Ipolyságnak és vidékének régi pénzintézete volt az 1868-ban alakult Ipolysági Takarékpénztár is, amely hathatósan hozzájárult a régió gazdasági-kulturális felemelkedéséhez. Az intézet fennállásának 75. évfordulója alkalmából egy, a történetét összefoglaló külön kiadványt is megjelentetett.
Ebben olvashatunk egyebek mellett arról a nehéz harcról, melyet a pénzintézetnek meg kellett vívnia a Magyarországtól való elcsatolás után. Mert a takarékpénztár ekkor is megmaradt a munkáját két nyelven intéző, a magyarság kulturális és szociális ügyeit is támogató intézménynek.
Ahogy írták:
„Igen, meg tudtunk állni még a 20 éves idegen uralom alatt is /…/ a magyarság pénzügyi végvárának.“
S mint a továbbiakban olvassuk: „Nem maradt egyszerű hitelnyújtó szerv, mely önös gazdasági kiépülésben keresi léte értelmét, hanem belefolyt a kulturális mozgalmakba. A Széchenyi István által hirdetett nemzetgyarapító eszmék útján haladt: az anyagi és erkölcsi kölcsönhatások útján. /…/ A 20 éves cseh megszállás alatt is megmaradt magyarnak és fokozott mértékben teljesítette a kisemberek érdekében folytatott hivatását. Számtalan magyar kisegzisztenciának, akiket a csehszlovák hatóságok magyarságuk miatt a tönkremenésre ítéltek, nyúlt a hóna alá és mentette meg őket a végpusztulástól“. (A hetvenöt éves Ipolysági Takarékpénztár. 1868-1943. 5-6.p.)
Az intézet évfordulós kiadványa/ Magyar nyelvű levél az Ipolysági Takarékpénztárból, 1929. (Csáky Károly repr.)
Pénzintézeteinkkel kapcsolatban a helyi kiadványok nem mindig közölnek pontos és megbízható adatokat; gyakran ellentmondásos vagy zavaros sorokat olvashatunk azokban. Az Ipolyság a határ menti város című összefoglalóban így írnak a témánkat is érintve: „A hatvanas évektől (1860-as évektől – Cs.K. megj.) a város központjában rangos épületek épültek: takarékpénztár (1867), polgári iskola (1872), Pénzügyi Palota (1886), takarékpénztár (1899)…” Ebből sajnos nehéz kibogozni az igazságot, s nem lehet tudni, a zárójelben lévő évszám mire utal. Mert például a „takarékpénztár” megnevezés kétszer szerepel, s eszerint kétszer épült volna ugyanaz az épület: 1867-ben és 1899-ben. Az igazság az, hogy az intézet 1868-ban alakult meg, s negyedik otthona épült 1899-ben. De erre még visszatérünk. (Danis F., 1997:40. p.)
Egy újabb kiadványban két helyen is írnak erről az intézetről. Az Épületek címszó alatt említik először, ilyen formában: „ Takarékpénztár, 1867 – Iskola utca és E. B. Lukáč utca sarkán”. Megjegyzem, a jelzett helyen álló épület nem 1867-ben épült, s az intézet nem is ekkor alakult. (Márton I., 2017:24. p.) Egy másik fejezetben meg ezt olvassuk: „1899-ben épült az ún. Perhács-féle takarékpénztár, mely 1945 és 2000 között Szlovák Állami Takarékpénztár, 2000 után OTP Szlovákia”. (98.p.) 1899-re az Ipolysági Takarékpénztár új otthona épült fel. A pénzintézetnek Perhács Imre volt a harmadik igazgatója, aki a mellette lévő Perhács-házban lakott, de magát az intézetet hivatalosan sosem nevezték Perhács Takarékpénztárnak.
De lássuk a pénzintézet és 120 éve épült otthonának pontosabb történetét! Az idézett jubileumi kiadványban említik, hogy
„A Takarékpénztár eszméjét Winter Sándor ipolysági kereskedő, Pőstyénfürdő későbbi kifejlesztője pattantotta ki.” (10.p.) Szervezőmunkájának köszönhetően hozzáláttak a részvények jegyzéséhez, ami 1868 harmadik negyedévére „meghozta a tervbe vett takarékpénztár létesítésének lehetőségét.”
A részvénytársulat címe „általános helybenhagyással: IPOLYSÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR lett. Pecsétet is terveztek Ipolysági Takarékpénztár körirattal, az intézet megnyitásának évszámával (1868) s a munka és gyarapodás jelképéül egy sarlóval arató szűzzel”. (12.p.) Az intézet első igazgatója Hederváry Antal volt, aki 25 éven át vezette azt tisztességesen és eredményesen.
Miután az alakuló közgyűlést is megtartották, „A Takarékpénztár a piactéren lévő Vaskovits-féle ház udvara hátsó részének két szobájában kezdi meg munkásságát az 1868-ik év december hó 1-én.” A nevezett ház hátsó traktusa volt tehát a pénztár első székhelye, otthona. Majd a továbbiakban így írnak a történeti összefoglalóban: „Az intézet fejlődésében nagy lépés, amikor 1871-ben kiköltözik a Vaskovits-féle ház két udvari szobájából a kényelmesebb és tetszetősebb utcai frontra. Ez a lakásváltoztatás a gyarapodás fényét kölcsönzi az intézetnek és tekintélyét nagyban növeli.” (14.p.) Íme tehát a második hely, ahol a pénzintézet folytatta tevékenységét.
Emléktábla a Takarékpénztár megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. (Fotó: Csáky Károly)
1877-ben újabb nagy változás állt be a takarékpénztár életében: „nyilvános árverésen saját házként megveszi a piactéren épült Báthory-féle emeletes házat”, azaz a harmadik otthonát. Ettől kezdve a bank
„elsősorban Ipolyság és Hont megye fölvirágoztatására adakozik. 1877-től állandó támogatásban részesíti az ipolysági kisdedóvót, az elemi iskolát, a polgári iskolát, a gimnáziumot, a Hont megyei kórházat, a tűzoltóegyesületet.”
A Takarékpénztár felfelé ívelése nem állt meg. Mint a történeti összefoglalóban is kiemelték: „Az 1899. évben „az óvatosan, de szervesen munkált fejlődés nagy ünnepét üli az intézet /… beköltözik az új telkeken épült, közegészségügyi, esztétikai és üzempolitikai szempontból egyaránt elsőrendű székházába”.
Az 1899-re elkészült impozáns épület lett tehát a takarék negyedik s egyben végleges otthona. A ma sárgára festett kétszintes saroképületet az utcáról nyíló soklépcsős, oszlopos bejárat osztja két részre félkörívesen végződő ajtónyílásával. Az ajtó felett kis korlátbábos erkély, a mögötte lévő ablak felett, a kiugró homlokzaton pedig egy márványtábla látható ezzel e felirattal: „Ipolysági/ Takarék/ Pénztár”. A nyugati szárny négytengelyes, lent félkörívben végződő ablakokkal. A fenti ablakok felett párkánydíszek, köztük fehérre festett lizénák. Az öttengelyes déli szárny hasonló kiképzésű. A falon itt egy kétnyelvű emléktáblát helyeztek el, ezzel a felirattal: „ AZ IPOLYSÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPÍTÓINAK ÉS IGAZGATÓINAK,/ A VÁROSI MODERNIZÁCIÓ ÉS POLGÁROSODÁS ELŐSEGÍTŐINEK EMLÉKÉRE/ A PÉNZINTÉZET ALAPÍTÁSÁNAK 140. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL/ 1008. 11. 21-én ÁLLÍTTATTÁK/ IPOLYSÁG VÁROS – OTP BANKA SLOVENSKO”.
