Olvasás közben az emberben különféle gondolatok vetődnek fel. Gyakran érdektelen gondolatok, de vannak olyanok is, amelyek talán másokat is érdekelhetnek. Úgy döntöttem, hogy ezeket az érdekesebb gondolatokat – önkényesen válogatva közülük – időről időre megosztom az olvasókkal…
Karol Sidor a naplójában (Vatikánsky denník III, 34 o.) egy érdekes esetről ír, mely a Szlovákiában töltött szabadsága alatt történt a fiával,
akinek egy öreg zsidó odaajándékozza a sapkáját, mondván, hogy úgyis elveszik!
Az esetről csupán a felesége elbeszéléséből szerzett tudomást, mivel ő nem volt jelen.
Ezután még azt is hozzáteszi, hogy az öreg zsidó tudatában volt annak, hogy az ő fiáról van szó, és ez külön jelentőséget adott az epizódnak Sidor számára. Ő volt ugyanis, aki a Hlinka Gárda főparancsnokaként üldözni kezdte a zsidókat.
Sidor tipikus példája azoknak az embereknek, akik úgy vélik, hogy pusztán attól a ténytől, hogy templomba járnak – a naplóban rendszeresen említi, hogy misén volt – jó keresztényekké válnak.
Pedig a gyűlölet nem éppen keresztény erény, még akkor sem, ha megideologizáljuk – sőt, ez csak súlyosbítja a bűnünket.
Az öreg zsidó „ajándékának” tehát ez lehetett a valódi értelme, és az ok is, amiért az egyébként előszeretettel moralizáló Sidor ezt az esetet elhárította magától. A fiún keresztül üzent az apának, aki azonban nem volt hajlandó az elé tartott tükörbe pillantani.
