A bacsfa-szentantali Könnyező Szűzanya könnyezésének 306. évfordulóját ünnepelték a hétvégén. Ebből az alkalomból nagyszabású búcsúra került sor az egyházközségben, Schranko László plébános szervezésében.
A többnapos zarándoklatfolyam kicsúcsosodása vasárnap, június 20-án volt, melyre már harmadszor látogatott el az anyaország első számú egyházi vezetője, őemin. dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
A délután öt órai ünnepi, szabadtéri főpapi szentmisére több száz zarándok érkezett, köztük sok fiatal, óvodások, alap-, közép-, főiskolások és ifjú házaspárok, többgyermekes családok. Tehát itt volt a hívek könyörgésében gyakran elhangzó: „a boldog magyar jövő záloga.”
Erdő Péter bíboros szentbeszédében arról szólt, hogy remélhetőleg a járvány elmúlta után érezzük a szabadságot, örömöt. Az idén család és Szent József-évet tartunk. Tanuljuk meg Szűz Máriától a belső tiszteletet és figyelmet, ahogy ő Jézus felé fordult.
Volt alkalom az elmélyülésre, hogy követhessük a Szűzanyát. Időt kell teremteni a csöndre, megállásra, odafigyelésre. Szent József és Szűz Mária is tudták, hogy Jézus nem akármilyen gyermek volt. Kinyilatkoztatásként figyelték minden szavát, mondatát.
Az aznapi evangéliumban az agg Simeon jövendölését hallottuk, hogy e gyermek által sokan elbuknak, sokan feltámadnak, hogy ő lesz az ellentmondás jele. Szűz Mária szívét tőr járja át, ami majd a kálvárián teljesedik be.
Fotó: Duray Rezső
Nekünk is ott a helyünk azok között, akik Jézust a legnagyobb szeretettel veszik körül. Bennünket is fájdalmasan érint Jézus minden szenvedése, az is, ami közvetlenül őt, de ami titokzatos testét, az egyházat is sújtja.
Szűz Mária anyai szeretete az Egyház iránt különleges pártfogást jelent mindannyiunk számára. Az örvendetes rózsafüzérben a megtestesülés titkára figyelünk. Mária Isten szeretetének eszközévé válik, mert Jézus megszabadít az emberi szenvedés kilátástalanságától.
Figyeljük meg, hogy Szűz Mária megtalálta életének, küldetésének értelmét, éspedig Jézus felnevelését. Így van ez családjainkban is, a hívő családok szeretettel nevelik gyermekeiket, s adják át nekik Krisztusba vetett hitüket.
A missziós kereszt, mely itt található Bacsfa-Szentantalon, a 20. század vértanúinak ereklyéit tartalmazza, a kiváló ötvösművész, a Magyar Örökség-díjas (2013), 2009-ben 46 éves korában elhunyt Ozsvári Csaba alkotása.
Bíboros úr felhívta a zarándokok figyelmét, hogy a templom bejárata előtt regisztrálni is lehet a NEK 2021-re a felállított sátornál.
A nagyszerű kereszt vándorlása felkészít minket lélekben az 52. budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, hogy megismerve és megszeretve ezeket a szenteket az ő közbenjárásukra átéljük, hogy mindannyian a Szűzanya gyermekei vagyunk.
A török uralomtól való szabadulás után népünk átélte az örömöt, Mária gondoskodó szeretetét. Így éljük át mi is, hogy minden járvány, céltalanság és értékvesztés ellenére lélekben szabadok vagyunk, Isten segítségével lehetőségünk nyílik katolikus hitünk, kultúránk, népünk, Európa katolikus hitének megújulására, abban az erőben, amit Krisztus ajándékoz nekünk. „Boldogságos Szűz Mária, könyörögj érettünk!” – zárta homíliáját a bíboros.
Az áldozati liturgiában közreműködött többek között Orosch János nagyszombati érsek, Haľko József pozsonyi segédpüspök, Kiss Róbert nagyszombati vikárius, kanonok, komáromi esperesplébános, Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikusok lelkipásztora.
A búcsúi szentmisét követően csak a ministránsok, lovagok, papság, püspök, érsek, bíboros közreműködésével került sor a járványhelyzet miatt rövidebb, a templomkertben végighaladó, és a kálvária állomásait érintő szentségi körmenetre.
Fotó: Duray Rezső
A virágszirmokat ünneplőbe öltözött kislányok, babakocsit toló édesanyák szórták az Oltáriszentség útja mentén. Gyönyörű, lelket, szívet melengető látvány volt.
A körmenet a kegytemplomban ért véget, ahol a szeptember 5-12. között megvalósuló budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt elsőáldozásra készülő gyermek köszönte meg a bíboros úr látogatását a kegyhelyen, s örült neki, hogy ezen a világra szóló egyházi eseményen veheti először magához Krisztus testét, s találkozhat vele.
A vasárnapi zarándoklat búcsúi szentmisei része a pápai és a magyar himnuszok eléneklésével ért véget. A búcsúval kapcsolatban megjegyzendő, hogy a napokban a Nemzeti Összetartozás Napjához kötődően az éberhardi Trianon-megemlékezésen elhangzottak Zsidó János, évekig féli esperesplébános, jelenleg Nyékvárkonyban működő lelkiatya szívhez szóló, elgondolkodásra késztető gondolatai.
Elmondta, hogy az a magyar, akinek a gyermeke, unokája is magyar, s anyanyelvi iskolába íratja gyermekét, templomba járatja. Nehéz sorsunk, 101 évvel ezelőtti anyaországtól való elszakításunk ellenére, sok-sok megaláztatásunk dacára még mindig itt vagyunk, felvidéki katolikus magyarok, akiknek bizony nap mint nap kisebb-nagyobb megaláztatásban van részünk. De mindennek ellenére az anyaországtól jövő eszmei és anyagi támogatások jóvoltából több száz templom megújul a Kárpát-medencében.
Ezzel összefüggésben arról sem feledkezhettünk meg, bizakodva, reménykedve, hogy az immár több mint három évtizede tartó és kitartó Komáromi Imanapok kérése is meghallgatásra talál: magyar püspökség és püspök a felvidéki magyar katolikusok számára.
Ebben a reményben is örülhettünk Erdő bíboros úr bacsfa-szentantali látogatásának, hogy e célunk elérése érdekében közbenjár értünk.
A zarándoklat a kegytemplomban litániával folytatódott, illetve lehetőség volt – a járványhelyzetre való tekintettel – csupán főhajtással tisztelegni a vándor zarándokútján járó, épp itt levő missziós kereszt előtt.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
