Tablók, történeti relikviák, régészeti leletek, fotók, térképmásolatok segítségével mutatja be Szer hagyományait és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ötvenéves történetét egy, a helyszínen péntektől látható kiállítás.
Kiss Róbert Károly, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, 1970. április 29-én döntött egy emlékbizottság arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét.
Nem véletlen, hogy Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának választása éppen erre a helyszínre esett, hiszen Szer legendája egészen a középkorig nyúlik vissza:
Anonymus, III. Béla jegyzője írta le a Gesta Hungarorumban, hogy Árpád vezér és a nemesek ezen a helyen tartották az első magyar országgyűlést – közölte a szakember.
A 12. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is ment keresztül, és maradványait csak a 19. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált. A nemzeti romantika időszakában a hely közösségi térré vált, 1897-ben Göndöcs Benedek felvetésére felépült az Árpád-emlékmű, amely a következő évtizedekben búcsújáró hellyé vált. A két világháború között bővült az Árpád-liget, kút, székely kapu és egy azóta megsemmisült turulos emlékmű épült.
A hét magyar vezér (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás, a következő évtizedekben a hely hagyományai között is ez vált hangsúlyosabbá.
1970-ben Erdei Ferenc kezdeményezésére döntöttek egy, a földosztásnak és a magyarok letelepedésének emléket állító park kialakításáról. László Gyula régészprofesszor már ekkor felvetette, hogy itt állítsák fel Feszty Árpád Magyarok bejövetele című monumentális körképét.
Juhász Antalnak, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatójának vezetésével 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-be kivitelezése.
A skanzen az emlékpark része (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.
Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény – melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen – helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua csoport végezte 1990 és 1995 között.
Az emlékparkról készült képriportunkat ITT tekinthetik meg.
