„Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felújított Szépművészeti Múzeum átadásán, kedden, október 30-án Budapesten.
Október 31-én szerda délben nyílik meg a nagyközönség előtt a három éven át tartó, átfogó rekonstrukción átesett Szépművészeti Múzeum, amely az újrarendezett állandó kiállítás mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című időszaki kamaratárlattal is várja a látogatókat.
A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg, mint Magyarország első állandó országos képzőművészeti gyűjteménye, egy akkor korszerűnek számító épületben. Az épület a 2. világháborúban számos sérülést szenvedett. Ezeket csak egy gyors felújítással orvosolták, ezért több termet – például a most rekonstruált Román Csarnokot – évtizedekre elzártak a közönség elől és raktárként használtak, más kiállítótereket pedig később irodai funkciókra építettek át.
A rendszerváltás óta kisebb lépésekben haladt az épület felújítása, de az átfogó rekonstrukcióra a Liget Budapest projekt nyújtott lehetőséget. A munkálatok csaknem 15 ezer négyzetmétert, az alapterület mintegy negyven százalékát érintették: korszerűsítették az elavult fűtési rendszert, klimatizálták a kiállítótermek jelentős részét, felújították a tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket (múzeumpedagógiai helyiségeket, éttermet, ruhatárat) és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben – sorolta a főigazgató, Baán László.
Kiemelte, hogy a felújítás jelentős gyűjteményi átrendeződéssel is jár: újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben szétszakított gyűjteménye, és a Szépművészeti az 1800 előtti egyetemes és magyar képzőművészet kiállítóhelyeként működik majd, vagyis a magyar régi mesterek több évtizedes távollét után visszatérnek a Szépművészetibe, míg onnan a 19-20. századi nemzetközi anyag főművei ez év decemberétől egyelőre a budai Várba, a Nemzeti Galériába költöznek, megelőlegezve a majdani végleges struktúrát.
Új Nemzeti Galéria és raktározási központ is épül
2021 végére ugyanis a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyére felépül az Új Nemzeti Galéria, amely a 19-20. századi és kortárs képzőművészet kiállítóhelyeként, világszínvonalú körülményeket biztosítva lesz végleges otthona a külföldi és magyar mesterek alkotásainak – közölte Baán László.
Baán László (Fotó: Szépművészeti Múzeum facebook)
Elmondása szerint a Liget Budapest projektnek köszönhetően épülhet fel az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is a Szabolcs utcában, amely a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 350 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít európai szinten is kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret.
Az OMRRK épülete 2018 végére készül el, így a jövő év elején megkezdődhet a műtárgyak beköltöztetése, és a közönség már 2019-ben birtokba veheti az épületkomplexum látogatható tereiként működő látványraktárakat.
Baán: a múzeum a művészetnek szentelt katedrális
A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – hangsúlyozta Baán László, a múzeum főigazgatója kedden Budapesten, a rekonstruált épület ünnepi megnyitóján.
Baán László, a múzeum főigazgatója beszédében, amelyben megköszönte a három évig tartó teljes körű rekonstrukció résztvevőinek munkáját, kiemelte: a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétől
„A művészet a végtelenre nyíló tér, folyamatosan épülő roppant katedrális maga is, amelyben feloldódnak a lineáris idő korlátai, ahol az ember szabadon kommunikálhat arról, mi is létezésünk értelme” – fogalmazott a főigazgató.
A felújított épületről a Youtube videómegosztó portálon tekinthető meg egy rövid film:
Orbán: most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat
Orbán Viktor, Magyarország kormányfője beszédében kiemelte: békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, „becsüljük meg”. Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat – jelentette ki.
Úgy véli, mi magyarok a magasba törekvő, szellemi természetű nagyság hívei vagyunk, ezt elődeink értették és komolyan vették, így született meg a Hősök tere a Millenniumi Emlékművel és a Városligettel, és ezért határozták el, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot.
(Fotó: Szépművészeti Múzeum facebook)
A millenniumi ünnepségek azt mutatták, hogy a magyarság a magabiztos és nagyratörő nemzetek között van, és minderre az ezeréves viharos történelem, valamint a tudomány és a kultúra világában mutatott tehetség adott okot – mutatott rá Orbán.
A miniszterelnök szerint a magyarok a saját nagyságukat nem abban látták, hogy el tudnak venni valamit mástól, hanem hogy mit tudnak hozzátenni a kultúrához és a tudományhoz.
Hozzátette: mi mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle. Emlékeztetett: a magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és gyarapította közös értékeit, kultúrájával hozzájárult az európai sokszínűséghez.
Orbán Viktor kitért rá: a magyar történelem része, hogy vannak, akiknek szemében ellenszenves a nemzeti nagyság gondolata, és idegen mércével akarnak mérni minket.
Az ilyen politikai kurzusok mély nyomokat hagytak a múzeum épületén és a Városligeten is. De a most helyreállított Szépművészeti Múzeum újranyitása azt üzeni, hogy
” a másokat majmoló, törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért”.
Ezek az eszmék a mai idők próbáját nem állják ki, hanyatlanak, enyésznek, porladnak – fogalmazott. A kormányfő kijelentette: mi időtálló eszmékben hiszünk, és reméljük, hogy lesz egy közös rend, amely felé mind szabadon törekedhetünk. Ezt a reményt testesíti meg a Szépművészeti Múzeum – vélte.
A kultúra terén tett lépések között említette a Seuso-kincs hazahozatalát és kulturális intézmények felújítását. 2017-ben több ember fordult meg a múzeumainkban, mint Magyarország teljes lakossága – jelezte.
Orbán Viktor kiemelte: bátorságunk és erőnk is van a millenniumi tradíciót folytatni. A Városligetben különleges teret építettek, és a hagyományokat megőrizve ezt a rendkívüli teret átvisszük a 21. századba, begyógyítjuk a sebeket – magyarázta.
Korábban is voltak, akik a múzeum épületét nem találták elég szépnek, nemzetinek, de az idő nem őket igazolta – zárta szavait a miniszterelnök.
(mti/Felvidék.ma)
