Pénteken került sor a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferencia második napi rendezvénysorozatára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett termében. A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezésében megvalósult hagyományos őszi rendezvény házigazdája az Intézet igazgatója, Csóti György volt.
Míg az első napon szakmai előadások hangzottak el politikusok és jogtudósok közreműködésével, a második nap a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnereinek beszámolóival folytatódott.
Horvátországi magyarság
Csóti György igazgató megnyitó szavai után elsőként Matijević Olivér, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében adott elő, aki kiemelten foglalkozott a horvátországi népszavazás kérdésével. Elmondta, hogy Horvátországban nem írnak ki népszavazást a horvát alkotmány módosításáról, azon belül a kisebbségi parlamenti képviselők számának és jogainak korlátozásáról, ugyanis A nép dönt nevű civil kezdeményezésnek nem sikerült összegyűjtenie a referendum kiírásához szükséges szavazatokat. Az említett egyesület az alkotmány 72. cikkelyének módosítását kezdeményezte azzal a céllal, hogy csökkentse a parlamenti képviselők számát a horvát nemzetgyűlésben, valamint a nemzetiségi kisebbségi képviselők számát, továbbá korlátozza a nemzetiségi kisebbségi képviselők jogait úgy, hogy azok ne szavazhassanak a költségvetésről, illetve a kormány megalakulásáról.
Az első panel előadói a horvátországi és a kárpátaljai helyzetet vázolták (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Kárpátalja
A horvátországi fejlemények után a kárpátaljai helyzetet mutatta be Gorzó Klaudia és Kajla Brigitta, akik a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét képviselték a konferencián. Röviden bemutatásra került az civil szervezet, amely azért jött létre, hogy egyesítse és támogassa Kárpátalja magyar nagycsaládjait. Elmondták, hogy közel 100 programot szerveznek évente, immár hatodik éve. Az elmúlt esztendő tapasztalatairól, a kisebbségi nyelvhasználatról, az ukrán-magyar konfliktus súlyosbodásáról, valamint a jogsegélyszolgálatuk működéséről adtak számot.
Tóth Tünde az „Itt Magyarul Is Mozgalom” jogsegélyszolgálatát vezeti Beregszászon, amit 2015-ben indítottak annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar közösség tajgainak segítsenek eligazodni az ukrán jogszabályok hálójában. Mesélt a szervezetükről, tevékenységeikről, valamint a Kárpátalja.ma hírportál működtetéséről, ami nagy büszkeségük, ugyanis olvasóik száma évről évre növekszik.
Tóth Tünde a beregszászi kisebbségi helyzetről és az ott élő magyarok problémájáról beszélt (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Felvidék
A felvidéki blokkot három szervezeti képviselő előadása alkotta. A rendezvényen Szekeres Klaudia (Fórum Kisebbségkutató Intézetet) elmondta, hogy ők 2010-től működtetik ingyenes jogsegélyszolgálatukat mindazoknak, akik felvállalják, hogy bármilyen sérelem érte őket. Elárulta, hogy havonta körülbelül hat–hét megkeresés érkezik be hozzájuk. Sajnálatos dolognak tartja, hogy nincs olyan nagy aktivitás a Felvidéken, mint pár évvel ezelőtt, nem olyan élénk a társadalomban ez a „téma”. Meglehetősen nagy gondot lát abban is, hogy sajnos még nem találták meg a megfelelő utánpótlást, aki felkarolná ezeket az eseteket. Röviden ismertette a hozzájuk beérkezett megkereséseket: inkább több a régebbről húzódó ügy, és viszonylag kevés az új, ami csak a közeljövőben fog kibontakozni.
Szekeres Klaudia a Fórum Kisebbségkutató Intézet tapasztalatairól számolt be (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulást, és annak állandó jogsegélyszolgálati tevékenységét Szinek János, a SZAKC jogásza ismertette a konferencia résztvevőivel. Röviden szólt a társulás tevékenységi köreiről és kiemelt feladatairól, valamint bemutatta a SZAKC irodahálózatát is. Az állandó jogsegélyszolgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a társulás 11 irodájában várják a jogsérelmet szenvedett polgárok jelentkezését, és beszámolt a jogsegélyszolgálat működéséről is. A beszámolóból kiderült, hogy a 2017-es évhez hasonlóan az idei évben is körülbelül 80 megkeresés érkezett be hozzájuk. Előadását gyakorlati példákkal is illusztrálta – ismertette az állampolgársággal kapcsolatos megkereséseiket, szólt az állampolgársági törvény által okozott rendszerszintű problémákról, a Magyarországra átköltözött felvidéki magyarok mindennapi problémáiról, de szóba került Zsák Malina Hedvig és Pallér Péter ügye is.
Szinek János, a Szövetség a Közös Célokért egyik jogásza
A konferencián Nagy Tibor ügyvéd előadását is meghallgathatták a résztvevők, aki beszámolójában a Beneš-dekrétumokkal és a DAC-eseményekkel foglalkozott. Rámutatott a nyilvános sportesemények szervezéséről szóló törvényre, mely szerint tilos sporteseményre más országok szimbólumait bevinni, illetve azokat használni, mivel ezek a közrend, a biztonság és a sportesemény megzavarására alkalmasak. Előadásában a nevesítetlen földek ügyére is rátért, és köszönetét fejezte ki a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek azért, hogy beindította nemcsak a föld-, hanem a Beneš-ügyeket is, ugyanis ennek köszönhetően nagyon megszaporodtak a megkeresések.
Nagy Tibor érsekújvári ügyvéd (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Erdély
A felvidéki után az erdélyi blokk következett. Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető igazgatója bemutatta idei évi tevékenységüket, röviden ismertette a romániai etnikai arányokat, majd rátért a szervezetük tevékenységi körének felvázolására, melyek a következők: a megelőzés (iskolásoknak tartanak felvilágosítást), a monitorizálás (jogsértések figyelése), a tájékoztatás és maga az eljárás. Beszámolójában külön kitért a benyújtott panaszok bemutatására is.
Takács Kató Kata sepsiszentgyörgyi ügyvéd a Jogaink Egyesülettől érkezett, aki a sepsiszentgyörgyi önkormányzat példás kétnyelvűségével kezdte prezentációját. Elmondta, hogy az egyesületük célcsoportja a jövő nemzedéke, azaz a fiatalok. Céljuk az erdélyi magyar közösség jogvédelme, melyet előadásokkal, jogi osztályfőnöki órákkal, jogi fórumok megszervezésével, jogsegélyszolgálat működtetésével próbálnak megvalósítani.
Kincses Előd ügyvéd – saját elmondása alapján – azokat a magyarokat és románokat képviseli, akik a román állam számos alkotmánysértő és törvénysértő rendelkezése miatt szenvednek. Ő konkrét esetek bemutatásával készült a konferenciára – beszélt Tőkés László kitüntetésének visszavonásról, ami véleménye szerint alkotmánysértő, továbbá a marosvásárhelyi zászlóügyről, az utcaperekről, a székely szabadság napja alkalmából szervezett felvonulásról, valamint a „fekete márciusról”.
Takács Kató Kata, Csóti György és Kincses Előd (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Délvidék
A vajdasági blokkot Buckó György ügyvéd nyitotta meg, aki (többek közt) arról adott tájékoztatást, hogy 2015-ben a Vajdasági tartomány hozott egy olyan döntést, hogy az Újvidéki Egyetem minden karán a magyar diákok számára lehetővé kell tenni, hogy magyar nyelven tegyenek felvételit. Ennek minden karon eleget tettek, csak a jogi karon nem. Így aztán megindult a per, amit a Vajdasági Magyar Diákszövetség indított. Első fokon a kérelmet elutasították, így a következő lépés a fellebbezés volt. És hogy mi lett az eredmény? Az újvidéki Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek a Felső Bíróság elsőfokú ítélete ellen benyújtott fellebbezését.
Szilágyi Miklós ügyvéd néhány, a saját irodájában megjelenő problémát mutatott be a hallgatóságnak – mint például, hogy az egyes hivatalokban, ahol hivatalos a magyar nyelv, nem fogadják el a magyar nyelvű dokumentumokat; boncolgatta a Vajdaságba betelepült koszovói roma családok által okozott problémákat, az anyanyelvhasználat jogát a bírósági peres eljárásokban – legutóbb az egyik bírónő megtagadta a tanúvallomás magyar nyelven való letételét, és megbüntette az ügyfelét, mert nem volt hajlandó szerbül tanúvallomást tenni. Ennek következtében büntetőfeljelentést tettek, és egyelőre várják a fejleményeket.
Miavec Attila jogi tanácsadási tevékenységét Temerinben végzi. Buckó Györgyhöz hasonlóan elmondta, hogy a vajdasági magyar joghallgatók száma az Újvidéki Egyetem Jogi Karán évről-évre egyre csökken (tavaly összesen három magyar joghallgató volt). Beszámolt az általa nyújtott jogsegély folyamatáról, ismertetett pár konkrét esetet is. Örömmel jelentette be, hogy az elmúlt egy évben senki nem kereste meg őt azzal a problémával, hogy bárkit tettlegesen bántalmaztak volna.
A vajdasági blokk utolsó felszólalója Bozóki Antal ügyvéd volt, aki előadása elején a kisebbségvédelem jogi fogalmát járta körül, majd a rehabilitálással, a restitúcióval és a vagyon-visszaszolgáltatással, majd azok eredményeivel foglalkozott.
A vajdasági blokk előadói (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
„Ne hagyjuk nyelvünket elveszni!”
A Romániai Magyar Jogvédő Egyesület képviseletében Szilágyi István zárta a partneri beszámolók sorát, aki a székelyföldi zászló- és feliratperekről tartott előadást a konferencia résztvevőinek.
A nap záróakkordjaként Péterfi Dénes az Erdélyi Jogász című magazinról szólt pár szót: elmondta, hogy mozgalmuk egyik célkitűzése a jogi magazin folytonos megjelentetése, hogy a már meglévő publikációkkal együtt még színesebbé tegyék az erdélyi jogászi élet mindennapjait, majd pedig a Jogi fogalomtár című könyvét mutatta be a hallgatóságnak.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a konferencia végén köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik jelenlétükkel emelték az esemény színvonalát, és az alábbi gondolattal zárta a napot:
„Nem adhatjuk fel a harcot, ami nyelvünk használatáért folyik! Hálás köszönet mindazoknak, akik ebben a harcban részt vesznek. Ne hagyjuk nyelvünket támadni, ne hagyjuk nyelvünket elveszni!”
