November 3-án, az évközi időszak 31. vasárnapján a Győri Egyházmegyéhez tartozó Moson megyei, mintegy 2900 lakosú egyházközségben, Dunakilitin nagyszabású emlékünnepséget tartottak.
A 2003 márciusában a boldogok sorába emelt a „szegények orvosa-ként” emlegetett Batthyány-Stratmann László szemészprofesszor ugyanis 1870. október 28-án ebben a községben született.
Minden évben megemlékeznek róla a római katolikus plébániatemplomban, de a legutóbbi emlékezés különös volt amiatt is, hogy sétányt avattak a tiszteletére, valamint a ma iskolaként szolgáló, korábbi Batthyány-kastély előtt álló mellszobránál is koszorúztak.
A szemész-doktor 1902-ben Köpcsényben kórházat alapított 25 ággyal, mely az első világháború idejére 120-ra bővült. Köpcsény település ma Ausztriához tartozik, s a kórház bejáratánál Batthyány-Strattmann László működésére emléktábla hívja fel a figyelmet.
Boldog emlékű Lászlót feleségével, a szintén mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel a Jóisten 13 gyermekkel áldotta meg. Az első világháború után Köpcsényből családjával Körmendre költözött. Itt létrehozta második magánkórházát. Betegeit ingyen gyógyította, csupán annyit kért tőlük, imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Gyakran elmondta: ő csak a műtétet végzi el, a gyógyulást Isten adja. 14 hónapon át tartó súlyos betegsége után aznapi zsolozsmáját még elimádkozva a bécsi Löw szanatóriumban halt meg 1931. január 22-én. E dátum környékén vasárnap Felbáron emlékeznek meg róla.
Dunakilitin az ünnepi esemény délelőtt főpapi szentmisével vette kezdetét, melynek főcelebránsa dr. Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. Elmondta bevezetőjében, nagy örömmel jött ide.
„A mai alkalommal is hozzá imádkozunk, kérjük, hogy gyógyítsa meg testi és egyúttal lelki szemeinket is” – mondta.
A szentmisén közreműködött az egyesített Rajka-Dunakiliti Egyházi Kórus Mayer Gizella vezetésével, koncelebráltak Somfai Árpád dunakiliti és rajkai plébános, valamint Drobilits József nyugalmazott bezenyei lelkiatya.
András püspök úr ünnepi áldása után a papság és a hívek átvonultak a Faluház melletti sétányhoz, ahol Kovács Andor Tamásné polgármester asszony mondott ünnepi avató beszédet. Elmondta, amikor ide került férje révén, egyik legszebb információ volt számára, hogy itt született Batthyány-Strattmann László. Ezután elkezdte alaposabban tanulmányozni az életrajzát. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2003-ban a 61 fős delegációban ő is ott lehetett Rómában, a boldoggá avatáson.
Mint megtudtuk, kezdeményezni fogja, hogy a jövő, 2020-as év legyen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mellett Batthyány-Strattmann László-emlékév is.
A Purger-fivérek, Evelin és Levente az ő imáiból összeállított csokorral, elmélkedéssel léptek színre. Ezt követően a püspök úr megszentelte a sétányt, majd az ünneplő közösség átvonult rajta ünnepélyesen az egykori kastély bejárata előtt álló Batthyány-mellszoborhoz, ahol elhelyezték az emlékezés virágait.
Végezetül idézzünk tőle naplórészletéből: „mindig arra törekedtem, hogy betegeim jobbak, bizakodóbbak és egy kicsivel tökéletesebbek legyenek, amikor elmennek tőlem, mint amikor hozzám jöttek. Életében a hűséggel és szeretettel jelmondat szerint igazodott. „Életem egyik fő feladatának tekintettem, hogy orvosi működésemmel szenvedő embertársaimnak szolgálatot tegyek, s ezáltal a jó Istennek tetsző dolgot cselekedjem. (…) Munkám végzése során számtalan kegyelemnek és sok lelki örömnek voltam a részese. Hálát adok mindezért a Teremtőnek, és megköszönöm, hogy az orvosi pályára hívott (…) Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!” – írta boldog emlékű László végrendeletében.