A révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2017-ben 12. alkalommal írta ki irodalmi pályázatát a Jókai-díjra. A pályázat eredményhirdetése Jókai Mór születésnapján, 2018. február 18-án történt meg, amely napot az idén először ünnepelték a magyar széppróza napjaként, a Magyar Írószövetség kezdeményezésére.
Az idei Jókai-díj pályázatának témája érdekes és tanulságos volt. Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére a pályázatkiírók éppen Arany János időskori lírájának időszerűségét találták a legmegfelelőbb témának. „Dicséretes, hogy a pályázók jelentős része ügyesen, irodalmi szempontból is helyesen oldotta meg ezt a feladatot” – mondta Tarics Péter, a bírálóbizottság tagja.
A Jókai-díj idei pályázatára kilenc pályamunka érkezett, s a zsűri szakmai, hozzáállásbeli fejlődést, minőségi ugrást tapasztalt a tavalyi pályázathoz képest. A mostani munkák többsége lelkiismeretességről, pontosságról, kreativitásról ad tanúbizonyságot. A pályázók többsége meglátta, felfedezte Arany János időskori lírájának időszerűségét és ezt idézetekkel (is) igyekezett bizonyítani.
Az idei Jókai-díjat Rőszerné Fodor Ágnes nyerte el Martfűről. A pályamunka szerzője Arany János időskori lírájának időszerűségét a reformáció 500. évének filozófiájához és igazságtartalmához köti. Református identitásának lírai példáit állítja reflektorfénybe, elemezve az erkölcsi dilemmákat, a bibliai ihletésű konfliktushelyzeteket és azok megoldási folyamatait. Arany privát líráját – tehát személyes líráját – is tárgyalja, mint a pozitív gondolkodás vizualizációját. Részletesen foglalkozik a szerző Arany időskori lírai műveinek tartalmi elemeivel, a szerkezeti bravúrokkal, a verselési technikákkal és stílusokkal, valamint a költői képekkel. Tudományos felkészültséggel vizsgálja Arany versformáit, versritmusait, rímszerkezeteit, verseinek dallamát, és egyáltalán a verselési technikáit. Mindezt verssorelemzéssel teszi érthetőbbé. Érveit az Arany-lírából vett idézetekkel támasztja alá, ezért hiteles és tudományos.
Érdekessége, hogy a pályamunka szerzője lelkiismeret-költészetnek nevezi Arany líráját, nagy költőnkkel együtt hangsúlyozva, hogy az emberi cselekedetek mozgatórugója a lelkiismeret.
A szerző részleteket idéz Arany János A tölgyek alatt, az Őszikék, Az elkésett, a Bolond Istók, A vándorcipó, a Tamburás öreg úr, a Honnan és hová?, Az ünneprontók, a Tengeri-hántás, a Rangos koldus, az Öreg pincér, a Mindvégig, az Epilógus című és más lírai műveiből, majd elemzés alá veszi azokat, és megmutatja időszerűségüket.
A pályamunka szerzője foglalkozik a református Arany világképével is, melyben az Istent tagadó, tőle elszakadó emberek elvesznek: ez a tragikum. Következésképpen: az egyesek üdvösségre, mások kárhozatra vetését magában foglaló kálvini kettős predesztináció is megjelenik a tragikumban.
A pályamunka szakmailag magas színvonalú, irodalomtudományi szempontból igényes dolgozat.
