Január elejétől szeptember végéig Szlovákiában 12 665 egyén jelentette be, hogy képtelen kölcsönét, adósságát törleszteni, tehát csődöt mondott.
„Feltételezhetően októberben ez a szám még csak emelkedni fog, így az idei csődeljárások mértéke bőven meghaladja majd a tavalyit, amely számszerűen 13 848 volt” – jelentette be Jana Marková, a Slovak Credit Bureau elemzője.
A Posta Bank munkatársa, Jana Glasová a SITA hírügynökségnek szintén azt nyilatkozta, hogy előreláthatóan a személyi csődök száma tovább növekszik, mégpedig a gazdasági körülmények bonyodalmai miatt is.
Gond van a törvénnyel
Jana Glasová elmondta azt is, hogy a szlovák gazdaság a második félévben kissé visszaesett és a növekedés mindössze 2%-os volt. „Előreláthatóan a szlovák gazdaság a következő időszakban ugyancsak lassúbb ütemben teljesít majd, ami összefügg az egész világban tapasztalható lassulással, illetve az ország kereskedelmi partnerei gazdaságának visszaesésével is” – hangsúlyozta Glasová. A legnagyobb külső veszélyt pedig főleg a brexit és a Washington és Kína illetve Brüsszel közötti kereskedelmi harc jelenti.
A harmadik negyedévben Szlovákiában 4782-en jelentettek csődöt. A CRIF szerint ez éves összevetésben 22,6%-os emelkedés. 2019 szeptemberében pedig ez a szám 1554 volt, ami éves viszonylatban 22,2%-os emelkedést eredményezett. 2006 óta, amióta beindult a személyi csőd intézménye, az idei év szeptemberéig 34 670 adós kérte a csődeljárást.
Az OVB Allfinanz Slovakia pénzügyi elemzője, Marián Búlik szerint a nagyszámú csődeljárás a meglehetősen egyszerű szabályok következménye. „Logikus, hogy a nagy számokból azt is feltételezhetjük, hogy a személyi csődeljárást sok csaló, rosszhiszemű egyén is kihasználja, akik így könnyen megszabadulhatnak az adósságaiktól, anélkül, hogy valaki ellenőrizné a csődeljárás jogosságát”.
Nagy hiányosságnak tartja, hogy a Jogsegélyszolgálati Központ munkatársai sok egyéb kötelességükre hivatkozva, nem végzik kellőképpen a munkájukat, és egyáltalán nem ellenőrzik, hogy az adósok valóban olyan helyzetben vannak-e, amely indokolja a csődeljárást, és nem csupán spekulációról van szó. Ugyanakkor a törvény sem eléggé hatékony az ilyen helyzetek kezelésére.
Az adósok nem mérik fel saját helyzetüket
Ez a meglehetősen könnyű helyzet szinte motivál egyeseket, hogy mértéken felül eladósodjanak, majd csődöt jelentsenek és ismét, immár megszabadulva régi tartozásaiktól, újra kezdjék a kölcsönök intézését.
Jana Glasová szerint a személyi csődök elsődleges oka a nagymértékű eladósodás, amikor az egyének nem mérik fel anyagi lehetőségeiket, és anélkül, hogy tisztában lennének saját pénzügyi körülményeikkel, több kölcsönbe is belemennek. A másik ok, hogy az adósoknak nincs semmiféle megtakarításuk, amellyel fizethetnék a kölcsönüket abban az esetben, ha a bevételeik csökkennek, vagy megszűnnek. Nem utolsósorban csődhelyzetbe juthat az egyén akkor is, ha hosszabb időre munkanélkülivé válik vagy egészségi problémái adódnak.
Marián Búlik azonban úgy nyilatkozott, hogy minden mértéken felüli adóssággal lehet valamit kezdeni még időben, a végrehajtás, az exekúció előtt. „Ha valóban akarunk az embereken segíteni, nemcsak azzal kellene, hogy megszabadítjuk őket az adósságaiktól, de sokkal inkább azzal, hogy megváltoztatjuk a költekezési szokásaikat. Ugyanis ha ezen nem változtatnak, ugyanabba a helyzetbe kerülnek vissza, ahol voltak. Mértéken felül költekeznek, adósságokba keverednek és ismét csődeljárás fenyegeti őket.”
(webnoviny/Felvidék.ma)
