A pártok listájának 3. helyéről induló képviselőjelöltek vettek részt február 20-án este a TA3 televízió A nap témája című, parlamenti választásokat megelőző műsorában. A program második körében került sor Branislav Gröhling, az SaS (Szabadság és Szolidaritás) párt oktatásügyért felelős vezetője és Őry Péter, az MKP Országos Tanácsa elnökének (MKÖ) szópárbajára.
A bemutatkozás után Őry természetesen magyarul is köszöntötte a televíziónézőket, ám indoklás és magyarázat nélkül szlovákul folytatta a beszélgetést. Az első kérdés Gröhling vállalkozásának eladási körülményeit boncolgatta, szerinte ennek oka elsősorban a politikai karrierjének az építése volt.
Az Őry Péterhez intézett első kérdés az MKP elnöki posztjának a betöltését elemezte. Válaszában kifejtette, hogy nem bánta meg, hogy ezt a pozíciót nem töltötte be. Ennek több oka is van, az egyik, hogy polgármesterként ezt tartotta a községe érdekében felelősségteljes döntésnek. A másik pedig, hogy így több ideje jutott más fontos dolgokkal foglalkozni.
A műsorvezető felvetette, hogy az MKÖ nem egyezett meg a Most-Híd-dal, s ennek eredménye lehet, hogy egy magyar párt sem éri el a bejutási küszöböt. Majd rákérdezett ennek az okára.
„Jelenleg öt magyar párt van a politikai palettán, melyek a magyar közösségre épülnek. Az utolsó egyeztetés annak szellemében telt, hogy a Smerrel koalíciót kötünk-e vagy sem. A mostani MKÖ-t alkotó pártok ezt elutasították, hasonlóan a SNS és a Kotleba pártjával is semmilyen választás utáni együttműködést nem tudunk elképzelni”
– mondta.
Majd hozzáfűzte: „Március elseje után írok egy könyvet, megírom az elmúlt év történéseit, mert tagja voltam az összes tárgyalásnak. Érdekes lesz…”
A parlament rendkívüli ülése
Gröhling szerint az SaS nem akarta megnyitni a rendkívüli parlamenti ülést, ugyanis ilyen rövid idő alatt olyan törvényeket nem logikus elfogadni, amelyek megközelítőleg 800 millió eurós költségvetési tételt jelentenek. Véleményük szerint ez egy választási korrupcióról szól, egyik párttársuk feljelentést is tett az ügyben, mert ez az intézkedés a választók befolyásolását célozza. Ha viszont megnyitják a rendkívüli ülést, akkor természetesen tárgyilagosan részt vesznek az ott felvetett törvényjavaslatok megvitatásában. Nyomatékosította, hogy ha komolyan ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése volt a célja a jelenlegi kormánynak, arra ki kellett volna használniuk az eddig eltelt időt.
Őry a szociális intézkedésekről úgy vélekedett, hogy annak a pártján vannak, hogy segítsenek az embereknek, de pár héttel a választások előtt véleménye szerint az, ami most történik, egy választási cirkusznak felel meg.
(Repfotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a másik céljuk az lehet, hogy azon ellenzéki pártokat, melyek nem szavazzák meg a javaslatokat, rossz fényben tüntessék fel. Kiemelte, hogy kiegyensúlyozottnak kell lenni, mert a költségvetés ezt kívánja meg.
A politikumnak és a társadalomnak vissza kell térnie a morális értékekhez, ezeket vissza kell hozni a parlamentbe, a formális és íratlan szabályok betartásával.
Ellenzéki együttműködés a választások után
Az ellenzék megegyezéséről úgy vélte Gröhling, hogy az sikeres lesz. Tárgyalásokat folytatnak az igazságügy, az oktatásügy és az egészségügy terén is. Ezek az intenzív megbeszélések megerősítik, hogy a koalícióban is együtt fognak tudni dolgozni. Ugyanakkor a Smer, az SNS és Kotlebáék pártjával nem kívánnak koalícióra lépni. A demokratikus oldal további pártjai felé is nyitottak.
Őry kifejtette, hogy mindig nyitottak voltak, most az az elsődleges, hogy más legyen a politika, mint az elmúlt négy évben volt. Rávilágított, hogy
két éve az MKP volt az első, aki az összes ellenzéki pártot a székházában egy asztalhoz ültette.
„Az ellenzék összefogását mi indítottuk el. Mindenképpen sajnálom, hogy nem folytattuk abban a szellemben a párbeszédet, ahogy akkor elkezdtük” – emelte ki Őry.
Oktatásügy
A SaS fel van készülve arra, hogy átvegye az ország irányítását. A felsőoktatásban a bérezés, az oktatásügy területén pedig a következetes oktatási program kidolgozása a legnagyobb kihívásuk. A főiskolák tandíjrendszerének kialakítását nem szorgalmazzák, mert véleményük szerint ezzel sok hallgató Csehországban és a többi környező országban kezdené meg felsőfokú tanulmányait.
Az MKÖ programjából a gazdasági rendszert emelte ki a műsorvezető. Őry úgy reagált, hogy az oktatásügy és a gazdaság összefüggéseinek elemzésére vannak embereik. Ő a közigazgatásra vonatkozó terület kidolgozója. Ebből a szemszögből elmondta, hogy
nem a központosítás híve az oktatás és a megye területén, hiszen az egyes régiók kifejezetten egyenlőtlen támogatásban részesülnek.
„A mi programunk speciális abban, hogy a déli és a keleti régiókra összpontosul. Itt speciális pontok és problémák vannak, melyek a kisebbségeket érintik. Ezeket szeretnénk megoldani, például az iskolaügyön vagy a megyerendszeren keresztül.”
Nagyon fontos az önkormányzatok finanszírozásának rendezése. Az átszámolást tekintve érdemes megvizsgálni a támogatás mértékét Pozsonyban – több mint 500 euró – és Csallóközcsütörtökben – ahol 280 euró – miközben 10 kilométer távolság van a két település között. Tehát óriási különbségek vannak, melyek meghatározzák az önkormányzatok lehetőségeit. A községek finanszírozása pedig a befizetett adókból történik. Így láthatjuk, hogy az egész rendszer rosszul működik.
Branislav Gröhling (Repfotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Az adócsökkentés kérdésében prioritásként a közfinanszírozás átláthatóságát tartja Őry a legfontosabbnak.
Majd Bárdos Gyulára, az MKÖ listavezetőjére hivatkozott a műsorvezető, aki szerint a déli régió több évtizede le van szakadva. Arról, hogy ezen konkrétan hogyan lehetne javítani, Őry elmondta: nincs olyan terület, ahol ne lehetne javítani.
Ez nemcsak a magyar nemzetiségűeket érinti, hanem a velünk együtt élőket is. A régiófejlesztés, az infrastruktúra fejlesztésének előnyeiből mindenki részesül.
Őry kifejtette, hogy a cél a természetes régiók kialakítása.
Gröhling az oktatásügy olyan részleteibe ment bele, hogy ki kapja a támogatást, milyen tankönyvekből tanuljanak, milyen legyen a nemzeti alaptanterv. Az elmúlt három évtizedben 110 ezer felvidéki magyar hagyta el Szlovákiát. Ennek megállítására milyen módszerei vannak az MKÖ-nek, hangzott a következő kérdés.
Őry véleménye szerint olyan családpolitikára van szükség, mely támogatja a gyermekvállalást, ez segítheti a magyar közösséget is.
A másik oldalt tekintve, a 110 ezer ember számára fontos megérteni, hogy a nemzeti kisebbség nem hátrány, s a következő népszámláláskor vállalják fel ezt.
Az utolsó kérdés arra vonatkozott, mi lesz az első lépésük, ha bejutnak a parlamentbe.
Gröhling a programjukat tekintve azokkal kezdené, amelyekhez nincs szükség törvénymódosításra és olyan költségekre, melyek megterhelik az államháztartást. Őry szerint elsődlegesen élhetőbb finanszírozást kell biztosítani az önkormányzatoknak.
Végül kérte a választóikat, hogy szavazzanak a 22-es listára, de azokat is, akik nem a szavazóik, mert az MKÖ visszahozza a parlamentbe az erkölcsös és az etikus politizálást.
