Gyertek közénk íjászok, lovasok, ifjú vitézek… szólt a zoborvidéki kis faluban a hívogató dal. A környéken nem idegen a Szent György-kultusz, hiszen Gímeskosztolány és Nyitragerencsér temploma is viseli Szent György nevét. Nyitracsehin pedig csaknem egy évtizedes múltra tekint vissza a György-nap megünneplése.
Honnan is ered ez a hagyomány?
1326. április havának Szent György napján alapította meg Visegrád városában Anjou Károly Róbert magyar király azt az ötven főből álló testvéri társaságot, mely legnagyobb bizalmasaiból állt, és legfőbb feladataik közé tartozott a királyi testőrség tagjainak biztosítása, a Szent Korona őrzése, az ünnepnapok királyi pompájának biztosítása és a lovagi tornák megszervezése.
Ez a Rend az évszázadok folyamán sohasem szűnt meg, ezért 1990-ben kezdeményezték annak újraélesztését, mégpedig eredeti helyszínén, Visegrád városában. A Rend nagymestere annak idején maga Károly Róbert király volt, ma pedig az ő leszármazottja, Louis de Bourbon viseli a tiszteletbeli nagymesteri címet. Ez a Szent György Lovagrend priorátusokra tagozódik, ami behálózza az egész Kárpát-medencét.
A Felvidéki Nagypriorátus vezetője, lovag dr. Csámpai Ottó honosította meg újra Zoborvidéken a Szent György-kultuszt, melynek apropóján a vasárnapi rendezvény is lezajlott.
Dienes Viktória, lovag Csámpai Ottó, a rendezvény főszervezője, Mónus József íjász világbajnok és a kíváncsi közönség
A rendezvény díszvendége a sokak által ismert, többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász Mónus József, más néven Fehér Farkas jóvoltából már a rendezvény kezdete előtt felvételeket vetítettek elért eredményeiről. Az első nagy sikere a 2010-ben megrendezett Nyílegyenes Távlövő Bajnokságon volt Budapesten, amelyen megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot. 2012-ben a belső-mongóliai Ergun városában rendezett íjászversenyen saját készítésű íjával és nyílvesszőjével 653 méteres távolságra lőtt el, amivel felállította a távlövés új világrekordját. Szintén ő tartja a legmesszebbre leadott sikeres találat rekordját is: a 2012-es Kurultájon 453 méteres távolságból leadott hat lövéséből egy nyílvesszővel eltalálta a 140×140 centiméteres méretű céltáblát. Ez csak néhány az elért tömérdek rekordból. Azonban idekívánkozik, hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán úgy kápráztatta el az embereket, hogy átlőtt a világ egyik legnagyobb vízesése, a Niagara-vízesés felett. Több díjat és kitüntetést kapott, többek között a Magyar Nemzetért Érdemérem ezüst fokozatát és a Magyar Arany Érdemkeresztet.
Mónus József mint díszvendég volt az idei Vigadalom első fellépője. Most ugyan nem lőtt célba, de lelkesítő beszédében elmondta, mi az ami élteti őt egy-egy kilőtt nyílvessző célba érése során. Minden egyes nyilat a magyar nemzet javára lövi ki, hogy a magyar zászló a győztes jogán loboghasson a világ dicsőségére. Kilencedik századi korabeli öltözetében, kezében a magyar és a székely zászlóval, úgy beszélt a közönséghez, mintha egyenként az ember szívéhez szólna. Mert élhet valaki magyarként, szlovákként, románként vagy más nemzet fiaként a Kárpát-medencében, senkinek sincs joga megtiltani azt, hogy magyarként felemelje a magyar zászlót és elénekelje a magyar himnuszt. Továbbá megjegyezte, hogy hazánkat bár szétdarabolták, a Kárpátok koszorúja még ugyanúgy hazája az itt élő nemzetiségeknek. És amennyien ezen a rendezvényen megjelentek, annál több oka lesz ezentúl felmutatni a zászlót az egyes világversenyeken, hogy értük, értünk, lobogjon a magyar zászló a világ népei előtt.
Mónus József „Farkas” távlövő íjász világbajnok a zászlóval, melyet minden versenyre magával visz
A Szent György Lovagrend visegrádi és zoboralji apródjai egy közös harci bemutatót tartottak. A közönség láthatta, hogy már egészen kicsi korban, alig 10 évesen is el lehet sajátítani a fegyverforgatás csínját. A felvidéki csoport csaknem öt éve alakult, és kezdetben Zoboralja több települése (Nyitracsehi, Nagycétény, Gímes, Alsóbodok) gyerekeiből tevődött össze. Az apródcsoport lovag Csámpai László vezetése alatt rendszeresen szerepel a térség települései által szervezett rendezvényeken, részt vett az I. Gyermeklánc – Zoboralji Gyermek- és Ifjúsági Hagyományőrző Fesztiválon, tagjai bemutatkoztak a dunaszerdahelyi Barátság téri Nyugdíjas Otthon lakóinak, azonban az eddigi legnagyobb eredménynek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon való részvételt tartják, amelyen bemutathatták tudásukat. Az utolsó két évben részt vettek a budapesti Szent Jobb körmenetben is.
Zoboralji apródok
A Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozata Visegrád városából rendszeres vendége a rendezvénynek. A visegrádi apródképző iskola lovag Farkas Tamás, lovag Staberecz Péter és társaik vezetésével komoly hagyománnyal rendelkezik, és már 19 éve működik töretlenül. Ez az iskola képezi a lovagi tornák utánpótlását, ahol az apródokból fegyvernökök, majd harcosok lesznek. Míg az apródok gyakorlófegyverekkel küzdenek, addig a harcosok valódi karddal, buzogánnyal, kelevézzel és számszeríjjal állnak a küzdőtérre. Harciasságuk híre túlszárnyalta a Kárpát-medencét, és több európai szintű történelmi rendezvényen bizonyíthatták rátermettségüket Olaszországtól Németországon és Lengyelországon át Szerbiáig.
Visegrádi apródok harc közben
A „Szél fújja pántlikám” nevű helyi tánccsoport 2017-ben alakult Kurcsa Angelika vezetésével. Azóta helyi rendezvényeken és több környékbeli településen szerepeltek, de felléptek Magyarországon, sőt Bécsben is. Ezúttal zoboralji néptáncokkal, népdalokkal és gyerekjátékokkal készültek.
A „Szél fújja pántlikám” gyermektánccsoport
A 13 éves dunaszerdahelyi Varga Zaránd sokoldalú tehetségével kápráztatta el a közönséget. Korát meghazudtoló módon énekel, szaval, táncol és játszik különböző népi hangszereken. Zaránd 5 éves korától furulyázik, 6 évesen kezdett hegedülni, 9 évesen pedig citerázni. 5 éven át tagja volt a „Duna ág” néptánc műhelynek. Sikeres szereplője különböző népzenei versenyeknek: a „Tavaszi szél vizet áraszt” népzenei versenyen az aranysáv mellett megkapta a KÓTA legmagasabb magyarországi minősítését, az Arany pávát. A „Bíbor piros szép rózsa” országos népzenei versenyen tovább jutott a XII. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe. A kiemelt nívódíj mellett megkapta a zsúri különdíját. A „Pislákoló mécses” szavalóversenyen többször is volt kategória győztes és a dunaszerdahelyi Fókusz gyermekszínpad tagjaként 2016-ban a Moson-megyei színjátszó találkozón a zenei közreműködésért kapott különdíjat, 2018-ban pedig színészi díjat kapott. Ez alkalommal furulyázott, énekelt és hegedült.
Varga Zaránd
Tóth Zafira, a Dunamocsi Alapiskola tanulója szintén kitűnő tehetség. 4 éves korában tanult meg írni és olvasni önszántából, így 5 éves korában kezdett iskolába járni. Még csak 7 éves, de már eredményes versenyzője a felsőbb osztályok Pytagoras matematikai versenyének. Szereti a zenét és a költészetet, így aztán kora ellenére sok komolyabb hangvételű verset is elsajátított már, melyet szívvel-lélekkel szaval. Számos szavalóversenyen vett részt, a helyi rendezésűeken kívül Ipolyságon, Kazincbarcikán és Budapesten is. Mindemellett a neves párkányi Kisbojtár gyermek néptáncegyüttes táncosa. Most egy ideillő Tóth Árpád verset szavalt a közönségnek egy csalafinta holdkóros apródról.
Tóth Zafira szaval
Koncz János ott van minden nagyobb rendezvényen, amely a hagyományőrzéssel foglalkozik. Már-már visszajáró vendégnek számít a Szent György-napi Vigadalmon. Ő egy vérbeli vadász, azonban a lőfegyverrel való vadászaton kívül megrögzött híve a solymászatnak. De ismert nemcsak mint solymász, hanem főleg mint madártenyésztő, akinek több tucat különböző fajtájú, főleg ragadozó madara van. Emellett kitűnő előadó, aki mindent tud a magyar történelemről. Segítője Csámpai Judith szintén kimagasló szakszerűséggel bánik a sólymokkal, ugyanis már évek óta tagja a solymász egyesületnek, ezt a fajta időtöltést pedig hobbijának tekinti. Egy vándorsólyom, egy uhu és egy vörösfarkú ölyv röptetését láthattuk.
Csámpai Judith és a vörösfarkú ölyv
Kimondottan erre az alkalomra szerveződött régi emberekből a térség új zenekara, amelynek a Zoborhegyi Bárdok nevet adták. A név ötletét Arany János Walesi bárdok című költeménye adta, mert hiszen Edward király idejében a bárdok vándorénekesek voltak, akik népszerűsítették nemzetük nagy tetteit – meg is lakoltak érte, mert hiszen több ezer bárd esett áldozatul Edward király bosszújának. A Zoborhegyi Bárdok azonban más célt követnek: felelevenítik a magyar nyelvű könnyűzene legszebb nemzeti tartalmú és szórakoztató dalait, amelyek végigkísérték Zoboralja településeinek fiataljait a XX. század 60-as, 70-es és 80-as éveiben. A formáció, amely retro zenekarnak mondja magát, ebben a felállásban játszik: Puchovszky Molnár Katalin ének, Csámpai László ritmusgitár, Kovács Laci szintetizátor, énekes, zenész, zeneszerző és szövegíró, a zenekar vezetője, Földessy László pánsíp és Slávik Rudolf basszusgitár. A Vigadalmon a zenekar estig tartó műsorral szórakoztatta a rendezvény vendégeit a sokak által ismert örökzöld magyar slágerekkel és saját szerzeményekkel.
A Zoborhegyi Bárdok retro zenekar
Mint minden évben, a szervezők idén is fontosnak tartották kihangsúlyozni a közösség erejében rejlő értékeket, a társadalmi összejövetel fontosságát, illetve hagyományaink ápolásának együttesen megélt örömét – ez az, amiért megszervezik évről évre ezt az ünnepet.
Foglalkozás a gyerekekkel Nagy Zsuzsanna vezetésével
Napjaink szétmorzsolódott közösségi életébe időnként újabb és újabb impulzusokat kell adni, hogy ne csak a kultúrházak falai közé zárkózva éljük meg hagyományainkat, hanem lehetőleg mindig, mindenütt. A hagyomány ugyanis nem a hamu őrzése, hanem a tűz továbbadása.
Fotó: Molnár Mária és Brath Mária
