A Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága (továbbiakban csak Bizottság) tegnapi rendes ülésén többek között megvitatta a 2019-2020-as időszakra vonatkozó nemzeti kisebbségek tagjainak helyzetéről és jogairól szóló jelentést.

Bukovszky László, a bizottság elnöke és a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos tájékoztatta a Bizottság tagjait, hogy a jelentés következtetései értelmében a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók – derül ki a kormánybiztos portálunknak elküldött sajtóközleményéből.

Ebben megemlítik, hogy a hivatalnak meg kell oldania az egyes intézmények kisebbségi teendőivel kapcsolatos finanszírozást, de emellett összpontosítaniuk kell a kisebbségi településeken működő hatóságok munkatársainak nyelvi kompetencia képzésére, valamint egyéb szakmai és módszertani támogatásra is. A jelentést a következő napokban nyújtják be a kormánynak – tudtuk meg.

A Bizottság ülésén megjelent a kulturális minisztérium képviselője, Ordódy Beatrix is, aki bemutatta a 2020-as évre vonatkozó, a szlovákiai múzeumok tevékenységéről szóló éves jelentést, amelyben többek között megállapította, hogy a járványhelyzet jelentősen befolyásolta valamennyi múzeum látogatottságát. A kisebbségi múzeumok bevételei ötven százalékkal csökkentek, ami számos tevékenységre negatívan hatott – számolt be.

Az oktatásügyi minisztérium részéről megjelent Gajdács Mónika, aki a nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzetéről nyújtott tájékoztatást. Ebből kiderült, hogy a jelenlegi tanévben a nemzeti kisebbségek tanítási nyelvén oktató óvoda 357 (11,74%), alapiskola pedig 249 (12,03%) működik az iskolahálózatban.

A minisztérium pályázatot készített a „Nemzeti kisebbség anyanyelvének tanításának támogatása 2021″ című fejlesztési projekt támogatására, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató illetve a szlovák tanítási nyelvű alap- és középiskolák számára.

Jelenleg „A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók regionális és multikulturális oktatásának támogatása” elnevezésű fejlesztési projekt pályázati felhívásának elindítására vonatkozó előkészületek zajlanak – tájékoztatott.

Bukovszky László beszámolt a készülő kisebbségi törvényről is, amely véleménye szerint „egyre élesebb körvonalakat ölt“. A Bizottság legutóbbi ülése óta három alkalommal üléseztek a munkacsoportok a törvénytervezettel kapcsolatban. Két találkozó az oktatásról, egy pedig az intézményi és pénzügyi háttér bebiztosításáról, valamint a nemzeti kisebbségek részvételéről szólt – fogalmazott.

Arról is beszámolt, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal májusban online meghallgatást tartott a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról szóló szakértői bizottság értékelő jelentéséről.

A találkozón részt vettek az Európa Tanács mellett működő állandó strasbourgi képviselet szlovákiai képviselői, valamint a Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának képviselői is.

A kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a kisebbségek és a közigazgatás között hatékony folyamat indul el, amely jobban figyelembe veszi Szlovákia kisebbségi nyelvek iránti kötelezettségvállalásait, és hogy konkrét erőfeszítéseket tesznek az ajánlások alkalmazása érdekében. A kisebbségi kormánybiztos a közeljövőben kerekasztal-beszélgetést hív össze a kérdésről az összes érdekelt fél részvételével – tájékoztatott a kormánybiztos hivatala.

A sajtóközleményben végezetül hozzátették: a Bizottság tagjai már az előző ülésen aggodalmukat fejezték ki a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (KULTMINOR) átalakításáról szóló információkkal kapcsolatban, amely a kulturális minisztérium „Hátrányos helyzetű csoportok kultúrája” támogatási programjának részévé válna. A Bizottság egyértelműen ellenezte a KULTMINOR bármilyen átalakítását, és kikérte a minisztérium véleményét a szóban forgó tervről.

A kulturális minisztérium válaszában kifejtette, hogy a javaslat a „tartalmi közelség és a támogatási programok kisebbségi fókusza miatt“ a sikeres kultúrpolitika folytatása, illetve az úgynevezett “meghosszabbított kar elvének” alkalmazása lehet, amely független állami támogatási alapok létrehozásából áll.

A Bizottság tagjait nem győzte meg a kulturális minisztérium álláspontja, és egy, már előre elkészített állásfoglalásban kijelentették, hogy elutasítják ezt a javaslatot, mivel alapvető az ellentmondás a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény jogalkotási szándékával összefüggésben, amely szintén a szlovák kormány programnyilatkozata alapján készül.

A témában kerestük Bukovszky László kormánybiztost, aki részletesen kifejtette, miért tartja szakmaiatlannak és elfogadhatatlannak a kulturális minisztérium javaslatát – erről bővebben következő cikkünkben írunk.

(SZE/Felvidék.ma)