Több mint egy évtized után végre befejeződhetne a felvidéki magyar társadalom kálváriája, de van egy terv, amely szerint nem fog.
A terv – ami természetesen nem létezik, mint ahogyan a háttérhatalom sem létezik… –, tehát a terv célja, hogy ne legyen magyar egység, mert a (nem létező) tervezők jól látják, hogy az egységes politikai pártban túlsúlyban vannak a keresztény-konzervatív és a jelenlegi magyar kormány politikáját elismerő és támogató erők, amely ugye egyenlő a diktatúrával, a homofóbiával és egyéb szörnyűségekkel.
Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a választások során az ilyen maradi és egyben veszélyes értékrendeket magukénak valló felvidéki magyar politikusok kerülnének a mai szlovák állam parlamentjébe (a pártlistán leadott preferenciaszavazatok segítségével) és esetleg ezen a pár magyar (természetesen) fasisztán múlna egy haladó, migráns-, LMBTQ- és a bánat tudja még milyen párti euréper kormány megalakulása, és akkor az nem lenne jó. Mármint a nem létező tervezőknek.
Mi tehát a teendő? A legfinomabb módszerekkel éket verni a magyarok közé.
Ehhez elég pár Facebook-poszt, pár riport, megnyilatkozás, pár csapdahelyzet, pár fotó és már lehet is hátradőlve figyelni a nép és az alsóbb szintű politikai garnitúra viselkedését. Közben persze ügyesen mímelni kell azt is, hogy a tervbe beavatottak is nagyon szeretnék az egységet.
Aztán, majd amikor eljön az ideje (lehetőleg a „meccs” utolsó percében) a pálya szélén ott ólálkodó, sportszerűtlen húzásai miatt kiutált és kivénhedt játékost beküldeni a pályára, vagy elég lesz csak jól láthatóan inteni neki, hogy Béla (a név teljesen véletlen), csere lesz, készülj, te is benne leszel a közös csapatban!
Abban a pillanatban a közös csapat játékosainak egy része összezavarodik, a lelátón óriási ribillió támad, a közös csapatért szurkolók egymásnak esnek és meg is van a kívánt eredmény: káosz, botrány és tanácstalanság.
Ekkor a majdnem egységes csapat egy része eljátszva a mártírt („Bántanak bennünket!” – hányszor eljátszotta már ezt a trükköt Béla (ismételten véletlenül került ide ez a keresztnév), majd krokodilkönnyeket hullatva elhagyják a Forró talajt és egy melegebb szlovák csapatkapitány ölében kötnek ki, aki kellően haladár és nem ért egyet a természetesen diktátor Orbán Viktorral, pedig nemrég még igen, csak már azóta a nem létező tervezők hatására kellően megvilágosodott…
Így már mehet is a „békemagyarok” egy része a szép új szlovák liberális kormányba.
A rendes magyar (de mindig túl csendes) többség meg mehet a levesbe. Na ez a soros terv a felvidéki magyarság szétverésében és maradék önbecsülésének a megsemmisítésében. Természetesen mindez csak fikció. Nincsen se háttérhatalom, se soros terv, se véletlenül Béla.
Természetesen mindez nem fog megtörténni.
Utóirat: Amikor a királyfi háromszor is megcsókolta a rusnya varangyos békát és az nem változott hercegnővé, a béka megkérdezte a királyfit: Hány éves vagy te? Már 38 múltam, mondta a férfi. És még hiszel a mesékben?! – válaszolta cinikusan a varangy.
(Papp Sándor/Felvidék.ma)
