Hont megye székhelyének történetét kutatva külön említést érdemelnek az ipolysági cigányok, közülük is a hajdani híres zenészek s a cigánybandák. Sajnos, Hont megyének az említett népcsoport tekintetében nem volt mindig jó híre.
Elég csak a Kemencén, a régebbi megyeszékhelyen lebonyolított 1782-es hírhedt tárgyalásra, az „emberevő cigányok” kreált perére, a bizonyítékok nélkül kivégzett több cigány nőre és férfira gondolnunk. Kétszázan voltak összesen, akikre a bitó, a lefejezés és a felnégyelés várt, mert a kínzások és megfélemlítések után olyan cselekedetek beismerésére kényszerültek, melyeket valójában sosem követtek el. Csak II. József gyors rendelkezése vetett véget a brutális cselekedeteknek. Aki erről többet is szeretne megtudni, érdemes elolvasnia Lánczi Péter írását a Turistamagazin régebbi számában (2018/1), avagy Végh József és Puskás Péter Előítélet és vérpad című könyvét, amelyre tulajdonképpen maga az említett szerző is hivatkozik.
Hála Istennek Ipolyság polgáraiban nem sikerült a cigányság iránti gyűlöletet felkelteni azután sem, miután a Mária Terézia és II. József által hozott letelepedési rendeleteket követően a városban is otthonra leltek. Bussay Tivadar a település pap szülöttje is emlegeti egyik írásában (A Hét, 1934.II.3.), hogy a Malom utca alatt már a XIX. században is lakott volt a „cigány utca”. Lehet, hogy itt laktak egykor szerény körülmények közt, a helyiekkel megbékélve a város tiszteletben tartott, messze földön híressé vált muzsikusai is? Nos, hadd említsük itt közülük a legismertebbet, Sági Balogh Jancsit!
Balogh János, azaz Sági Balogh Jancsi (1802-1876) nevét a lexikonok, enciklopédiák is jegyzik, s tevékenységének, biográfiájának nagy irodalma is van. A Wikipedia szabad enciklopédiában zenészként, zenekarigazgatóként és szótáríróként tartják őt nyilván, aki 1802-ben született Ipolyságon (más feltevések szerint Fegyverneken), s innen a Sági előneve.
Három gimnáziumi osztály elvégzése után Csicsó zenekarába állt, 1830-ban pedig már a pozsonyi országgyűlés megnyitási ünnepélyén saját zenekarával játszott, s nemsokára Bécsbe is meghívták őt. Sági Balogh Jancsinak 17 gyermeke volt, legtöbbjük ugyancsak híres zenész, prímás lett.
Megemlítik még, hogy „Az első magyar cigány volt, aki cigány nyelvű nyomtatványt bocsátott közre, ilyen címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára” (Esztergom, 1850), továbbá, hogy Magyar–cigány szótára az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van, a szerző arcképével.
Részletesebben foglalkozik vele Erdős István író egyik tanulmányában. Megemlíti, hogy „Balogh Jancsinak olyan nagy volt híre-neve, hogy ifjú emberként módja lehetett az ország leghíresebb cigánybandájában, Bihari János zenekarában játszani.” Muzsikus lehetett tehát az ország leghíresebb zenekarában. Erdős arról is ír, hogy „Balogh Jancsi apja, nagyapja is muzsikus volt, ahogy szinte természetesen hegedűs lett, prímás lett később, majd száz év múlva, a huszadik században Sovánka Nándi is, a késői unoka, a pesti Nemzeti Színházban rendezett prímásversenyek gyakori aranydiplomása.”
Ugyancsak Erdősnél olvassuk, hogy a nagy múltú Honti Kaszinó egykori igazgatójával, a kiváló borásszal, Gyürky Antallal is kapcsolatban állt prímásunk. Nem csoda, hiszen Gyürky „rajongásig szerette a cigány muzsikát. Így, természetesen mindennapos, már-már baráti kapcsolatban állt (ő is) a hírneves sági prímással”.
Selmecbánya, ahol Balogh János elhunyt. Csáky K. repr.
Voltak azonban Balogh Jánosnak más nagyobb kapcsolatai is. A szabadságharc alatt honvédkarmester volt, játszott Görgeynek, s az utolsó nagy összecsapás – az 1849. augusztus 9-i temesvári vereség – után is követte tábornokát, Guyon Richárdot a törökországi emigrációba. Hamarosan azonban hazahúzta a szíve. Ugyancsak játszott a szentantali kastély birtokosainak, a Coburgoknak.
De kapcsolata volt József főherceggel, aki komolyan érdeklődött a cigány nyelv és folklór iránt, s elkészítette a cigány szótárt is.
A szakemberek úgy emlegetik, hogy a „másik cigány szótár Ipolysághi (Sághi) Balogh János cigányprímástól származik, aki levelezésben állt József főherceggel, és kéziratos munkáját (Magyar-czigány zsebszótár. Selmecbányán, 1876.) József főherceg rendelkezésére bocsátotta. Balogh Jancsiról egyébként, mint a »cigány nemzet első írójáról« sokan mások is megemlékeztek”. Jeles szülöttünk Selmecbányán hunyt el 1876-ban.
(Csáky Károly/Felvidék.ma)
