Február 22-én, a cserkészek világnapján 216 országban, mintegy 50 millió cserkész tartja számon a jeles napot, melyet Thinking Day néven illet. Az emlékezés napján a szervezet tagjai cserkészruhát, vagy legalább cserkésznyakkendőt viselnek, ezzel is jelezve a világ felé, hogy a cserkészek nagy családjába tartoznak. 2021-ben a cserkészetet Nobel-békedíjra jelölték.
Az emléknap a cserkészet alapítójának, Robert Baden-Powell of Gilwell-nek (1857. február 22. – London – 1941. január 8. Kenya), és feleségének Olave-nak (1889. február 22. Anglia – 1977. június 25. Anglia), a lánycserkészet alapítójának közös születésnapja.
A cserkészet egy önkéntes, politikamentes gyermek- és ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára, származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni, valamint felekezettől függetlenül.
Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Baden-Powell határozta meg 114 évvel ezelőtt. 1907-ben valósult meg az első cserkésztábor Brownsea szigetén.
Ennek a tábornak és a Dél-Afrikában szerzett katonai tapasztalatainak alapján írta meg a Scautingfor boys című könyvét, mely hamarosan világsiker lett. Könyve megírásakor nem sejtette, hogy a cserkészet túlnő majd Anglia határain, és idővel a népek közti barátságot, testvériséget fogja szolgálni. Könyve megírása után rohamosan alakultak cserkészcsapatok Anglia-szerte és rövidesen a világ más tájain is.
A mozgalom nem formális nevelési módszert alkalmaz, játékosan tanít és nevel. Előnyt helyez a szabadban végzett foglalkozásokra, a természetközeliségre, erdei és vízi életre, túrákra és sportra.
A nyári táborozást a cserkészek az egész évi cserkészmunka megkoronázásaként élik meg. Mivel az egyik jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenség elfedése, ezért egyenruhát viselnek, cserkésznyakkendővel, cserkészkalappal vagy más fejfedővel. Ismertető jelük a cserkészliliom különböző alakban stilizálva. Köszöntésük a Jó munkát! Jelszavuk a Légy résen! A kézfogásuk bal kézzel történik.
A két legnagyobb ernyőszervezet a Cserkész Világszövetség (WOSM) és a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS). A világ magyar cserkészeit összefogó szervezet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), mely a Kárpát-medencén kívül élő magyarság szervezete.
Az idei évben a cserkészetet Nobel-békedíjra jelölték. Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke így nyilatkozik a megtisztelő jelölés kapcsán:
„Személy szerint, és a felvidéki magyar cserkészet egyik vezetőjeként is örülök annak, hogy Nobel-békedíjra jelölték a több mint száz éve tartó nevelési munkáért a Cserkészmozgalom Világszervezetét és a Cserkészlány Világszövetséget. A jelölés már önmagában is megtiszteltetés az összes cserkésznek, hiszen ez a munkánk egyik legnagyobb elismerése.
Ugyanakkor számunkra továbbra is elsősorban a bekapcsolódó gyermekekkel és fiatalokkal való folyamatos foglalkozás, az ő közösségeik építése és a cserkészetben résztvevők minél eredményesebb fejlődésének elérése a legfontosabb feladatunk.
A mi cserkészetünk nagy erőssége, hogy a korosztályokra bontott kisközösségi program révén önkéntességre, mások iránti tiszteletre, természetszeretetre, egészséges életmódra, a közösségben való helytállásra nevel, az egyénre is odafigyelve, és teszi mindezt a személyes példaadásra, a magyarságszeretetre és a hitéletre alapozva.
Célunk, hogy a mozgalmunkba bekapcsolódó személyeknél megalapozzuk és fejlesszük azokat a képességeket és azt a tudást, amelyek szükségesek a jövő kihívásainak leküzdésében és egy erős civil társadalom felépítésében.
Mi a Felvidéken lehetőséget kínálunk minden érdeklődőnek, hogy a gyermekek és a fiatalok egy közös értékrend alapján összefogjanak, nemcsak saját közösségük, hanem a felvidéki és összmagyarság érdekében, a helyi munkásságukon keresztül, saját eszközeiket, lehetőségeiket latba vetve. Persze mindehhez szükség van az önerőn felül segítőkre, támogatókra is, így hálás szívvel gondolok azokra, akik mindezt lehetővé teszik, legyenek családtagok, partnerek, pártoló tagok vagy az adójuk két százalékát felajánló segítők.
Azt gondolom, a Nobel-békedíjra jelölést elősegítő közös munkásságra minden cserkész büszke lehet. Mindenkit arra kérek ezúton is, hogy ezt a jó munkát továbbra is önzetlenül folytassa, példát merítve elődeinktől, akiknek köszönettel tartozunk. A megemlékezés napja, azaz a Thinking Day alkalmából pedig amellett, hogy a mozgalom alapítójára és nejére emlékezünk, illetve viseljük a cserkészek egyenruháját, arra kérek mindenkit, hogy a szokásos napi minimum egy cserkész jócselekedet helyett, annak többszörösével örvendeztesse meg a környezetét.”
A vírus okozta helyzet a cserkészetre is rányomta bélyegét, meghiúsítva a nemzetközi találkozókat, képzéseket, táborokat, gyűléseket, összejöveteleket, munkamegbeszéléseket és a csapatrendezvényeket, az őrsi órákat, a személyes találkozásokat. Miként minden más, a cserkészmunka is az online térbe költözött és online találkozókon beszélik meg a feladatokat, online órákon találkoznak az őrsök.
Igyekeznek folyamatos kapcsolatot teremteni egymással az SZMCS és a csapatok berkeiben, online megbeszéléseken, találkozókon tervezik a jövőt és várják, mikor lehet mindazt cselekedetté nemesíteni.
Bár a tíz cserkésztörvény folyamatos tettekre szólítja őket, most határt szab számukra a vírus okozta korlátozás. Várják, mikor folytathatják munkájukat azon az úton járva, melyet iránytűjük, a cserkészliliom jelöl ki számukra.
Végezetül álljon itt a cserkészet atyjának utolsó üzenete:
„Kedves Cserkészek!
Ha valaha láttátok már a Pán Péter című filmet, emlékeztek, hogyan mondta el a főkalóz búcsúbeszédét minden alkalommal, attól tartva, hogy amikor eljön a halál órája, nem lesz már ideje a búcsúra. Így áll a helyzet velem is, és – bár nem haldoklom – most én búcsúüzenetemet akarom elküldeni nektek.
Emlékezzetek arra, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet tőlem valaha kaptok, véssétek hát jól emlékezetetekbe. Nagyon boldog életem volt és azt akarom, hogy a tiétek is az legyen.
Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy ifjúkorotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet.
A természet ismerete megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok és használjátok fel a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne a borúsat.
Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt.
Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket.
Barátotok: Robert Baden-Powell”
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)