Vajon mi vezetett az Osztrák-Magyar Monarchia és legfőképpen a Magyar Királyság feldarabolásához? Kiknek az érdeke volt az ország megcsonkítása és mennyi területet szerettek volna valójában elcsatolni? Mit tehetünk közel 100 évvel a trianoni békeszerződés életbelépését követően? Van-e esély az elveszett területek visszacsatolására? Mindezekre a kérdésekre választ kaphattak, akik 2018. október 24-én részt vettek dr. Raffay Ernő történész előadásán a lévai Reviczky Házban.
Raffay Ernő 1948-ban született a Baranya megyei Borjádon. A szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott történelem – Kelet-Európa története – szakon. A rendszerváltás éveiben országgyűlési képviselő, majd az Antall-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Nyugdíjba vonulása ellenére továbbra is aktív részese a közéletnek, előadóként tevékenykedik a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán.
A lévai közönség szép számban jelent meg a minden felvidéki magyart érintő előadáson, melynek kezdetén Wirth Jenő, a társulás elnöke köszöntötte az előadót, aki már a bevezetőben kifejtette, nem könnyű a trianoni téma, hiszen minden alkalommal számtalan nézet, megoldás és ellenvélemény ütközik meg egymással.
Előadásának első nagy blokkját Trianon okainak szentelte a történész. A 19. század végén megkezdődött az európai országok kölcsönös szövetségbe lépésének korszaka, mely az 1. világháború kitörésével érte el csúcspontját. Magyarország megcsonkításának okai nem csupán a környező nemzetek területi követeléseiben keresendőek, hanem az antanthatalmak azon törekvései is nagy szerepet játszottak bennük, hogy a háborút követően lefegyverzett Németországnak többé ne legyen módja nagyhatalmi szövetségesre szert tenni. Márpedig az Osztrák-Magyar Monarchia mind területe, mind lakossága tekintetében Európa vezető hatalmai közé tartozott. Az előadó rávilágított arra a tényre, hogy a trianoni békeszerződést megelőző tárgyalások idején Magyarországnak nem volt nemzeti érzelmű kormánya, amelynek tragikus következménye volt a trianoni békeszerződés aláírása.
A két világháború közötti, valamint a 2. világháborút követő események részletes ismertetését követően Trianon következményeiről szólt az előadás második blokkja. Szó esett a Románia-szerte megkezdett falurombolásról, de a Léva környékén zajló iparosítás és atomerőmű-építés sem állt távol a román példától.
A történész ismertette mindazon rendszerváltás utáni alkalmakat is, melyek során Magyarországnak erkölcsi és főleg jogi lehetőségei lettek volna a trianoni békeszerződés felülvizsgálatának kezdeményezésére. Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesése épp ilyen alkalmakat jelentettek, ám az akkori kormányok prioritásai között nem szerepelt az elcsatolt területek esetleges visszaszerzése.
„A jövőre néző lehetőségek kimerülnek a beletörődésben és az ebből adódó eltűnésben, s a területi autonómia kivívásában” – zárta előadását a történész.
