A tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólították fel a fehérorosz hatóságokat a visegrádi országok (V4) államfői közös szerdai közleményükben.
Andrzej Duda lengyel, Miloš Zeman cseh, Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar államfő a helyzet békés rendezését szorgalmazta.
„Felszólítjuk az illetékes fehérorosz hatóságokat, hogy teremtsék meg a lehetőséget a helyzet politikai megoldására, tartsák tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni erőszaktól”
– áll a nyilatkozatban. Támogatjuk a fehérorosz emberek jogát a szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztáshoz – hangsúlyozták.
A V4-ek elnökei egyúttal önmérsékletre szólították fel a külföldi szereplőket, és azt kérték, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek alááshatják Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását. Emellett üdvözölték, hogy az európai uniós tagállamok vezetői szerdán rendkívüli ülést tartanak a fehérorosz válságról. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak arról, hogyan segíthetnék a párbeszéd kialakulását a hatóságok és a társadalom között, miként biztosíthatnák szolidaritásukról a helyieket, illetve várhatóan döntenek a Fehéroroszország ellen előkészített uniós szankciókról.
Fehéroroszországban másfél hete folyamatosak a tüntetések. Vasárnap az ország posztszovjet történetének legjelentősebb tiltakozása zajlott, amelyen egyes becslések szerint 200 ezren vettek részt. A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.
Az elégedetlenség egyre szélesebb rétegeket ér el: rendőrök, az állami szféra alkalmazottjai és az ország szlovákiai nagykövete is kiállt a változást követelők mellett.
Lukasenka egy vasárnapi gyűlésen jelezte: nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle. Az elnök tagadta, hogy csalással szerezte meg hatodik mandátumát, és az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért.
Az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét, szankciókat készít elő
Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után.
Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői világos üzenetet küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.
A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg – közölte.
A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik. Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.
A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk – szögezte le.
Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával. Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.
