A magyar anyanyelvű oktatás jelenlegi problémáit és jövőbeni fejlesztésének terveit vitatták meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) XXVII. Közgyűlésének küldöttei szombaton Beregszászon.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke hangsúlyozta: az idei év is a 2017 szeptemberében elfogadott új ukrán oktatási törvény diszkriminatív 7. nyelvi cikkelyének módosítása érdekében folytatott küzdelem jegyében telt. Ez teljesen érthető – tette hozzá –, hiszen a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát megszüntető törvény elfogadása precedenst jelent, mert megszakadt az a folyamat és állapot, hogy Kárpátalján a nemzetállamok kialakítása óta természetes volt az anyanyelven történő tanulás jogának biztosítása a kisebbségek számára.
A KMPSZ elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán közoktatási hatóságok a konstruktív párbeszéd helyett lekezelően viszonyulnak a kárpátaljai magyarság képviselőihez az oktatás problémáiról folytatott tárgyalásokon.
„Mi azonban nem mondunk le jogainkról annak ellenére sem, hogy bizonyos ukrán politikai erők mindent elkövetnek a megfélemlítésünk, szülőföldünkről történő elűzésünk érdekében, hogy ne vehessünk részt a közéletben” – tette hozzá.
Orosz Ildikó arról is beszámolt, hogy a KMPSZ közreműködésével kidolgozták a kárpátaljai magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszerének megfelelő kerettantervet.
A KMPSZ-vezető bejelentette, hogy lezárult a magyar kormány által támogatott kárpátaljai óvodafejlesztési program első üteme, amelyben 50 oktatási-nevelési intézmény újult meg részben vagy egészben.
Mint közölte, a program jövőre folytatódik és kiterjed olyan kárpátaljai településekre is, ahol 1944-ben megszűnt a magyar oktatás.
Jelezte, a KMPSZ felzárkóztatási program indítását tervezi azokban a magyar tannyelvű iskolákban, amelyekben a tanulók többsége magyar ajkú roma, és fejleszteni akarja a szakképzési hálózatot is.
Orosz Ildikó köszönetet mondott a magyar államnak, a magyar kormánynak és a magyar adófizetőknek a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez nyújtott támogatásért.
Grezsa István, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindig partnere lesz a KMPSZ-nek, mert a szervezet kulcsfontosságú feladatot lát el a kárpátaljai magyarság megmaradását illetően, hiszen a közösség számára az óvoda és az iskola jelenti a jövőt.
A miniszteri biztos elismerően szólt az utóbbi időben ukrán részről sokat támadott Orosz Ildikó vezetői-érdekvédői tevékenységéről, arra kérve a fórum résztvevőit, hogy védjék meg a közösség „lámpás embereit”.
Grezsa István befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére a 21. század a kárpátaljai magyarság százada is lesz.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMPSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője ironizálva kifejtette, hogy az eltelt esztendő Ukrajnában a kárpátaljai magyarság éve volt, hiszen az ország történetében még soha nem foglalkoztak annyit a magyar közösséggel, mint idén, csak az a sajnálatos, hogy ezt negatív kontextusban tették.
Küzdelmében a közösség – mutatott rá – egyedül van, csak Magyarország támogatására számíthat.
A politikus hangsúlyozta, a problémák ellenére sikereket is elkönyvelhet a kárpátaljai magyarság, mert – emelte ki – az elmúlt száz évben még soha nem fordult elő, hogy egy év alatt 50 magyar óvodát és 16 iskolát újítottak volna fel. A kárpátaljai magyarságnak minden esélye megvan arra, hogy a magyar kormány támogatását maga mellett tudva túlélje a mostani nehéz időszakot – mondta Brenzovics László.
A KMPSZ soros közgyűlése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget.
(MTI)
