Életének 87. esztendejében elhunyt Miroslav Kusý politológus, a pozsonyi Comenius Egyetem korábbi rektora, a csehszlovák ellenzék 1977-ben közzétett nyilatkozatának, a Charta 77-nek egyik kezdeményezője.
Nevéhez fűződik a Szlovákiai Helsinki Bizottság vagy a Milan Šimečka Alapítvány megalapítása, és ő volt az elnöke az UNESCO szlovákiai emberjogi bizottságának is.
Miroslav Kusý 1931. december 1-jén született Pozsonyban. 1954-ben szerzett diplomát a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Ezt követően visszatért Szlovákiába, és a Comenius Egyetem bölcsészkarán tanított, először asszisztensként, később docens lett,
1967-70 közt a marxista filozófia professzora. Az 1968-as Prágai Tavasz során kifejtett tevékenysége miatt a normalizálódás időszakában az állami hatalom üldözte és börtönbe is zárta.
A kommunista pártból való kizárása után 1970-ben megtiltották számára a tanári tevékenységet, ezt követően az egyetemi könyvtár könyvtárosaként dolgozott. A Charta 77 polgárjogi nyilatkozat három szlovákiai aláírójának egyikeként 1977-ben az emberi jogok betartását követelte a csehszlovák kormánytól. Ekkor könyvtárosi állását is elveszítette, s több éven keresztül munkásként dolgozott, majd az Állami Városfejlesztési Intézet munkatársa lett. Ellenzéki tevékenysége miatt az Államvédelmi Hivatal megfigyelés alatt tartotta.
Csatlakozott Ludvík Vaculík és Václav Havel ellenzéki írók mozgalmához. 1989-ben hazaárulás vádjával letartóztatták. A börtönből 1989 novemberében, a bársonyos forradalom idején szabadult ki.
A rendszerváltás kezdetén a Nyilvánosság az Erőszak Ellen ellenzéki párt alelnöke lett. 1989. december 10-én a Szövetségi Hivatal Sajtóosztályának igazgatójává nevezték ki, 1990. január 17-én pedig a Comenius Egyetem rektorává választották. 1991-1992 közt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államfőjének, Václav Havelnak a Szlovákiáért felelős kancellárja volt.
Miroslav Kusý több filozófiai és politológiai szakmai monográfia és a csehszlovák és külföldi lapokban megjelent számos cikk szerzője (például: Bevezetés a filozófiába (1961), A fizikai és szellemi munka viszonyáról (1962), Az elmélet és a gyakorlat viszonyáról (1962), A politika filozófiája (1966), Marxista filozófia (1967), Bevezetés a filozófiába (1982), A reális szocializmus európai tapasztalatai (1983 – Milan Šimečkával együtt), A Szabad Európa hullámain (1990), Betiltott irományok (1990), Esszék (1991), Mi legyen a mi magyarjainkkal? (1998), A magyar kérdés Szlovákiában (2002).
Miroslav Kusý 1990-ben Dominik Tatarka díjat kapott, ugyanebben az évben elnyerte a Szlovák Irodalmi Alap díját is. 2001-ben Rudolf Schuster akkori köztársasági elnöktől átvehette a Ľudovít Štúr állami kitüntetés I. fokozatát. A Cseh Köztársaság elnöke, Václav Havel pedig 2003-ban utolsó államfői pozsonyi látogatása során a demokrácia és az emberi jogok terén elismert érdemeiért cseh állami kitüntetést adományozott Kusýnak – a Tomáš Garrique Masaryk díj III. fokozatát. A magyar-szlovák kapcsolatok területén kifejtett tevékenységéért több magyarországi elismerésben is részesült, a legrangosabb a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje állami kitüntetés.
(Felvidék.ma/TASR)
