Az Országgyűlés elnöke szerint a mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni. Kövér László a Magyar Nemzetben szerdán megjelent interjúban arról is beszélt, hogy nem tartja őszintének a főpolgármester ez alkalomból tett kezdeményezését, s, hogy a magyar baloldal újra és újra rátámad a saját nemzetére.
Kiemelte: a trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. Rámutatott:
először vérrel, utána az ország kétharmadával fizettünk amiatt, hogy komolyan vettük, miszerint mi vagyunk a keresztény Nyugat védőbástyája.
A mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni – hangsúlyozta. Arra, hogy egy halálraítélt ország és nemzet nemcsak él, hanem a szétszakított részek külön-külön és együttesen is olyan teljesítményt tettek le a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.
A jövőt illetően pedig hinni kell az egy isteni örök igazságban
– fogalmazott.
A szomszédos országokkal összefüggésben rámutatott: a magyar nemzet az elmúlt száz évben tanulási folyamaton ment keresztül. A magyar értelmiség már Trianont megelőzően is tisztában volt vele és hangot is adott annak a véleményének, hogy egy közös hazában élünk, szűkebb értelemben a Kárpát-medencében, tágabb értelemben egész Közép-Európában. Ezt a sorsközösséget figyelmen kívül hagyva csak egymás tragédiáit idézhetjük elő, a másikkal szembeni káröröm pedig múlékony. Mi ezt beláttuk, és egy új korszakot akarunk nyitni a XXI. században, ami az „együtt sírunk, együtt nevetünk” életfelfogására épül fel. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem egymástól, hanem a mindannyiunk nemzeti önazonosságát és szuverenitását eltörölni akaró erőktől van félnivalónk – fejtette ki.
A területi autonómiára vonatkozó felvetésre elmondta: a nyugat-európai államok a történelem során mindig hol kisebb, hol mélyebb lenézéssel tekintettek Közép-Európára. Ezért nem gondolják, hogy ami jár a baszkoknak, a Belgiumban élő németeknek vagy a Finnországhoz tartozó alandi svédeknek, az jár a határon túli magyaroknak – mutatott rá. Hozzátette: amikor az említett autonómiákat létrehozták, még nem volt divat nyugaton a nemzeti lét tagadása.
Kifejtette: az Európai Unió lakosságának tizede, 50 millió ember él ősei szülőföldjén kisebbségben, de ennek ellenére Brüsszelben az ő problémáik, igényeik háttérbe szorulnak a „nemi eltévelyedés” immár megszámlálhatatlan változatának elfogadtatásáért egyszerre agresszív és alattomos kampányt folytató mozgalmak, vagy az illegális bevándorlók ügye mögött, akikkel szemben már kritikát sem lehet megfogalmazni. Értékelése szerint mindez érthető, ha figyelembe veszik, hogy – ellentétben a nemzeti közösségekkel – ezek az úgynevezett kisebbségek kiváló eszközök az európai kultúra lebontásában, amely előfeltétele a célzott birodalmi központosításnak.
A honosításról szóló törvény tíz évvel ezelőtti elfogadását úgy értékelte, hogy az óriási lökést adott a nemzet határokon felüli újraegyesítésének.
Sikerült elfogadtatni az utódállamok egy részének politikai elitjével is a magyar döntést, amely elősegíti a Kárpát-medence és Közép-Európa egységes gazdasági és kulturális térségként történő újjászervezését
– mondta. Hozzáfűzte: ráadásul nem igazolta azokat az aggodalmakat, hogy a kettős állampolgárság miatt kivándorlási hullám indulna meg a magyarlakta területekről. Ellenkezőleg, jelentősen megerősítette a határon túl élők identitását, erkölcsi erejét.
Kitért arra is, hogy a magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet – mondta. A mai balliberális politikusokban nincs meg a nemzet iráni elkötelezettség. Szili Katalin MSZP-ből való távozásával a nemzeti gondolat képviselete a baloldalon lezártnak tekinthető – tette hozzá.
Karácsony Gergely kezdeményezését, amelyben egyperces megállásra kérte a fővárost a diktátum aláírása időpontjában, nem tartja őszintének. Értékelése szerint a baloldal politikusainak egy kisebb része szégyelli, és nem szívesen hirdeti a nemzettel kapcsolatos álláspontját. Más részük politikai számításból próbálja bizonyos kérdésekben nemzetinek beállítani saját magát, ám a döntő pillanatban mindig kilóg a „balliberális lóláb”. Mint mondta, Karácsony Gergelyt is ebbe a csoportba sorolja. A harmadik részt a „megveszekedett nemzetgyűlölők”, Gyurcsány Ferencék és a momentumos élcsapat alkotja, akik gyakorlatilag tőrőlmetszett utódai az 1919-es bolsevistáknak.
Arról, hogy van-e eredménye a szigorított házszabálynak, azt mondta: az elmúlt időszakban szoros és átvitt értelemben is csökkent a zaj, a patkóban ülők fegyelmezettebben hallgatják a másik oldal képviselőit. Reméli, ez egy jó tendencia kezdete. A házszabály szigorításán túl ebben talán benne van az is, hogy az előző ülésszak parlamenti rendbontásainak, a tévészékházban bemutatott vásári komédiának negatív volt a visszhangja. Az ellenzéki képviselők akcióira még a kormánnyal szemben kritikus szavazók többsége sem volt vevő „húzta alá.
A járvány elleni védekezés során tanúsított ellenzéki magatartásról szólva párhuzamot vont azzal, amit az 1919-es baloldal művelt a két világháború között a Trianonban megcsonkított, halálraítélt Magyarországgal. Szerinte ugyanaz a logika: az Orbán-kormány megbuktatásáért az ország tönkretétele, sárba tiprása, az uniós források elvétele sem drága a mai ellenzéknek és nemzetközi támogatóinak – minél rosszabb a magyar embereknek, annál többen fordulhatnak szembe a kormánnyal.
