A Pew Research Center nevű statisztikai, vallásszociológiai mérésekkel is foglalkozó intézet dolgozott a világjárvány őszi hulláma alatt is. Telefonos interjúk alapján, 14 276 felnőtt megkérdezettekre bízva a mérlegelést, összehasonlítást, az egyéni megítélés alapján mérték a hit állapotát a megkérdezett saját status ante, korábbi és status praesens, jelenlegi hitbeli értékelésére hagyatkozva.
Kétségtelen, ez szubjektív adatgyűjtés, de azt mindenki képes megítélni saját hitbeli állapotáról, hogy most éppen csak pislákol, vagy nagy(obb) lánggal ég, esetleg egyenletes (takarék)lángon működik. Tehát hogy erősödött, gyengült vagy stagnál. Ez a biográfiai önminősítés. A legfrissebb adatok: 102,9 millió a fertőzöttek száma világszerte, 2,2 millió az elhunytaké, enyhén növekvő tendenciával. Napi 8 ezer körüli halálozási számmal a Hopkins Egyetem február elsejei adatai szerint… Volt itthon olyan Facebook-levelezőm, aki utalt arra, hogy hazánkban népszámlálás lesz, s vajon hasonlókra rá fognak-e kérdezni?
A vallás csak egyike az élet számos aspektusának, amelyet a világjárvány érintett. A családi kapcsolatokat is befolyásolták a kijárási korlátozások, a gazdasági zűrzavar és a megbetegedés következményei.
Sokan azokban az országokban, amelyeket tavasszal a kezdeti fertőzési, és halálhullámok sújtottak, azt mondják, hogy családi kapcsolataik megerősödtek. Ez a helyzet leginkább Spanyolországban (42%), Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban (egyenként 41%). Az Egyesült Államokban és számos más országban különösen a fiatalabb felnőttek mondják, hogy a pandémia kezdete óta erősebb köteléket éreznek a közvetlen családtagokkal.
Az alacsonyabb jövedelműek hite erősödött
Egyes országokban az alacsonyabb jövedelmű és alacsonyabb végzettségű emberek valamivel nagyobb valószínűséggel mondják, mint mások, hogy a járvány megerősítette hitüket.
Ami a jövedelmet illeti, a legnagyobb hiányosságok az Egyesült Államokban és Spanyolországban jelennek meg, ahol a nemzeti mediánnal rendelkező vagy annál alacsonyabb jövedelmű emberek 12 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy hitük megerősödött. Jelentős különbségek vannak jövedelemcsoportonként Kanadában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban, Dél-Koreában és Japánban is.
(Fotó: pixabay.com)
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek lényegesen nagyobb valószínűséggel mondják, hogy hitük elmélyült a megkérdezett országok közül ötben: Spanyolországban (akik kevesebb iskolai végzettséggel rendelkeznek, 11 ponttal nagyobb valószínűséggel mondják ezt), Olaszországban (8) pont), az Egyesült Államok (7 pont), Franciaország (5 pont) és Japán (3 pont).
Nem sok különbség van ebben a kérdésben nemek szerint, annak ellenére, hogy a nők általában vallásosabbak, mint a férfiak, különösen a keresztyén többségű országokban.
Két kivételes eset ebben a felmérésben Olaszország és Dél-Korea, ahol a nők nagyobb valószínűséggel mondták a férfiaknál, hogy hitüket megerősítette a világjárvány.
Fiatalok és a családi kapcsolatok erősödése
Egyes országokban a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel mondják: szorosabbá váltak családi kapcsolataik a járvány következtében.
Látható, hogy a hit sem az egyetlen módja annak, hogy az emberek megbirkózzanak a válsággal. A családi kapcsolatok gyakran igazi támogatást jelentettek. És mivel a megkérdezett országokban sok család az otthoni munkavégzés, valamint a zárt vagy virtuális iskolák miatt továbbra is otthonában tartózkodik, többen azt mondják, hogy kapcsolataik a közvetlen családtagokkal erősödtek.
A 14 országos medián 32%-a szerint a kapcsolatok erősödtek, míg csak 8% mondja az ellenkezőjét. 11 ország többsége szerint a koronavírus-járvány nem sokat változtatott a közvetlen családi viszonyukon.
Körülbelül tízből tíz, Spanyolországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban megkérdezett felnőtt szerint a kapcsolat a közvetlen családdal megerősödött. Ezzel szemben Németországban, Japánban és Dél-Koreában csak körülbelül tízre érvényes, hogy elmélyült a kapcsolatuk a családjukkal.
Illusztráció (pixabay.com)
Az Egyesült Államokban rekordszámú fiatalabb felnőtt költözött haza a járvány kezdete óta, és az amerikai fiatalok idősebb társaiknál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy megerősödtek kapcsolataik a közvetlen családtagokkal. A 18-29 éves amerikai felnőttek fele szerint a családi kötelék szigorodott, szemben az 50 éves és idősebb korosztály 38% -ával. Hasonló korkülönbségek jelennek meg Spanyolországban és Belgiumban (mindkettő 20 pont), valamint Ausztráliában és Svédországban (13 pont).
A személyes hit erősödése a világjárvány alatt
Mivel a koronavírus-járvány továbbra is haláleseteket okoz és világszerte több millió életet követelt, 2,2 milliónál többet, az emberek vallási csoportokhoz, családhoz, barátokhoz, munkatársakhoz vagy más közösségi hálózatokhoz fordulnak támogatásért. A Pew Research Center 2020 nyarán végzett felméréséből kiderül, hogy sokkal több amerikai, mint más gazdaságilag fejlett országokban élő ember véleménye szerint, a járvány megerősítette honfitársaik hitét.
Közel tízből tíz amerikai (28%) erősebb személyes hitről számol be a járvány következtében, és ugyanezen arányban azt gondolja, hogy az amerikaiak vallási hite összességében megerősödött – derül ki a 14 gazdaságilag fejlett ország felméréséből. Mintha statisztikailag is alátámasztanák a számok két Igének az üzenetét: „Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van” (Máté 13,12).
Bár eredetileg ez Jézus magvetőről mondott példázatának a megértésére vonatkozik, de ebben a tekintetben is kifejező: akinek volt hite, annak a bajban csak növekedett, nem pedig erőtlenedett.
Ez az, amit Ezékiás király, aki halálosan megbetegedett, de az Úr megőrizte életét, hálaénekében így fejez ki: „Bizony, javamra vált a nagy keserűség” (Ézsaiás 38,17). Hányan gondolnak ma erre nálunk, akik meggondolatlanul beszélnek a várva várt lazításokról és arról az illúzióról fecsegnek, hogy végre csakhamar visszatérünk a régi kerékvágásba. A „lazítás” után nálunk is megugrott a fertőzöttek száma, a régi kerékvágás pedig nem fog elébünk kanyarodni soha. Új helyzet, új kihívásokkal áll előttünk, új válaszok kellenek. Nincs visszatérés az egyiptomi húsos fazekakhoz!
Illusztráció (pixabay.com)
A világ más részein kisebb mértékben mondják azt, hogy a vallási hitet befolyásolta a koronavírus. Például a brit felnőttek csupán 10%-a számol be arról, hogy saját hitük erősebb lett a világjárvány következtében, és 14% gondolja úgy, hogy a britek hite összességében megnőtt a COVID-19 miatt. Japánban az emberek 5%-a mondja azt, hogy a vallás ma erősebb szerepet játszik mind saját, mind polgártársaik életében.
A legtöbb megkérdezett többsége nem érzi úgy, hogy a járvány megerősítette volna a vallási hitet, köztük az amerikai felnőttek 68%-a, akik szerint a saját hitük nem változott sokat, és 47%-uk szerint a honfitársaik hite nagyjából azonos.
Néhány korábbi tanulmány, amit a Pew készített, azt mutatta, hogy a vallási, hitbeli gyökerekhez fordulás mértéke emelkedett, miután az emberek csapásokat tapasztalnak. A Pew Research Center 2020 októberében közzétett jelentése szerint az amerikaiaknak egyharmada (35%) szerint a világjárvány egy vagy több komoly tanítást és tanulságot elevenített fel bennük Istenről…
(Forrás: www.christianitytoday.com)
