A digitalizáció elősegítése, a bürokrácia csökkentése, az iskolák finanszírozásának az egységesítése és a tankönyvpiac megnyitása is a modern oktatásügy stratégiai jellegű intézkedései közé tartozik.
A modern oktatásüggyel kapcsolatos vízióját a pénteki sajtótájékoztatóján mutatta be Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter.
Mint megjegyezte: nem reformról van szó, hanem intézkedések soráról, amelyekkel rövidesen foglalkozni akarnak. Ezek közül néhányat már sikerült is megvalósítani.
A miniszter azt is elmondta, hogy nem fognak hosszú dokumentumokat írni az oktatásügy reformjáról. Rámutatott: Szlovákiában már számos reformot megvalósítottak. „Az összes már meglévő dokumentumból indulunk ki, ezenkívül a kormány programnyilatkozatából, illetve az SaS és a Tanuló Szlovákia (Učiace sa Slovensko) programjából” – magyarázta.
A tárca 12 intézkedést emelt ki. Az első intézkedés a tankönyvpiac megnyitását érinti. Ennek első fázisát még a nyár előtt elindították. Erre a területre eddig körülbelül 16 millió eurót költöttek. A második fázisban a minisztérium az alapiskolák felső évfolyamai számára is megnyitná a tankönyvpiacot, a harmadik fázisban pedig a középiskolák következnének.
A miniszter szerint a digitalizáció a legambiciózusabb célkitűzésük, mert több száz milliós kiadásokkal jár. A digitalizáció célja, hogy a pedagógusok és a tanulók számára is elérhető legyen ez a technológia, és hogy a technikai eszközöket akár ki is tudják kölcsönözni. A minisztérium hatmillió eurót különített el erre a célra a saját forrásaiból.
A fennmaradó összeget uniós pályázatokból, a REACT-EU-ból és a megújítási tervből akarja előteremteni. A minisztérium a képzés tartalmán is változtatni kíván.
„Már elindult egy kísérleti projekt, amelybe 35 iskola kapcsolódott be. Egy új oktatási programról van szó, amely három ciklusból áll (1-3. évfolyam, 4-5. évfolyam, 6-9. évfolyam)” – mondta Gröhling. Olyan átfogó témaköröket is be akarnak vezetni az oktatásba, mint a környezetvédelmi vagy pénzügyi alapismeretek. Ezenkívül csökkentenék azoknak a szakoknak a számát, amelyeknek költséges a fenntartása, mégis nehéz velük elhelyezkedni.
A középiskolai szakok modernizálása szintén a célok között szerepel. A bürokrácia csökkentését célzó intézkedéseknek köszönhetően csökkenni fog a pedagógusok terheltsége, és ezáltal hatékonyabbá válhat a munkájuk. A miniszter szerint a finanszírozás összevonása, illetve az oktatásügyi tárcához való áthelyezése egyes iskolatípusok esetében nélkülözhetetlen az iskolafenntartás hatáskörének az átvételéhez.
Megjegyezte: 2022-től már átvennék az iskolák eredeti hatásköreinek egy részét. Mindez a regionális iskolaügy finanszírozásának az egységesítését és áttekinthetőségét is maga után vonná. A minisztérium az óvodákkal is foglalkozni akar.
Létrehoznának egy mintaiskolát is, amely inspirációként szolgálhatna az osztálytermek elrendezését illetően. Ehhez a ponthoz tartozik a befogadás elősegítése és a kirekesztettség megszüntetése.
A miniszter szerint az a cél, hogy minél több olyan csoport legyen az iskolákban, amely ezeket a dolgokat támogatja. Hozzátette: az iskolapszichológusok is fontos tagjai lesznek az iskolai személyzetnek.
„A felsőoktatás területén a legnagyobb változás az új finanszírozási módszer lesz” – mondta a miniszter. Az a cél, hogy a felsőoktatási intézmények jobb eredményeket érjenek el, és hogy javuljon a kutatási és fejlesztési jellegű tevékenység. Ezáltal nagyobb mértékű támogatásban részesülnek a minőségi kutatások és fejlesztések, illetve azok a tanulmányi programok, amelyek végzősei el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A pedagógusok jutalmazásáról jelenleg folyik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, és dolgoznak a törvénymódosításokon. Az oktatásügyi miniszter megjegyezte, hogy külön juttatásokat fizetnének a pedagógusoknak a minőségi munkáért és teljesítményért, de más szempontokat is figyelembe vennének.
