„Ami még néhány hónapja csak távoli remény, hetekkel ezelőtt csupán aggódó bizakodás volt, az a közelmúlt napokban bizonyosság, és ma végre élő valóság lett”. Ezekkel a szavakkal kezdte vitéz Nagybányai Horthy Miklós beszédét 1938. november 11-én, amikor bevonult Kassára. Most ugyan nem számolhatok be ilyen és ehhez hasonló történelmi eseményről, de a fent idézett mondatok érvényesek ma is abban az értelemben, hogy Somorján egy rég áhított munka kezdődhet meg hétfőn, mégpedig a volt paulánus kolostor felújítási munkálatai.
Portálunk 2017-ben már beszámolt arról, hogy az Interreg Szlovákia – Magyarország pályázati kiírásban Somorja városának önkormányzata, illetve a győri Szent Mór Bencés Perjelség sikeres pályázatot írt, aminek eredményeképpen megújulhat a somorjai Korona, illetve végbemehet a győri Szent Mór Perjelség épületének rekonstrukciója is.
A nemzetközi projekt fő célkitűzése a kulturális örökségi helyszínek együttműködésének és fejlesztésének támogatása, illetve a határ menti térség idegenforgalmi vonzerejének növelése. Ez utóbbi célt fogják szolgálni a projekt eredményeként megrendezésre kerülő közös kiállítások és kórustalálkozók, a megújult épületek ugyanakkor várhatóan vallási-egyházi témájú konferenciák helyszínéül is szolgálnak majd.
„A fejlesztést városunk önkormányzatának az Arrabona EGTC európai területi együttműködési csoportosulás megalapításában és működtetésében vállalt részvétele teszi lehetővé. A társulás 2010-ben Győr, Mosonmagyaróvár, Dunaszerdahely és Somorja részvételével alakult; hosszú távú, 2020-ig szóló fejlesztési tervét 2014-ben fogadtuk el. Jóllehet hosszabb időn át nem sikerült olyan pályázati lehetőséghez jutnunk, amely céljainkkal összhangban állt volna, az idő igazolta, hogy érdemes volt kivárnunk. A Korona városi tulajdonban lévő részének és udvarának felújításával sokunk régóta dédelgetett álma válik valóra – Somorja központjában létrejön egy olyan reprezentatív központ, amely az idegenforgalmat, a művelődést és a szórakozást egyaránt szolgálja majd”
– nyilatkozta lapunknak korábban Bárdos Gábor, Somorja volt polgármestere.
A somorjaiak már hónapok óta kérdezgették, miért nem történik semmi a város egyik utolsó, még felújítatlan épületével, noha eredetileg 2019-ben kellett volna befejeződniük a munkálatoknak. A kérdésre a közbeszerzésekkel kapcsolatos országos probléma adja meg a választ, de mindezek ellenére hétfőn megvalósítási szakaszához érkezik a Korona felújítási projektje. A közbeszerzési eljárás végül sikeresen lezárult, Somorja város önkormányzata pedig szerződést kötött a zsolnai székhelyű SOAR Kft.-vel, mely cég munkatársai
a jövő hét elején kezdik meg az építkezés előkészítését, a felújítás pedig 2020 folyamán fejeződnek be.
A Korona épületének felújítása Somorja központjában megteremti egy kulturális és turisztikai információs központ létrehozásának lehetőségét is, amelynek szolgáltatásait évente várhatóan több ezren veszik majd igénybe, hozzájárulva az idegenforgalom fejlődéséhez városunkban.
Bármilyen hihetetlen, a történelmi Magyarország területén a somorjai az egyetlen paulánusok számára épített kolostor.
A szerzetesrendet I. Lipót császár ajánlására Széchényi György esztergomi érsek gróf Pálffy Miklós közbenjárására 1720-ban telepítette Somorjára. Az általuk épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A két épület J. G. Altenburger tervei alapján épült 1722 és 1778 között.
A paulánus vagy Jézus Mária-rendet – ahogy kezdetben nevezték – Paulai Szent Ferenc alapította, IV. Sixtus pápa megerősítésével, 1474-ben.
A paulánusok szigorú aszkétaéletet élő koldulórendi szerzetesek voltak. Gyakran összetévesztették őket a pálosokkal, hiszen minimistáknak is nevezték magukat („legkisebb testvérek”).
Jelszavuk, a Charitas (szeretet) Istenhez és felebarátaikhoz való kapcsolatukat fejezte ki. Alázatos és bűnbánó életet éltek, és egyéb szerzetesi fogadalmaik (szegénységi és hallgatási fogadalom) mellett még a hús fogyasztásáról, valamint a zsírral és a vajjal készült ételekről is le kellett mondaniuk. A templom mögött, a mai plébánia helyén régebben halat és teknősöket tenyésztettek, ugyanis ezek nem számítottak húsételnek.
A paulánusok kezdetben kolostor- és templomépítő, később missziós, lelkipásztori és oktatói tevékenységet is folytattak, holott kolduló rendként ez nem lett volna feladatuk. Ennek ellenére II. József 1786-ban őket is feloszlatta.
