Egyedi kiállítással várja a Gömör-Kishonti Múzeum a látogatóit, Fertő Dezső harkácsi roma fafaragó összegyűjtött munkáit tárja a nagyközönség elé. A 2019 január végéig nyitva tartó tárlat egyetlen, de súlyos szépséghibája, hogy bár Fertő Dezső magyar anyanyelvű roma volt, a szigorúan államnyelvi kiállításon erre semmi sem utal.
Fertő Dezső 1921-ben született (75 éves korában, 1996-ban, váratlanul hunyt el), művészi karrierje felesége halála után, 1986-ban kezdődött, amikor meglátogatta őt Horváth Árpád tornaljai képzőművész, aki másokkal ellentétben fantáziát látott Fertő reliefjeiben és kisplasztikáiban, és tíz év alatt közel 200 alkotás került ki a kezei közül.
Csak szlovák nyelven olvasható a felirat (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Ezek egy része magántulajdonban van (például Kanadában és Svájcban is), de több múzeum is az alkotó lelkes gyűjtőjévé vált. Még Fertő életében a nyitrai Mezőgazdasági Múzeum nyolc reliefet és egy kisplasztikát szerzett be, majd a brünni Roma Kultúra Múzeuma gazdagodott 97 alkotással. Mivel 1996 óta a Gömör-Kishonti Múzeum is többek között a roma kultúra feltárására fókuszál, kiemelten foglalkozik a régió roma képzőművészeivel is.
Fertő Dezsőt és alkotásait először 1998-ban mutatta be a múzeum jelenlegi igazgatója, Oľga Bodorová, majd kurátori közreműködésével a művek több változatban megjárták Pozsonyt, a horvátországi Bjelovart és a Füleki Vármúzeumot is, ahogy 2005-ben Brünnben is láthatták 58 plasztikáját.
A kiállított alkotások (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
A most nyílt rimaszombati tárlat a nyitraiak és a brünniek közreműködésének köszönhető, és 116 alkotást mutat be, amelyek többsége hársfából illetve diófából készült.
A plasztikák és reliefek egy része vallásos tematikájú, de Horváth Árpád unszolására a roma hagyományos mesterségek és élet ábrázolása felé fordult, ahogy a mindennapi falusi élet is megjelenik egyes munkáin. Találkozhatunk a Thália Színház autóbuszával, de Czinka Panna szobrával is.
Az érdeklődők megtekintik a kiállítást (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Egyes alkotások egészen finom mesterművek – mondja a kiállítás egyik első látogatója, Marta Hlušíková írónő. Egyik kedvenc témája a roma muzsikusok megörökítése volt, játszanak azok temetésen, lakodalomban vagy kocsmában.
A Ľudmila Pulišová muzeológus által összeállított tárlat, amelyhez katalógus is készült, január végéig látogatható, s csak remélhetjük, hogy addig sikerül magyarul is feltüntetni a legfontosabb adatokat.
