A MÁÉRT zárónyilatkozatába is bekerült, hogy 2018-ban a Nemzetpolitikai Államtitkárság Mátyás király emlékévet hirdet. A kezdeményező: id. Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, aki a részletekről elsőként portálunkat tájékoztatta.
Előzménye az volt, hogy Okos Márton ötletgazdával a Szent László emlékév tanácsadói testületének tagjai voltunk, mint kezdeményezők, és a Szent László emlékév sikere a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken és természetesen az anyaországban is, megmutatta, hogy igenis komoly igény van rá, hogy megemlékezzünk jeles uralkodóinkról, mert erősítheti nemzeti büszkeségünket és a magyarság összetartozásának érzését.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a legnépszerűbb királyaink: Szent István, Szent László és Mátyás. Közülük Mátyás király az, akit a legközelebb állónak éreznek magukhoz a magyarok. Ennek számos oka van, megmutatkozik például abban is, hogy milyen sok népmesében, mondában szerepel az igazságos király alakja. De az emlékév gondolatához – a Szent László-év sikerén túl – nagyban hozzájárult az is, hogy február óta egyre több jelzést kaptam Erdélyből, hogy milyen előkészületek folynak a 2018-as évforduló megünneplésére, hiszen amit Trianonban aláírtak, az 1918-ban kezdődött el. Nem titok, hogy Romániában milyen ünnepségekre készülnek, amelyek a magyarság érzékenységét sérthetik, és számukra hátrányosak. Ez volt a fő ok, amiért már februárban levélben fordultam Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz, hogy 2018-at Mátyás király emlékévvé nyilvánítsák, hiszen születésének 575. és uralkodása megkezdésének 560. évfordulója lesz. Ráadásul olyan királyról van szó, aki Kolozsváron született, első győzelme volt a Felvidék megtisztítása a rabló cseh hadaktól, 1467-ben szabadította fel a területet, így Mátyás királyt magukénak érzik nemcsak a magyarok, de a szlovákok, horvátok, sőt a románok is…
Utóbbiak nagyon is!
Részben románnak is tartják, de bebizonyosodott a legújabb kutatások szerint, hogy apai ősei kunok voltak. Ám ettől függetlenül olyan királyról van szó, aki az egész Kárpát-medencében ismert és népszerű, tehát az itt élő népek együttműködését, a kapcsolatok javítását is szolgálhatja az emlékév, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes most a MÁÉRT-on hivatalosan be is jelentett. És amit nagyon fontosnak tartok, hogy a zárónyilatkozatba is bekerült a következő mondat: „Üdvözlik, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-ban Mátyás király emlékévet hirdet.” S ezt a zárónyilatkozatot nemcsak a határon túli magyarságot képviselő szervezetek és a magyar kormányzó pártok, hanem a jelenlévő ellenzéki pártok: az MSZP, a Jobbik és az LMP vezetői is elfogadták és ellátták kézjegyükkel, tehát azt mondhatjuk, hogy a Mátyás király emlékév mögött parlamenti értelemben is nemzeti konszenzus van.
Miért is népszerű Mátyás?
Egyrészt mert az ország védelmét tudta biztosítani, részben a zsoldos hadsereggel, de voltak nem zsoldos katonái is, hiszen a székelyekből kétszer 16 ezer lovas, illetve gyalogos katonája volt. Persze a Fekete Sereg lett híres, amelyben cseh és német zsoldosok is szolgáltak. Ez az időszak volt talán az, amikor Magyarország a legerősebb volt az európai színtéren, és amikor Mátyás olyan reformokat vezetett be – például bírósági reformot –, amely az állam működését pozitívan befolyásolta. Hozzá kell tennem, hogy az adózási reformja nem volt népszerű, gondoljunk az általa bevezetett füstadóra, de tény, hogy mindez annak jegyében történt, hogy erős államapparátus és erős hadsereg nélkül nem lehet biztosítani a békét.
Mátyás király kolozsvári lovasszobra (Fotó: magazin.nekunkszol.hu)
Nem beszélt még kultúra- és művészetpártolásáról, Mátyás reneszánsz udvaráról.
Már a neveltetésénél nagyon ügyeltek a legkiválóbb tanítók kiválasztására, és noha nem volt abban a korban divat, hogy egy király művelt is legyen, ő rengeteget olvasott, könyvtárát, a világhírű corvinákat nem is kell említenem. Ezeket és az építészeti emlékeket ma is megcsodálhatjuk. Köztudott, hogy művészekkel, tudósokkal vette körül magát, ezek is olyan tények, amelyeket az emlékévben fel tudunk mutatni, nemcsak a magyarságnak, de Európának is, hogy egy olyan gazdag múltú országról van szó, amelynek az uralkodóját a pápa is támogatta. Ebben közrejátszott az is, hogy Mátyás apja, Hunyadi János a török elleni küzdelemben kiemelkedő szerepet játszott, és Mátyás királytól is ugyanezt remélte a pápa.
Érdekesség, hogy uralkodásának kezdete 1458, tehát ez az 560. évforduló, de a koronát csak 555 évvel ezelőtt szerezte vissza III. Frigyes császártól – igen komoly összegért, 80 ezer arany forintért – és csak ezután kerülhetett sor Székesfehérváron a koronázásra.
Mátyás király azért 30 évvel később másképpen is fizetett Frigyes császárnak, nemcsak a Himnusz sorai szerint: „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, de a Habsburg uralkodónak azt a megaláztatást is el kellett szenvednie, hogy a háborúban kiéhezett bécsi nép felszabadítóként fogadta a magyar király élelemmel megrakott szekereit és lábon hajtott marhacsordáit. Udvarát is ott rendezte be, de a főváros Buda maradt.
Valóban egy felmutatásra méltó életműről van szó, és visszatérve a Szent László-emlékévre, amelynek számos eseményén vettem részt a Kárpát-medencében, mindenütt azt tapasztalva, hogy komoly érdeklődés, óriási tömegek részvételével zajlottak a rendezvények, tehát azt gondolom, hogy van erre igény, és számos helyről érkezett egyetértés, támogatás erősítette meg, hogy végül megszületett a döntés erről az emlékévről. És nagyon örülök, megismétlem, hogy a zárónyilatkozatot elfogadták a parlamenti pártok, tehát össznemzeti támogatás van mögötte.
Már az eddig elmondottakkal is nagyon sok muníciót adott ahhoz, hogy meginduljon a történészek, művészek, egyházi személyek, jogászok, hadtörténészek és még ki tudja, hány terület szakértőinek a fantáziája, hogy minél gazdagabb legyen az emlékév programja. De voltaképpen hogyan képzeli ennek megszervezését, hová futna be a rengeteg ötlet?
Január 1-jén indul az emlékév, azt gondolom a Szent László-év tapasztalatából, hogy nyilván itt is feláll egy tanácsadó testület, hogy ebben kapok-e szerepet, azt nem tudom, de bizonyára lesznek konferenciák, kiállítások, tanulmányi verseny. A kutatást is serkentheti az emlékév, Szent Lászlónál például genetikai kutatást is végeztek, tehát felszínre kerülhetnek kevéssé ismert dolgok, vagy akár újak is. Amit külön köszönök Pogány Erzsébetnek, aki felajánlotta, hogy a Felvidék.ma a programhoz csatlakozna mintegy katalizátorként az ottani emlékek összegyűjtésével, például a felvidéki népdal- és mondakincset említhetjük, hiszen – mint említettem – ott nemcsak a magyarok, de a szlovákok is őrzik emlékét.
Az igazságosnak tartott uralkodó szülőháza Kolozsvárott (Fotó: archeologia.hu)
Annyi lehetőséget kínál az emlékév, hogy még a Kárpát-medencén túl Bécs, Itália érdeklődésére is számot tarthat.
Szent László esetében is volt lehetőség külföldi kiállításokra, a Szentatya is megáldotta, tehát úgy gondolom, most is megmutathatjuk értékeinket a világnak, például ahol magyar intézetek működnek, bemutathatjuk, hogy stabilizáló tényező volt Mátyás uralkodása, mert megakadályozta az oszmán hatalom előretörését Európában. Olyan alkalom lesz ez a Mátyás király emlékév, amely nemzeti önbecsülésünket erősítheti.
