Pontosan ma három esztendeje, hogy a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 25. évfordulóját követően a három erdélyi magyar politikai párt ‒ az RMDSZ, az MPP és az EMNP ‒ aláírta azt a megállapodást, melyben kinyilvánították, hogy a nemzeti identitás megőrzése és továbbadása, a kultúra fejlesztése, a nemzeti kisebbségi lét megélése csak a közösségi önigazgatás intézményrendszerén keresztül biztosítható.
Ezzel a közösség alkotó ereje is megsokszorozódva erősíti a többségi társadalom és az egész ország, Románia gyarapodását. Az alapelvek között az önkormányzás területi és a különböző autonómiaformák ‒ európai példáknak és a szubszidiaritás elvének is megfelelő ‒ kereteit rögzítették. A magyar nyelv regionális egyenjogúságát, az önigazgatás demokratikus intézményrendszerének tiszteletben tartását fogalmazták meg és azt, hogy valamennyi lépés a közösség identitásának megőrzése, a szülőföldön való boldogulása és gyarapodása biztosításával történik.
A 2020. december 6-i parlamenti választást megelőzően az RMDSZ és ‒ az MPP és az EMNP fúziójával létrejött ‒ EMSZ megállapodása az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviseletéről és a parlamenti választásokon való együttműködésről szólt, ezzel is kifejezve a magyarság és a többségi társadalom irányába a közösen felvállalt értékeket és lépéseket. A magyar közösség támogatása alapján létrejött parlamenti képviselet és a koalíciós megállapodás a három éve elvetett mag decemberi hajtása, amely új reményeket nyújt a közösségi elképzelések megvalósítására.
A nemzeti régiók polgári kezdeményezése a Minority SafePack várható, nem távoli sikerének folytatása lehet, amelyek együttesen Európa valamennyi nemzeti kisebbségben élő közösségének is új időszámítást jelenthetnek.
Legyen ezzel az indulással ez az évtized az őshonos nemzeti kisebbségek évtizede a hosszú távú európai stabilitásért.
Szili Katalin
miniszterelnöki megbízott
