Itt az idő, hogy Európa felszámolja törékenységét és lépéseket tegyen egy új élet felé, amelyhez erős egészségügyi unió létrehozására van szükség, amelynek része, hogy az Európai Uniónak az egészségügyre több forrást kell biztosítania – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.
Von der Leyen az unió helyzetét értékelő első beszédében hangsúlyozta, az európai egészségügy törékenységének felszámolásához meg kell erősíteni az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Járványügyi Központot (ECDC).
Ezek mellett olyan európai ügynökséget kell létrehozni, amely különböző egészségügyi kutatásokat képes támogatni, illetve a tagállamok számára könnyen hozzáférhető tartalékot kell képezni gyógyászati termékekből.
Kiemelte, Európa stabilitásához vissza kell állítani a munka méltóságát. Ennek érdekében az uniós bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a minimálbér rendszerét. A munkát meg kell fizetni, tisztességes minimálbérre van szükség Európában – húzta alá az uniós bizottság elnöke.
Egész Európának ki kell vennie részét a migrációs kihívások kezeléséből
Mivel a migráció összeurópai kihívást jelent, az Európai Bizottság minden uniós tagállamot arra kér, hogy a szolidaritás jegyében fokozzák erőfeszítéseiket, hiszen egész Európának ki kell vennie részét a migrációs kihívások kezeléséből – folytatta Von der Leyen. Az unió helyzetét értékelő első beszédében hangsúlyozta, a migráció mindig jelen volt és jelen lesz Európában.
„A migráció évszázadokon át határozta meg társadalmainkat, gazdagította kultúránkat és formálta életünket”
– fogalmazott.
A Görögországban nemrégiben megsemmisült menekülttábor esete arra világított rá, hogy Európának egységesen kell cselekednie. E közös európai cselekvés érdekében az Európai Bizottság a jövő hét folyamán bemutatja új migrációs paktumát. Ebben a bizottság hangsúlyt fog helyezni a menedékjog megszerzésének és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását legalább 55 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig
Szigorítani kell az Európai Unió 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzésein: a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Az EU és tagállamai a 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását.
Von der Leyen hangsúlyozta, a klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is.
„A célérték emelése egyesek számára túl sok, mások számára nem elegendő, de a hatásvizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy gazdaságunk és iparunk képes ennek megvalósítására” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
