Martina Lubyová iskolaügyi miniszter a múlt héten ismertette a nemzeti oktatási és nevelési fejlesztési program alapvető téziseit, melyre az adófizetők pénzéből tíz év alatt 9 milliárd eurót költenének. A tárcavezető szerint masszív pótfinanszírozás nélkül nem lehet reformokat végrehajtani az oktatásügyben.
A minisztert a finn modell inspirálja, s azt vallja, hogy az inkluzív oktatást kell támogatni. A TA3 hírtelevízió A politikában című vasárnapi vitaműsorában kijelentette: „Az inkluzív modell hozza a legjobb eredményeket, Szlovákiának erre van szüksége”. Utalt a nemzetközi felmérések eredményeire: „A finn gyerekek már huzamosabb ideje előkelő helyen szerepelnek a PISA-felmérések ranglistáin” – mutatott rá.
Lubyová szerint a változásokat fokozatosan kell bevezetni. Az inkluzív oktatásról szólva elmondta, hogy a különleges tehetséggel megáldott gyermekeket nem kellene elkülöníteni a többiektől, mivel mindenki számára azonos esélyeket kell biztosítani. A tárcavezető ugyanakkor fontosnak tartja a hátrányos helyzetű közösségből származó gyermekek bevonását az oktatási rendszerbe, akik több odafigyelést igényelnek.
Vitapartnere, Miroslav Sopko, az OĽaNO parlamenti képviselője alapvetően egyetértett az inkluzív oktatási módszerrel, azonban szerinte meg kell várni a minisztérium konkrét intézkedéseit. „A pedagógusoknak szükségük van arra, hogy a nekik tett ígéreteket végre be is tartsák. A gyerekek kerüljenek a figyelem és az intézkedések középpontjába, mert ezzel jobb jövőt biztosítunk számukra, s egyben magunk számára is. Különben senki nem marad az országban” – vélekedett.
Az oktatási reformok a honatya szerint is forradalmat jelenthetnek a finanszírozás terén. „Bármilyen reform mellett is döntünk, az további jelentős pénzeszközöket igényel” – mondta, majd hozzátette: „úgy kell beállítani a rendszert, hogy az erre szánt források ne tűnhessenek el”.
Lubyová kiemelte a pedagógusok fontos szerepét a reformban. „Ők a kulcsszereplők, s a változások motorjai” – szögezte le, hozzátéve, hogy a szükség van a pedagógusi fizetések további emelésére is.
Sopko ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a pályakezdő pedagógusoknak is magasabb bér járna, azonban figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott pedagógus milyen eredményeket ér el. „Az aktívabb pedagógusokat kellene támogatni, aki többet dolgozik, kapjon több fizetést” – mondta a honatya.
Az oktatási tárca vezetője szerint több fiatal pedagógusra van szükség, s ennek biztosításán jelenleg is dolgozik a minisztérium. „Azt is elfogadhatónak tartom, hogy a kezdő pedagógusok rögtön a második bérezési szintre kerüljenek. A fiatal tanítók pályakezdéskor nagyobb javadalmazást kaphatnának, hogy vonzóbb legyen számukra a szakma.” A vitapartnerek egyetértettek abban is, hogy a tanítóknak folyamatosan képezniük kell magukat.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
