A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet minden esztendőben – immár hagyományosan – novemberben tartja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferenciáját.
Csóti György, az intézet igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia célja az, hogy neves előadók, magas rangú tisztségviselők bemutassák a legújabb fejleményeket a kisebbségi jogvédelem területén, valamint, hogy sor kerüljön a nemzeti kisebbségeket érintő szakmai tapasztalatcserére és egyeztetésre.
Bándi Gyula professzor, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettese, aki egyben a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, örömét fejezte ki, hogy elláthatja az elnökséget, valamint, hogy részese lehet a jogvédelmi intézkedések elősegítésének. „Öröm egy ilyen alapítvány kuratóriumában ülni, amikor olyan ügyekről és kérdésekről születnek döntések, amit tudunk támogatni” – fogalmazott.
Ceausescu szelleme ismét tombol Romániában
A kétnapos konferencia megnyitása után Csóti György kezdte az úgynevezett szakmai blokkot, aki előadásában a romániai koncepciós perekről beszélt. „Ceausescu szelleme ismét tombol Romániában” – kezdte előadását, majd ismertette Beke István és Szőcs István történetét.
Ezt a két székely fiatalembert a román titkosszolgálat által koholt vádak alapján, bizonyítékok nélkül, ügyvédi védelem megtagadása mellett börtönbüntetésre ítélték másodfokon jogerősen, holott első fokon felmentették őket.
„A védelem megtagadása az alapvető emberi jogok egyik legsúlyosabb megsértése” – hangsúlyozta. A történet röviden: a román hatalom 2015-ben úgy határozott, hogy Kézdivásárhelyen ünnepli majd a gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóját, ami Erdély elveszítését szimbolizálja (szerk. megj.: Románia nemzeti ünnepe). Erre fakadt ki valaki az állandóan lehallgatott Beke-Szőcs baráti körben: fel kellene robbantani őket! Ennek következtében Beke Istvánnál házkutatást rendeltek el, akit azonnal le is tartóztattak, majd egy hónappal később a felbujtással vádolt barátját, Szőcs Zoltánt is.
Beszámoló a KJI 2018-as tevékenységéről
A Kisebbségi Jogvédő Intézet 2018-as tevékenységéről Antal Eszter és Benda Vivien számolt be. Elmondták, hogy immár hatodik éve működik az Intézet, majd felvázolták annak négy alappillérét, melyek a következők:
- a jogsegélyszolgálati tevékenység végzése határon túli partnereiken keresztül,
- a fiatalok bevonása a jogvédelmi tevékenységbe,
- konferenciák, valamint
- nyári egyetemek szervezése.
Bemutatták partnereiket, konkrét megbízásaikat és dokumentációs tevékenységüket. A Kisebbségi Jogvédő Intézet a 2018-as évben több szabadegyetemen, rendezvényen képviseltette magát – a Martosi Szabadegyetemen, a Gömbaszögi Nyári Táborban, a Bálványosi Szabadegyetemen, a Magyar Ifjúsági Konferencián. Röviden kitértek az Intézet által szervezett nyári egyetemekre (Kisebbségvédelem Európában, Alumni Nyári Egyetem és az I. JÖSz Nyári Egyetem). Előadásuk végén a 2018-as évüket összefoglaló kisfilm került levetítésre.
A közvetlen demokrácia európai útjai
„A közvetlen demokrácia európai útjai, különös tekintettel az európai polgári kezdeményezésre” címmel Benda Vivien, Dabis Attila és Wágner Tamás Zoltán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai tartották meg beszámolójukat. A konferencia résztvevői Benda Vivien által tájékoztatást kaptak a közvetlen demokráciáról, a politikai jogokról, a részvételi jogokról, a demokrácia és az Európai Unió kapcsolatáról, valamint a politikai részvétel lehetőségeiről az Európai Unióban.
Wágner Tamás Zoltán a Minority Safepack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről beszélt, annak jogi hátteréről, a javaslatcsomagról, a következő lépésekről tartott előadást, míg Dabis Attila „Európai mozgalom a nemzeti régiók védelmében – kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” címmel tartotta meg előadását, rámutatva arra, hogy az EU kohéziós politikájának kiemelt figyelemmel kéne kezelnie azokat a régiókat, amelyeket valamilyen sajátosság különböztet meg az őket körülvevő régióktól.
A nemzeti kisebbségek három legfőbb céljáról…
Az első blokk utolsó előadójaként Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kapott szót, aki „Nemzetpolitika és kisebbségi jogvédelem/jogkiterjesztés” címmel tartott előadást az érdeklődőknek. A nemzeti kisebbségek három legfőbb célját boncolgatta, melyek a következők: reprodukció, gyarapodás, megmaradás. Kántor Zoltán szerint a nemzetpolitika kapcsán négy pillérről beszélhetünk: magyar-magyar kötelékek megteremtése, gazdaságfejlesztési nemzetpolitika, klasszikus nemzetpolitika, valamint a jogvédelem/jogkiterjesztés. Az utóbbi kapcsán annak alapkérdéseit és válaszait vázolta fel:
1. Miért kell védeni a kisebbségeket? – mert az adott állam nem biztosítja megfelelő módon a kisebbségek védelmét;
2. Kitől kell védeni a kisebbségeket? – az adott állam puha vagy kemény asszimilációs politikájától;
3. Mit védünk? – a reprodukciót;
4. Ki véd? – az adott kisebbség és az anyaország, civil szervezetek;
5. Hogyan, illetve hol védünk? – az adott állam politikai porondján, helyi és nemzetközi szinten.
Előadásában a magyar nemzetpolitikát, a nemzetpolitika aktorait is vizsgálta, majd kitekintést tett a nemzetközi porondra is.
Európa-érem átadása
Az első blokk végén került sor az Európa-érem átadására, amely – Molnár Pál újságíró kezdeményezésére – egy 2000-ben alapított magyar újságíródíj. A korábbi díjazottak között van Jonathan Sunley, a Hitel szerkesztősége, Kondor Katalin, Fricz Tamás, Deák Ernő, Oplatka András és Konrad Sutarski. A 2018-as díjat egy külhoni magyar kapta, aki több évtizedes munkásságával sokat tett a kisebbségi sorsba került honfitársaink jogainak elismertetéséért, ő pedig nem más, mint Bata János. Laudációt mondott: Molnár Pál. A díjat Konrad Sutarski, a tavalyi díjazott adta át.