Az Országház Vadásztermében Kövér László házelnök jelenlétében kötött együttműködési szerződést a Rákóczi Szövetség és a Megyei Jogú Városok Szövetsége a külhoni magyar iskolaválasztás és a Kárpát-medencei középiskolai kapcsolatok erősítése érdekében.
Az eseményt, amelyen a két szervezet vezetőin kívül részt vettek a megyei jogú városok polgármesterei, Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte. „Mit ér az ember, ha magyar?” idézte Ady egykor Párizsban feltett költői kérdését, amelyre a jelenlévő két szövetség munkája azt válaszolja, hogy emberként mindenki annyit ér, amennyit segíteni tud embertársainak, magyarként pedig amennyit segíteni tud honfitársainak.
Ez az alapja annak a szerződésnek, amelyben a Rákóczi Szövetség és a Megyei Jogú Városok Szövetsége egyesíti erejét a Kárpát-medencei nemzetpolitikai feladatokban. A magyar jövőt erősíti ez a megállapodás, mert jövőnk csak akkor lesz, ha a magyar édesanyák és édesapák vállalják a gyermekáldást, és ha biztosítani akarják és tudják gyerekeik magyar nyelven történő oktatását az óvodától az egyetemig. Anyanyelvünk nemcsak nemzeti kultúránk elsajátításának kulcsa, de egyéni és közösségi teljesítményünknek is egyik alapvető tényezője, mert mint minden nyelv, a magyar is egyedi észjáráson, gondolkodáson alapuló értékteremtő erővel bír – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte a Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség alapító elnökét, aki három évtizede azon dolgozik, hogy a külhonban élő magyar ifjúság gyakorolhassa anyanyelvéhez való jogát és átélhesse az egységes nemzethez tartozás élményét.
„Ezzel a tevékenységével a Rákóczi Szövetség 30 évvel előzi meg az Európai Uniót, amelynek jelenlegi vezetése ahelyett, hogy biztosítaná az európai emberek jogát a szülőföldön való megmaradáshoz, a kontinensre kívülről érkezett illegális migránsoknak biztosít letelepedési jogot Európa földjén. És nem az Európai Unióhoz tartozó lakosság több mint 10%-át kitevő, azaz több mint 50 millió őshonos, egyben adófizető kisebbség nyelvi és kulturális jogait biztosítja, hanem – miután megoldotta az uborka görbületével kapcsolatos kardinális kérdést – azzal van elfoglalva, hogy miként integrálja azokat az illegális migránsokat, akik egyáltalán nem akarnak integrálódni, és miként fordítson több pénzt azokra, akiknek többsége – tisztelet a kivételnek – nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből és költségvetéséből.”
A polgármesterek egy csoportja (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Tavaly a Rákóczi Szövetség azért állt a Minority Safepack kezdeményezés mellé, és gyűjtött össze hazánkban több mint 600 ezer aláírást – folytatta a 30 éve alapított szövetség méltatását Kövér László –, hogy az Európai Unió törlessze végre tartozását nemcsak a külhonban élő 3 millió magyar, de a többi európai kisebbséggel szemben is.
A Rákóczi Szövetség a nemzetpolitika terén a legtekintélyesebb társadalmi szervezet, taglétszáma a külhoni tagokkal együtt meghaladja a 25 ezer főt. A Kárpát-medencében 515 helyi szervezetük van, közülük 288 középiskolai, 37 egyetemi és 190 települési. Csak tavaly több mint 1200-an csatlakoztak a szövetséghez, átlagéletkoruk alig érte el a 22 évet. A központi vezetés által szervezett elmúlt évi 78 program csaknem 80 ezer főt érintett, és 100 önkéntes segítette Kárpát-medence-szerte magyar iskolaválasztási programját, amelyre 100 millió forintot fordított.
A mostani megállapodás másik aláírója, a Megyei Jogú Városok Szövetsége a magyar településeket képviselő legerősebb szervezet. Nekik és a mögöttük álló választópolgároknak köszönhetően a nemzeti szolidaritás és összetartozás egy új erőforrást kap Magyarországon.
Azt vállalják, hogy anyagi és más lehetőségeikhez mérten segítséget, támogatást adnak a Rákóczi Szövetségnek, hogy folytathassa külhonban a magyar iskolaválasztási programot, itthon pedig azt a munkát, amely által magyar fiatalok százezrei vonhatók be a határokon átívelő nemzeti összetartozás élményébe.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége korábban is sok segítséget nyújtott, például 2016-ban megállapodott a 23 város vezetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai gyermekvédő intézmények és kórházak támogatásában. Ezúton is köszönetet mondott ezért a jelenlévő polgármestereknek, és Szita Károlynak, a szövetség elnökének, valamint eredményes munkát kívánt a mostani megállapodás sikeréhez: „Együttműködésük erősítse a magyar jövőt, és erősítse azt a meggyőződésünket, hogy mi, magyarok annyit érünk, amennyit egymásnak segíteni tudunk. Adjon ehhez a Jóisten erőt és egészséget” – fejezte be köszöntőjét Kövér László.
A sajtó képviselői a rendezvényen (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a száz évvel ezelőtti trianoni döntés elszenvedői őrizték magyarságukat, őrizték kultúrájukat és mindazt, ami megtarthatta őket. A második világégés után ránk szabadult a kommunizmus, amely elültette a bűnös nemzet tudatát, elfojtotta a szolidaritást, és sajnos ezen sokat nem változtatott az 1989-90-es paradigmaváltás sem. A „merjünk kicsik lenni” elve 2004-ben olyan népszavazási eredményhez vezetett, amely az elmúlt 30 év legszégyenteljesebb momentumai közé sorolható.
Az elmúlt tíz évben jutottunk el odáig – mutatott rá Szita Károly – hogy a nemzetben gondolkodók többséget tudtak teremteni a magyarság ügyének képviseletére. Így jöhetett létre a honosítás és a kettős állampolgárság intézménye, a kapcsolatépítés új szintje, s mindezek által egy új korszak nemzetünk életében.
Bár száz évvel ezelőtt lehetett határt húzni országrészek közé, az a mi felelősségünk, hogy nemzettestvéreink közé ne lehessen sohasem. Ezért az elmúlt években a kormányzati intézkedések mellett mi, nagyvárosi vezetők is kerestük a lehetőségeket és módokat, amelyekkel érdemi segítséget lehetett nyújtani a határainkon kívül élő magyaroknak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálaton kívül a Katolikus Karitásszal és az Ökumenikus Segélyszervezettel is megállapodtak a közös munkában Kárpátalján.
A most kötött együttműködés létrejöttéért köszönetet mondott Halzl Józsefnek, aki erre már jó ideje buzdította szervezetüket, s akinek munkáját folytatja utóda: Csáky Csongor. A Rákóczi Szövetség az évtizedek alatt igazi mozgalommá nőtte ki magát, amelynek erejét nem pusztán elkötelezett vezetői adják, hanem az a 25 ezer honfitársunk is, aki megértette, hogy „minden magyar felelős minden magyarért” – idézte Szabó Dezső híres mondatát Szita Károly.
Csáky Csongor köszönetet mondott Kövér László házelnöknek, amiért tavaly szeptemberben elvállalta a Rákóczi Szövetség magyar iskolaválasztási programjának fővédnökségét, de azért is, hogy itt, az Országházban írhatják alá ezt a megállapodást. Az ügy felkarolásáért Szita Károlynak mondott köszönetet, mert a magyar iskolaválasztást és a középiskolások megszólítását munkájuk legfontosabb részének tartja. Örömmel számolhatott be arról, hogy a mögöttük felsorakozó támogatóknak köszönhetően 2004 óta a Felvidékről indult program ma már kiterjed Kárpátaljára, a Délvidékre, és a Partium, valamint Erdély jó részére. Szerencsére Székelyföldön nem indokolt a bevezetése.
A résztvevők (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Folyamatosan igyekeznek az újszülöttek, az óvodások szüleit megszólítani, hogy mire az iskolaválasztásra sor kerül, természetes legyen számukra az anyanyelven történő oktatás választása. Mert ezen múlik – mondhatjuk kis túlzással – hogy magyar gyerekből magyar felnőtt lesz-e. Az elmúlt hetek beiratkozásai során több mint 8 ezer kislányt és kisfiút ajándékoztak meg iskolatáskával, ezzel is megköszönve szüleik döntését. A szeptemberi tanévkezdést követően pedig szeretnék több száz Kárpát-medencei helyszínen a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselőivel együtt átadni a magyar összefogást jelképező ösztöndíjakat azoknak a családoknak, akik kiálltak magyarságukért.
A programot, hétköznapi állandó aprómunkáját számos külhoni óvónő, pedagógus, lelkész, településvezető segíti, és eredményeként elmondható, hogy a Felvidéken ma már a magyarnak tekinthető gyerekeknek nem 75, hanem mintegy 90 százalékát íratják magyar iskolába. Kárpátalján is folyamatosan nő a számuk, köszönhetően annak, hogy számos ukrán szülő is jó döntésnek tartja a magyar iskolaválasztást.
A középiskolás diákok és tanáraik minél sokoldalúbb megszólításában igen fontos a Megyei Jogú Városok Szövetségének szerepe, hiszen a Rákóczi Szövetségnek a Kárpát-medencében működő 300 középiskolai szervezetéből 60 intézmény 4 ezer diákja kötődik ezekhez a városokhoz. Az identitás jórészt középiskolás korban alakul ki, ezért törekszik a szövetség arra, hogy az évente százezer résztvevőt megmozgató programjaik közül minél több ezeknek a diákoknak teremtsen lehetőséget, s a most aláírt együttműködés minél gazdagabb tartalommal teljék meg.
„Szeretnénk tovább járni az utat, amit Halzl József elnök úr kitaposott, bízva II. Rákóczi Ferenc mondásában: a jó ügyet nem hagyja el az Isten” – zárta beszédét Csáky Csongor.
