A Dr. Fülöp Mihály egyetemi tanár által szerkesztett kötet anyagát a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – 2017. szeptember 15-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia előadásai alapján készült tanulmányok alkotják.
Az írások az 1947-es párizsi magyar békeszerződés szerteágazó kérdéskörébe kalauzolják az érdeklődő olvasót. Hogyan illeszkedett az a második világháború után kialakított európai rendbe? Mi volt a győztes nagyhatalmak szerepe a békeszerződés rendelkezéseinek kidolgozásában? Milyen szellemi háttérrel szervezték meg a magyar állam (és más legyőzött államok) béke-előkészítését? Mire törekedtek a szomszéd államok határkérdéseiben és kisebbségi ügyeiben? A válaszok körvonalazása során a historiográfiából közismert tudáshozadékot eddig nem, vagy kevésbé hasznosított források mozgósításával egészítik ki.
Elfelejtett béke – mivel a hazai közgondolkodásban mérhetetlenül kisebb szerep jut Párizsnak, mint 1920-as trianoni előképének. Holott a párizsi békeszerződés felülírta a trianonit, sőt: az 1947-es rendezés ma is hatályos, jogrendünk élő része, a mai Magyarország európai helyét és szerepét meghatározó dokumentum. Az utóbbi évtizedek kutatásai egyre újabb árnyalatokkal – esetenként érdemi nóvumokkal – gyarapították ismereteinket a témakörben. Ám annak kiterjedtsége okán még mindig odébb van a teljes körű ismerhetőség – például azért, mert a források egy része manapság sem hozzáférhető. Emellett a már tudható ismeretek is csak részlegesen épültek be a tágabb értelemben felfogott kortársi közgondolkodásba.
A kötet elektronikus formában is elérhető az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Szakmai kiadványtárában, illetve az ÁKFI honlapján.
