Mária út része, és már negyedik éve szervezik meg. Minden évben vannak visszatérők, egyesek az összes zarándoklaton részt vettek, mások most vannak itt először. Bár estére elfáradunk, éjszaka kipihenjük magunkat, és másnap újult erővel vágunk neki az útnak” – meséli portálunknak. Azt is elmondja, az utolsó napon csak olyan 8-9 kilométert tesznek meg gyalogosan, hogy még véletlenül se késsék le a szentmisét. Haza pedig már busszal érkeznek.
A máriavölgyi Magyarok Nagyasszonya napi ünnepi szentmisére október 7-én szombaton, 10.30 órai kezdettel kerül sor. A főcelebráns és ünnepi szónok Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát lesz.
(Felvidék.ma, forrás:wikipédia)