Ha úgy tetszik, akkor az unió intézményrendszere megérett a reformációra, mert túlságosan is elszakadt a valaha hirdetett elvektől – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely szombaton jelent meg a lap online felületén.
Az interjúban Kövér László egyebek mellett azt mondta, az Európai Unió egy sok elemből összeálló bonyolult struktúra, és ennek a felépítménynek az intézményeken túli részei – sőt elsődleges meghatározói – a nemzetállamok, így Magyarország is.
„Ezért aztán Brüsszel és az Európai Unió közé mi soha nem tettünk egyenlőségjelet, a kommunikációban sem. Azt mondjuk, az Európai Unió eredeti eszméjéhez, a kiindulási ponthoz szeretnénk visszatérni. Ha úgy tetszik, akkor az unió intézményrendszere megérett a reformációra, mert túlságosan is elszakadt a valaha hirdetett elvektől. Most már itt lenne az ideje, hogy kiszögezzük a brüsszeli parlament kapujára a magunk pontjait”
– fogalmazott Kövér László.
Hozzátette, ki lehetne „szögelni”, hogy az Európai Unió nem létezik független tagállamok nélkül. Az európai intézmények arra valók, hogy kiszolgálják a független nemzetállamok együttműködését, nem pedig arra, hogy megrendszabályozzák a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányzatait.
A házelnök úgy látja,
végre egyértelművé kellene tenni, hogy korrupció és illegitim ellenérdekű befolyásolás az is, ha fontos pozíciót betöltő uniós tisztviselők egy világuzsorás fizetési listáján szerepelnek.
Továbbá, hogy nincsen kettős mérce. Pontosabban sokfajta mérce van, éppen azért, mert az Európai Unió független, külön történelmi utat és kulturális fejlődést bejáró nemzetek együttműködési kerete – fogalmazott.
Ezért nagyon nehéz közös, mindenki számára ugyanazt jelentő definíciókat adni, mondjuk, a jogállamiságra, vagy az alkotmányosságra vonatkozóan, mert ahány ház, annyi szokás – fűzte hozzá.
„Mi például nem vagyunk monarchia, nálunk nem a kormány irányítja az ügyészséget, van alkotmánybíróság, nem a pártok delegálják a bírákat, nálunk nincs államegyház. A magyar alaptörvény nem a szentháromságtan rögzítésével indul, mint a görög alkotmány. Ez utóbbi senkit sem zavar, senki nem veszi komolyan. A probléma az, hogy mi Isten nevével kezdjük az alkotmányt és komolyan vesszük”.
Az ellenzéki összefogásról az interjúban azt mondta, ki kell várni, hogy miképpen ér majd véget ez a történet. „Mindenesetre arra készülünk, hogy egy közös lista, egy közös jelölt fog a Fidesz és a KDNP jelöltjeivel szemben állni, függetlenül attól, hogy milyen konfliktusok erjesztik már ezt a moslékkoalíciót” – tette hozzá.
Kövér László szerint a hatalomért való „eszelős, őrjítő vágyakozás” végső soron egyszerűen félretesz minden morális gátlást az ellenzék köreiben.
Ennek azok a politikusok és politikai erők is a „foglyaivá váltak, válnak”, akik jobb meggyőződésük szerint nem vennének részt ebben a „kényszer szülte bandában” – tette hozzá.
„Csakhogy mára odáig jutottak, hogy miközben tíz éve minden energiájukat – bel- és külföldön egyaránt – a kormány s ezáltal Magyarország pozíciójának aláásására, nemzeti érdekérvényesítési törekvéseinek gáncsolására, sikereinek eltagadására, önbizalmának elsorvasztására fordították, közben maguk elfeledkeztek építkezni. Nem arról beszélek csupán, hogy nincs egy alternatív programjuk, ami vonzóbbnak tűnik a választók szemében, mint a kormánypártoké, hanem arról, hogy szervezeti és intellektuális hátterüket tekintve is a totális leépülésen vannak túl”.
Hangsúlyozta, az ellenzéki pártok legalább fele ma már nem tudna önállóan elindulni egy választáson. „Vajon kinek nem tűnik fel, hogy az MSZP-nek és a Jobbiknak már arra sincs ereje, hogy legalább megpróbálja cáfolni a vádat, miszerint a vezetőik néhány befutó listás képviselőjelölti helyért cserébe eladták a pártjukat Gyurcsányéknak” – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy a „jobb sorsra érdemes” LMP is kerüli annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon az őszödi „böszme zsoldjában” mihez képest is lesz más a politika.
Kitért arra is, mind érzelmileg, mind elviekben teljes mértékben azonosul a kormánypártok képviselőinek azon értékítéletével, hogy Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottság elnöke méltatlanná vált ennek a testületnek a vezetésére.
„Házelnöki minőségemben viszont kénytelen vagyok azt mondani, hogy addig marad a bizottság élén, ameddig az őt delegáló pártok be nem látják ugyanezt, amire, lássuk be, csekély az esély. Pontosan a demokrácia hitelességének, meg az intézményrendszer működőképességének a védelme érdekében nem tartanám elfogadhatónak, hogy olyan precedenst teremtsünk, amely – a szándékkal ellentétesen – tovább gyengítené a parlament tekintélyét, a működéshez szükséges bizalom maradékát és az ezt kifejező néhány utolsó íratlan játékszabály érvényességét” – mondta Kövér László, azzal együtt, hogy ugyan házszabályszerűen megoldható lenne, hogy Korózs Lajost elmozdítsák, mégsem támogatná ezt, sőt ha a kormánykoalíció pártjai ezt indítványoznák, megpróbálná őket lebeszélni erről.
