A napokban különleges, számomra rendkívüli élményt hozó kiadvány jelent meg a hazai magyar könyvesboltokban: Zolcer János Mihail Gorbacsovról (és más, világszerte ismert, huszadik századi politikusokról) szóló könyve. Az ipolybalogi származású szerzőt diákkora, egyben újságírói mesterségének kezdete óta ismerem, bár németországi tartózkodása alatt alig hallottam felőle. Az ott töltött évek után azonban ma már Budapesten él, onnan igazgatja a világ húsz városában működő médiabirodalmát.
A Gorbacsov titkai sok szempontból izgalmas olvasmány. Először is minden előzmény nélküli, páratlan eset a felvidéki magyarság történetében, hogy egy hazai szerző világtörténelmi rangú államférfiakkal készítsen beszélgetéseket, így például nem csupán Gorbacsovval, aki a könyv főszereplője, akivel a legtöbb időt töltötte, s aki összeismertette őt volt kollégáival, így pl. George Herbert Walker Bush-sal, Helmut Kolh-lal, Simon Peresszel, Hans-Dietrich Genscherrel, Jasszer Arafattal, Fidel Castroval, Nelson Mandelával, sőt: még II. János Pál pápával is.
Különleges a kötet műfaja is, melyet a szerző hibridnek, „a dokumentumriport-interjú-írói fantázia könnyed, olvasmányos formában előadott dokumentum-mesének” nevez. A könyv lapjain elhelyezett QR kódok okostelefonnal lejátszható, rövid videókat nyitnak meg, bemutatva egyes szereplőket és helyszíneket. A műnek ez a különleges szerkezete; a szép nyelvezet; az interjúkban fel-felcsillanó, eredeti információk és fotók emlékezetes szellemi élményt nyújtanak, hiszen ezen emberek döntései kihatottak mindnyájunk életére. Remélem, az olvasónak is ez lesz majd a véleménye.
Kedvcsinálónak álljon itt néhány idézet a budapesti Kossuth Kiadónál megjelent, s a hazai, magyar könyveket árusító, szép kivitelű, 430 oldalas műből.
Elsőként egy megszívlelendő mondat a főszereplő Mihail Szergejevics Gorbacsovtól, aki 1931 március másodikán született, s aki éveken át a világ egyik legerősebb hatalmának vezetője volt:
Az a politika, amely nem fogékony az emberi sorsok iránt, nem érdemel tiszteletet!
Most pedig következzenek idézetek a szerzőtől, Zolcer Jánostól, aki a mai napig kapcsolatban áll az immár nyolcvankilenc esztendős politikussal, a peresztrojka és a glasznoszty atyjával, ezzel a békés forradalmárral, aki fegyverek nélkül változtatta meg a világot; aki sohasem volt a megalkuvások embere, s akinek volt hozzá bátorsága, hogy kiengedje a palackból a változások szellemét Oroszországban – megváltoztatva a világot is.
Zolcer János: „…Gorbacsov tudta, hogy a Szovjetunió egy begyöpösödött, öreg és konzervatív kommunisták által, önös érdekek mentén irányított diktatórikus társadalom. Felismerte, hogy az ország élete így nem folytatható: a gazdaság a csőd szélén áll, a hidegháború felemészti a javakat, az emberek ismét éheznek, mint a múlt század harmincas éveiben. Mindezt így látták vezetőtársai is, de nem mertek cselekedni.
„Bármi történt is, újra meg újra ezt tenném: el kellett indítanom a világot a változások útján” – mondta Zolcer Jánosnak Gorbacsov a 2000-es évek elején.
Én, mint olvasó, már csak azt teszem hozzá, hogy nagyon jó érzés volt ezt a pompás könyvet elolvasnom. Szerzője egyaránt tanúságot tett nem csak a tehetségéről, hanem a bátorságáról is. Cserében pedig megkapta egy hajdani orosz traktorista, a világ egyik legönfeláldozóbb és legbecsületesebb államférfijának barátságát.
