Rimaszombatban a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat és a Kerecsen Motoros Egyesület közösen tartott megemlékezést a köztemetőben, a Nagy Háború hőseinek közös sírjánál.
A Hősök keresztjének újraállítása
Trianon századik évfordulója alkalmából újrafaragtatták a már elkorhadt és kidőlt I. világháborús sírkeresztet. Annak másolatát Nagyferenc Katalin rimaszombati képzőművész készítette, annyi különbséggel, hogy az eredeti mérete 19x18cm volt, azaz 1918, az új mérete 20×20, azaz 2020 lett.
A rimaszombati köztemetőben a műsor 16.32-kor harangszóval kezdődött, majd felvonulással behelyezték a régi helyére a keresztet. Elénekelték a székely himnuszt, Foglár Gábor előadóművész Tóth Zoltán: Don kanyari rém(v)ület c. versét adta elő. Kerényi Éva történész ismertette az I. világháborúban elesett katonák emlékére állított kereszt történetét.
Hősök keresztje (Fotó: Turcsányi Gábor/facebook)
Szerekován János operaénekes Tóth Zoltán: Trianon árvái c. versét énekelte, amit videóklippen a Magyarság Háza is közzétett ezen alkalomból. E különleges premierrel emlékezett a budapesti Magyarság Háza a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára. Tóth Zoltán felvidéki költő Trianon árvái című versét Fülöp Csongor zenésítette meg. A klippben Szerekován János operaénekest Miczinger Ilona zongoraművész kíséri. Hangmérnök: Kiss Sándor. Drónfelvételek: Bunda Szabolcs (Kárpátalja), Iván Attila (Vajdaság), Mucha Oszkár (Erdély), Szaszák György (Felvidék), Szász István (Erdély). A filmet Mucha Oszkár készítette.
Az új, ezúttal már trianoni emlékhely avatásán Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke mondott megemlékező beszédet. A kereszt megszentelését követően megkoszorúzták azt, s közösen elénekelték a Himnuszt.
A megemlékezés a városban folytatódott, a Fő téren, a Hősök emlékművénél és a református templom melletti centenáriumi emlékműnél, ahol szintén elhelyezték a megemlékezés koszorúit. A Baráti Körök és a Magyar Közösség Pártja nevében Juhász Péter megyei és város képviselő szólt a megemlékezőkhöz. Úgy ahogy az esti, Alsópokorágy városrészben meggyújtott őrtűznél is ő bátorította a jelenlévőket.
Rimaszombati megemlékezés (Fotó: Homoly Mária)
„Ne a fájdalom, s a belőle fakadó sérelmek, hanem az összetartozás érzése és a szeretet vegyék át a helyet a szívünkben, éljünk bárhol is a világban magyarként, egymásért, de nem mások ellenében, mindazonáltal egészséges büszkeséggel, kellő alázattal és hálával a szívünkben.
Az idő és az „Ég” valóban kegyes volt hozzánk a századik évfordulón. Hála érte, mert magáldott volt ez az emlékezés, mely új élet sarjadását hordozza magában. Felemelő érzés volt Gombaszögön ott lenni az ereklyés zászlótartó és a mai Szlovákia területén élő magyarság zászlajának felavatásánál, amint Alsópokorágyon a „Hóratetőn” a Rima-völgye felett nagy körben állva az összetartozásunk tüze máglyarakás körül egymást kézenfogva elcsendesedve hallgatni az áldást, s pontban 20:20-kor meggyújtani a tüzet másik 4000 helyszínnel együtt világszerte.
Összetartozunk! Bízom benne, hogy ez az évforduló a fordulatról szól majd, s a jó irányba. Elsősorban rajtunk múlik, hogy ez így lesz-e, s élünk-e a lehetőséggel” – írta közösségi oldalán Szabó Krisztián építész, az őrtűz főszervezője, az alsópokorágyi református gyülekezet gondnoka.
Harangzúgások és őrtüzek
Rimaszombat mellett a legtöbb gömöri településen igyekeztek megszólaltatni a templomok harangjait 16.32-kor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Tudomásunk szerint 100 másodperces haranghúzással emlékeztek a Nagyrőcei járásban Felsőrás, Szkáros, Felsőfalu, Alsófalu, Beje, Kisvisnyó, Otrokocs, Zsór, Oldalfalva, Lévárt településeken, a Rimaszombati járásban Ajnácskő, Balogfala, Feled, Jeszte, Gömörpéterfala, Vecseklő, Hubó, Uzapanyit, Balogújfalu, Nemesradnót, Hanva, Naprágy, Újbást, Rakottyás, Kálosa falvakban.
Hanva (Fotó: Nagy Réka Eszter/facebook)
Gömörből is csatlakozott pár község ill. civil szervezet az Összetartozásunk tüze felhíváshoz. Regisztráltak a gyujtsukmeg.ma oldalra, s égtek a gyertyák vagy lobogtak a tüzek 20.20 perctől Alsópokorágy mellett Gergelyfalán, Nagybalogon, Uzapanyiton, Bátkában, Zsípben, Nemesradnóton, Almágyban, Ajnácskőn, Gesztetén, Velkenyén, Méhiben, Runyán, Lévárton. A Rozsnyói járásban többek közt Lekenyén, Gömörhorkán, Jabloncán, Csoltón, Dernőn, Tornagörgőn, Rozsnyón és természetesen Gombaszögön is fellángolt a tűz. A gúnyhatárhoz közel, az egykor Gömörhöz tartozó Putnokon is fellobbant az összetartozásunk tüze, melynek melege idáig ért.
A rimaszombati tűz parazsa… (Szabó Zoltán/facebook)
Külön emlékműsort is rendeztek pár helyen
Cered és Tajti között határmenti találkozóra gyűltek össze. Az átmenetileg lezárt határnál elénekelték többek közt a Himnuszt, a Magyarok világhimnuszát, a Székely himnuszt és több egyház éneket. Itt voltak a vecseklői és környékbeli magyarok is.
Almágyon a hősök emlékművénél koszorúztak. A megemlékezőkhöz Agócs Ildikó, a Csemadok helyi elnöke szólt. Gyertyákból rakták ki a 100 számjegyet.
Ajnácskőn a Szent István szobor előtt kezdődött a megemlékezés, Miko Alexandra, a Csemadok helyi elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik ezután a templomba vonultak az Egy Miatyánk a magyarokért misére. A Méhész-tetőn gyújtottak tüzet.
Nagybalogon a temetőben, a templomkert melletti hősök emlékművét koszorúzták meg. Itt a Csemadok helyi szervezete várta a megemlékezőket. Molnár Jolán vezetőségi tag elmondta Papp Vári Elemérné sz. Sziklay Szeréna: HITVALLÁS c. versét. Mint kifejtette, ez a vers közvetlen a trianoni döntés után született. Egy irodalmi pályázatra írta Szeréna, aki Jánokon született 1880-ban és Budapesten halt meg 1923-ban. Ezzel a verssel megnyerte a pályázatot. Már régebben őrizgették erre az alkalomra, amit Balázs sz. Poznán Mártától kaptak ajándékba. Este 20.20-kor a Torhegyen a cserkészek és kerecsenmotorosok gyújtottak tüzet.
Gömörpéterfalán az őrtűz meggyújtása előtt bemutatták azt a hatméteres faragott kettős keresztet, amely a község felett őrzi majd a magmaradásunk hitét. Ezen a gúnyhatár menti településen, amelyről Tőzsér Árpád is megírta, hogy a világ közepe, épül a Felföldi Dali Iskola központja és működik a Palóc Kocsma. A szervezőkkel a szombati trianoni tragédiáról szóló filmvetítésen is találkozhattunk.
Péterfala, a világ közepe (Fotó: Kopecsni Gábor/facebook)
A Medvesalja Ifjúsági Csoport az online térben szervezett egy beszélgetést arról, hogy milyen hatással volt a békediktátum Medvesalja lakosságára és viszonyaira. A trianoni határon átívelő kapcsolatok Medvesalján című tanulmány szerzőjével, Bozó Andreával, a Nógrádi Múzeum munkatársával Vincze Gábor, a Medvesaljai Majális főszervezője beszélgetett.
A református egyház berkein belül emlékeztek többek közt Hanván, Tompa Mihály sírjánál, a templom előtt. Sajószentkirályon a Hit és haza kopjafájánál.
Tornalján a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Rákóczi Magyar Ház udvarán gyűltek össze. Emlékbeszédet Tamás Ákos tanár mondott.
Sok kedves perc, bátorító szó érkezett telefonon, a közösségi hálókon is az elszakított gömöri testvérekhez Magyarországról. Számos gömöri vonatkozású emlékkép villant fel innen-onnan. Nemcsak a gömöri embereknek lehetett kedves meglepetés az M1 élő Híradójának esti kapcsolása, amikor is a magyarországi Borsodszentgyörgyön a serkei Kovács Magdaléna kapcsolódott be énekhangjával. A videóban 8.50 perctől látható az az őrtűz, amelyet hagyományőrzők gyújtottak itt.
Természetesen ettől sokkal több helyen volt összejövetel, elnézést kérek azoktól, akiket nem sikerült egy csokorba gyűjteni. Ugyanakkor a megemlékezések sora ezzel nem ért véget. Vasárnap a református istentiszteleteken is felidézik a száz évvel ezelőtti eseményeket, s Isten áldását kérik a gömöri magyarság megmaradására.
