Az innovációk, köztük a pénzügyiek kiteljesedésének korát éljük, de válság kopogtat a világban, napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a válság tüneteinek leküzdésében ‒ mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten, a jegybank konferenciáján.
Az angolszász világból Ázsiába helyeződött át a világ pénzügyi központja
A jegybank által most kiadott a Bankok a történelemben: innovációk és válságok című kötet bemutatóján Matolcsy György kiemelte: senkit ne tévesszen meg, hogy tíz évvel a válság után ma csak az innovációt látjuk, mert a válság is itt van.
Kiemelte: a történelem azt mutatja, hogy a világban Mezopotámia óta mindig voltak pénzügyi központok. Most az angolszász világból Ázsiába helyeződött át a világ pénzügyi központja, ezt mutatja, hogy a világ vezető tíz legnagyobb bankjából négy kínai ‒ jelezte Matolcsy György.
Az MNB elnöke elmondta: a közelmúltban részt vett a kínai pénzügyi csúcs rendezvényein és elképesztő volt számára látni azt a pezsgést, amelyet a fintech cégek idéztek elő Kínában. „Európában először szabályozunk, utána jöhetnek az innovációk, Kínában pont fordítva történik, először az innovációk jelennek meg, utána szabályozzák a folyamatokat” ‒ mondta Matolcsy, de nem foglalt állást amellett, hogy melyik a jó megoldás.
Ma is adósak vagyunk a világgazdasági válság okainak pontos feltárásával
A most megjelent kötetről elmondta: a jegybank könyvsorozatának negyedik tagja az elmúlt évtized, és az azt megelőző évek, évtizedek történetéről szól, a kötet szerkesztői az MNB szakértői, vezető munkatársai, Virág Barnabás és Fábián Gergely.
Matolcsy György kifejtette: tíz évvel ezelőtt óriási vihar söpört végig a világgazdaságban, a pénzügyi életben, ám ma is adósak vagyunk az okainak pontos feltárásával. Ez a könyv közelebb vihet a válaszokhoz, rengeteg adattal dolgoztak a szerzők, az adatok értékelése segíthet megtalálni az okokat, bemutatni a tapasztalatokat, így a jövő kihívásaira felhívni a figyelmet.
Minden pénztörténeti korszakban, minden globális pénzügyi központ működésében együtt van jelen az innováció és a válság ‒ mutatott rá. Minél erősebbek az innovációk, annál komolyabb a kockázata, hogy a folyamatok válságot idéznek elő, miközben az is igaz, hogy a válságból való kilábalás az innovációk sorát hozza.
Kilencven százalékban a bankoké a főszerep a pénzteremtés terén
A pénz fontos a társadalmak számára, mert képes a technológiát és az információt is közvetíteni, ez a szerepe a jövőben még erősödhet is, új pénzkorszak következik ‒ mondta Matolcsy György.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a svájci népszavazás eredményére emlékeztette a hallgatóságot, amelyen a svájciak úgy döntöttek, hogy a bankrendszernek joga van pénzt teremteni.
Kiemelte: a pénzügyi rendszerekben a régi megoldások már nem működnek, a tartalékráta-alapú klasszikus pénzügyi rendszer már a múlté. A jegybankok pénzt teremtenek és a bankok ezt megsokszorozzák, napjainkban már 90 százalékban a bankoké a főszerep a pénzteremtés terén. A jegybankok most a keretek szabályozásával, vagy épp az elszámolási feltételek meghatározásával, a pénzügyi szereplők felügyeletével igyekeznek keretek között tartani a pénzügyi rendszert.
Maga a pénzteremtés prociklikusságot idéz elő, azaz felerősíti az adott gazdasági folyamatokat, a bankok is prociklikusan tevékenykednek. A kérdés az, hogy ennek mértéke mekkora, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatnak lehet káros hatása is. A kilengéseket a pénzügyi stabilitás érdekében keretek közé kell szorítani, a hatásokat pedig tompítani, erre jó példa volt a jegybank növekedési hitelprogramja ‒ jelezte Nagy Márton.
A pénzügyi közvetítés fő feladata a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása
Az MNB alelnöke szerint a bankok a gazdaság érhálózatát jelentik. Ezért nagyon fontos, hogy a bankrendszer miként viszonyul a digitalizációhoz, ami lényegében felgyorsítja majd a folyamatokat, fontos, hogy a bankrendszer hogyan tudja ellátni gazdaság támogató szerepét.
Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke szerint a korábbi évek egyik fő tévedése az volt, hogy a bankrendszer, a banküzem, a pénzügyi közvetítés csak egy üzlet, amelynek egyetlen célja a pénzintézetek tulajdonosainak haszonszerzése. A valóság az, hogy a pénzügyi közvetítés fő feladata a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása ‒ fűzte hozzá.
Windisch László kiemelte: ma már a pénzügyi közvetítés alapvető társadalmi, gazdasági funkciót tölt be, egyfajta közszolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja a közjó szolgálata.
(MTI/Felvidék.ma)
