A szórványban és a diaszpórában élő nagyvárosi magyar közösségek, intézmények és szervezetek helyzetét mérte fel a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Szórvány-diaszpóra munkacsoportja az Országházban megtartott ülésén 2017. november 7-én.
Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke és Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság vezetője az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyar szórványközösségekről tartottak ismertető előadást. A hétvégi felvidéki megyei önkormányzati választások aktualitása révén Menyhárt József az MKP eredményeiről is beszámolt a jelenlevőknek. Kovács Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a világban szétszóródott, diaszpórában élő magyarság problémáit és lehetőségeit vázolta fel.
A Szórvány-diaszpóra munkacsoport ülésén részt vett az MKP által delegált szakpolitikus, Ladányi Lajos, a Zoboralja Kht. igazgatója, aki szerint a nagyvárosi szórvány magyarsága két részre osztható: Míg az őshonos csoport lokálpatriotizmusa révén külső támogatással képes megtartani magyarságát, addig a városba költözők csoportja kevésbé ismeri a helyi viszonyokat, nincs kötődése a településhez és megélhetési szempontokat helyezve előtérbe inkább új életformát alakít ki, sokszor tudatosan gyengítve eredettudatát. A szórványosodó nagyvárosi magyarság etnikai elbizonytalanodását csak a jól működő állandó magyar intézmények rendszere tudja ellensúlyozni.
Ladányi Lajos hozzászólásában javaslatot tett a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak szorosabb együttműködésére, mely által a diaszpórában és a Kárpát-medencében élő magyarok közti kapcsolat erősödhet, létrejöhetnek cserelátogatások, közös programok cserkészek, egyetemisták vagy akár kulturális szervezetek tagjai között. Fontosnak tartja a testvértelepülések közti együttműködés támogatását, mivel – különösen szórványterületeken – a jól működő kapcsolatok hatékonyan hozzájárulnak az identitástudat erősítéséhez. A kettős állampolgárságról szóló törvényt Szlovákia még mindig ellenzi és a szlovák állampolgársági törvény még mindig sújtja a a felvidéki magyarokat. Magyarországnak erőteljesebben kell kiállnia a diszkriminatív szlovák ellentörvény ellen – hívta fel a munkacsoport figyelmét a szakpolitikus.