A kulturális évadkezdéshez szeptember elején hozzátartozik a Budavári Könyvünnep. Idén szeptember 6. és 8. között 17. alkalommal állítják fel a nagyszínpadot a Szent István-szobor mellett, valamint sátraikat a könyvkiadók a Szentháromság téren. A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe ebben az évben a 30 esztendeje elhunyt Márai Sándor előtt tiszteleg, s így talán az sem meglepő, hogy a díszvendég az írófejedelem szülővárosa, Kassa lesz.
Az I. kerületi Budavári Önkormányzat lapjában, a Várnegyedben már a részletes program is olvasható, abból emeljük ki előzetesként mindazt, amire beszámolónk címe utal.
Szeptember 6-án, pénteken 15.30-kor Felvidéki táncok előadásával teremti meg a hangulatot a Bartók Táncegyüttes. 16 órakor Lucia Gurbál’ová, Kassa polgármester-helyettese és Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere köszöntik a szereplőket és a közönséget, majd Ugron Zsolna író nyitja meg a könyvünnepet.
Ezt követően, 17 órakor Bemutatkozik Kassa címmel Balog Erzsébet közreműködésével Kováts Marcell régizenei és népzenei műsorát hallgathatja meg a nagyszínpad közönsége. Félórás programjukat ugyancsak egy félórás összeállítás követi, amelyben Molnár István gitárművész magyar költők megzenésített verseit adja elő.
Szombaton délután 16 órakor adják át a Tóth Árpád műfordítói díjat. Az idei év kitüntetettje Tóth László szlovákiai magyar író, költő, műfordító, aki a díj átvétele után dedikálja műveit a Budavári Önkormányzat pavilonjánál.
Innen csak át kell vágni 17 órakor a Szentháromság téren a túloldalra, ahol az Úri utca és Szentháromság utca sarkán álló Bölcs Vár könyvbemutatóra várja az olvasókat. Ötvös Anna Lola című kötetével kapcsolatban nem szorul magyarázatra, hogy Márai feleségéről szól a könyv, és élőszóban a szerző.
Ugyanitt a Bölcs Várban nyitja meg a Márai Sándor-emlékkiállítást a kassai Márai Múzeum vezetője, Juhász Barbara, és az előző napi Bemutatkozik Kassa című két zenei programot is itt ismétlik meg az előadók, sőt, Tóth László estjére is ebben az épületben kerül sor 19 órai kezdettel.
A színpadon viszont esti könyvbemutatót tartanak, 19.15-kor kezdődik Hermann Róbert és Hanák Gábor történészek beszélgetése Rabati Magda A tábornok és a vértanúk serege című kötetéről.
A délelőtti gyerekprogramok után szeptember 8-án, vasárnap is a Felvidéki táncok című összeállítás nyitja a délutáni műsort, amelynek feltételezhetően legnagyobb közönséget vonzó eseménye Jankovich Marcell Trianon című albumának bemutatója lesz a szerző és a Méry Ratio Kiadó vezetőjének részvételével. A szervezők nagy érdeklődésre számítanak, ez látszik abból is, hogy a bemutatót és a dedikálást a Bölcs Vár aulájába hirdetik 15 órára.
A hagyományos Márai Szalont a házigazda Szigethy Gábor író, rendező a szabadban, a nagyszínpadon tartja 16 órakor, de a vendégei nem késnek le a Márai Sándor Kassáját és Budapestjét bemutató irodalmi estről sem, amely 18 órakor kezdődik a Bölcs Várban. Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész „Aki Kassán született, fővárosi embernek született” című előadására is regisztrálni kell a várható érdeklődés és a férőhelyek aránya miatt.
Akik elhatározták már, hogy eljönnek a Budavári Könyvünnepre, valószínűleg nem tudják még azonosítani a Bölcs Vár, a tudás háza új intézményét a budai Vár egyik legrégebbi épületével, amely évtizedeken át a történelem viharainak nyomait viselve szomorkodott központi helyen, a Tárnok utca, Szentháromság utca és Úri utca által körülvéve.
A közel 800 éves egykori budai városháza – a 2014-ben kezdett régészeti és műemléki kutatások révén – az ország egyik legalaposabban feltárt műemléképülete. A feltárást és a helyreállítást a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány támogatta, hogy tudományos műhely és doktori képzések otthona legyen, elsősorban közgazdasági és pénzügyi területeken. A földszinti közösségi terek: a könyvesbolt, az étterem, a kávézó, az érmekiállítás és a helytörténeti kiállítás a nagyközönség számára is nyitva áll. Hiszen már a tudós felvidéki író, Bél Mátyás is feljegyezte a Tárnok utcai sarokerkély feliratát: DOMVS VTILITATI PVBLICAE RESTAVRATA, azaz „a köz javára helyreállított ház”, amely az 1723-as tűzvész utáni helyreállításra utalt, de a mostanira is érvényes.
