A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében, a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával megtartotta második összejövetelét a Bodrogköz Kollégium, amely az adott terület magyarsága értékeinek, kulturális és szellemi állapotának felmérését tűzte ki céljául. Az értékfeltáró kutatómunkára 2017. október 8. és 15. között került sor.
A félidejéhez érkezett munka kiértékelésén, melyre október 15-én Királyhelmecen a Bodrogközi Magyar Közösség Házában (BMKH) került sor, az egyes csoportok bemutatták a kérdőívek és beszélgetések alapján elvégzett munkájuk részeredményeit. Az alsó-bodrogközi kutatómunka részeredményeit október 14-én, Sárospatakon prezentálták a kutatást végző csapatok.
Egyetemisták, főiskolások csoportjai egy hétig járták Felső- és Alsó-Bodrogköz településeit, először kérdőívet töltöttek ki, majd jövő év áprilisában ezt feldolgozva visszatérnek az adott terület településeire mélyinterjús kutatás céljából. Az egyhetes kutatómunka egyszerre folyt az államhatárral mesterségesen kettészakított földrajzi területen, Bodrogközben. A magyarországi Alsó-Bodrogközben 22 településen, míg a felvidéki Felső-Bodrogközben 33 településen végeztek kutatásokat. Portálunknak Hágen Ádám technikai vezető nyilatkozott ez eddig elvégzett értékfeltáró kutatómunkáról.
„A Bodrogköz Kollégium október 8-án kezdte meg a munkáját a Lakiteleki Népfőiskola 19. értékfeltáró kollégiumaként. Felső-Bodrogközbe összesen 10 kutatócsapat érkezett, melyek a régió mind a 33 településére eljutottak. Emellett az Alsó-Bodrogközben is párhuzamosan zajlott a munka, ahol 11 kutatócsapat 22 településen tárta fel a helyi értékeket.
A továbbiakban arról kérdeztük a kutatás vezetőjét, hány országból, illetve milyen egyetemekről érkeztek a kutatók? „A Lakiteleki Népfőiskola értékfeltáró kollégiumaiba mindig más-más egyetemekről érkeznek a kutatók, néhányat most a teljesség igénye nélkül megemlítenék. A Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Kecskeméti Neumann János Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kutatói mind jelen voltak a két kollégiumi munkában, valamint Erdélyből is érkezett egy csapat. A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében az elmúlt három évben zajlik kutatómunka, erre összesen 29 egyetemről érkeztek a kutatók.
Mikor térnek vissza a kutatómunka második szakaszának elvégzésére a Bodrogközbe? – faggattuk tovább Hágent. „Úgy tervezzük, hogy 2018 áprilisának második felében térünk vissza még egy hétre. Az első héten megismert emberekhez szeretnének visszatérni a kutatók, hogy velük hosszabb időt eltöltve még jobban megismerhessék a településüket is”.
Változnak-e a kutatócsapatok?
„Bízunk benne, hogy nem fognak változni, nagyon szeretnénk, ha mindenki visszatérne. A csapatvezetők mindig ugyanazok, ám az egyetemi tanulmányok miatt egy-két diák cserélődhet.
Milyen sajátosságokkal rendelkezik a Bodrogköz, miben tér el az itt végzett munka a másutt alkalmazott gyakorlattól?
„Ebben a régióban sok nehézséggel küzdenek az emberek, azonban minden településen van legalább egy-két olyan személy, aki a közösség motorja lehet, bízunk benne, hogy ebben van a megmaradásunk kulcsa is”.
A héten látogatást tett Felső-Bodrogközben a nemzeti fejlesztési miniszter, aki a meglévő gazdasági problémák orvoslásában kíván segíteni. Mennyire támogathatja a kutatás ezt a nemes elhatározást?
„Bízunk benne, hogy tudunk majd segíteni, tehát ha megjelenik a két kiadvány Alsó- és Felső-Bodrogközről, hangsúlyosan hozzájárulhatunk ahhoz a 2010 óta működő nemzetpolitikai munkához, melyet a magyar kormányzat magáénak vall, és mi is ebben a szellemben kívánjuk végezni ezt az értékfeltáró munkát” – fogalmazott Hágen.
